Előfizetés

Helyreállítási csomaggal készül az EB a járvány utáni korszakra

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.13. 22:10

Fotó: JOHN THYS / AFP
Ursula von der Leyen szerint a források elosztása a válság gazdasági és társadalmi hatásainak súlyossága alapján történik majd.
Az Európai Bizottság (EB) júniusban javaslatot tesz a koronavírus-járvány utáni európai uniós helyreállítási csomagra – jelentette ki szerdán Ursula von der Leyen. Az Európai Unió javaslattevő és végrehajtó testületének elnöke szerdán az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén azt mondta: Az EB egy ambiciózus helyreállítási terven dolgozik, mivel a tagállami gazdaságok csak lassan és óvatosan jönnek újra mozgásba. Az intézkedéscsomag része lesz az új uniós hétéves pénzügyi keret (MFF) is, illetve egy helyreállítási pénzeszköz magasabb finanszírozási plafonnal.  Az új uniós hétéves pénzügyi keretről (MFF), a saját forrásokról és a gazdaságélénkítési tervről szóló parlamenti vitában Ursula von der Leyen azt mondta: „A helyreállítási eszköz rövid távra szól, és a fellendülés első éveire összpontosít. Ez fogja, az új MFF-el együtt, biztosítani a válságra adott nagyratörő választ, amelyre most Európának szüksége van”. A bizottság által benyújtandó csomag magában foglal majd új befektetési, fizetőképesség-támogatási és egészségügyi programokat, valamint az unió új bevételeire vonatkozó javaslatokat is. – Az EB az elmaradottabb ágazatok és területek felzárkóztatását szolgáló kohéziós források kiegészítését is javasolja, ennek elosztása a válság gazdasági és társadalmi hatásainak súlyossága alapján történik majd – fűzte hozzá Ursula von der Leyen.

Magyar kívánság: „Ne legyen erkölcsi kockázat”

Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a vitában azt hangsúlyozta, hogy a járvány okozta válság nem lehet ürügy arra, hogy a tagállamok közti különbségek súlyosbodjanak, elmélyüljenek. – Épp ellenkezőleg a válságnak erősítenie kell a közös európai akaratot arra, hogy együttműködjünk a nagyobb konvergencia, a folytatódó kohézió és az európai integráció érdekében - fogalmazott. Deli Andor, a Fidesz európai parlamenti képviselője a vitában azt mondta, hogy „a bizottság által tervbe vett helyreállítási alap is szükséges, azonban az nem mehet a hagyományos uniós politikák rovására, amelyek eddig is bizonyították hasznosságukat”. – Fontos, hogy a források elosztásánál ne legyen „erkölcsi kockázat”, tehát se az MFF, se a helyreállítási alap ne jutalmazza a felelőtlen gazdálkodást vagy a járvány félrekezelését. A cél, hogy minden tagállam szükségletei és érdemei szerint kapjon segítséget - fogalmazott a magyar kormánypárti képviselő.

354,36 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.13. 19:48

Fotó: Népszava
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon szerdán.
Az euró 354,36 forinton forgott este fél hétkor, 3 forint 25 fillérrel emelkedett a közös európai fizetőeszköz árfolyama a reggeli 351,11 forinthoz képest. Az eddigi kereskedésben 350,92 és 354,87 forint között mozgott az euró jegyzése. A dollár jegyzése a reggeli 323,75 forintról 327,32 forintra emelkedett estére. A svájci frankért reggel 333,86 forintot, este pedig 336,84 forintot kellett adni. A jent 3,0577 forinton jegyezték, míg reggel hét órakor 3,0199 forinton. A főbb devizák közül az euró 1,0828 dolláron forgott este fél hétkor, 0,17 százalékkal gyengült az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz viszonyítva 0,07 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0520 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9717 frankot adtak, 0,25 százalékkal drágult az amerikai deviza. A jenhez képest azonban 0,10 százalékkal gyengült a dollár, 107,03 jenen jegyezték szerda este.

Most jó eséllyel lehet alkudni a lakásokra

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.05.13. 15:21

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az ingatlanpiacra is hatott a karantén: a vevők a nagyobb lakásokat keresik, miközben kevesebbet hajlandóak fizetni.
Az ingatlanpiacot sem hagyta érintetlenül a koronavírusjárvány: a lakásokat hosszabb ideig tart eladni, a vevők egyre inkább az olcsóbb lakásokat keresik, az eredeti árakból pedig tavalyhoz képest többet lehet lealkudni – derül ki az ingatlanközvetítő cégek elemzéseiből. Országosan vizsgálva a tulajdonosok továbbra is a februári négyzetméterárakon kínálják a lakásokat, ami Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint azt jelzi: az eladók még kivárnak, és nincsenek lépéskényszerben. A fővárosban viszont kezdenek lejjebb menni az árakkal. A budapesti kínálatban egyre nagyobb arányt képviselnek ugyanis a fővárosi viszonylatban olcsóbbnak számító, 30 millió forint alatti lakások. Ezen lakóingatlanok aránya tavaly májusban még csak 18 százalékot tett ki, most viszont már a teljes kínálat csaknem negyedét adják. Az ingatlan.com több mint 400 ezer hirdetést vizsgáló elemzése szerint a megyeszékhelyeken még nem látszik hasonló átrendeződés. A vásárlók azonban már nem szeretnének annyit költeni egy lakásra vagy házra, mint korábban, így beindulhat az eladók harca a vevőkért – véli Balogh László. A 30 millió forintnál olcsóbban kínált lakások iránti érdeklődések aránya már most is 57 százalékra emelkedett a februári 54 százalékról. Ezzel párhuzamosan – vélhetően a karanténhatásnak köszönhetően – fokozódott a nagyobb lakások iránti kereslet. A Duna House-nál szintén érzékelték ezt a „pandémiás hatást”. Pest megyében például a 80-120 négyzetméter közötti otthonok tették ki az adás-vételek majdnem felét, és a 160 négyzetméternél nagyobb eladott ingatlanok aránya is 10 százalékpontot emelkedett tavaly áprilishoz képest. Az ingatlanközvetítő hálózat számaiból ugyanakkor az is látszik, hogy az idén áprilisban jóval kevesebb lakás cserélt gazdát, mint az év korábbi hónapjaiban, vagy tavaly. Az idén áprilisban alig 6 ezer lakást adtak el, míg tavaly áprilisban még több mint 14 ezret, de még az idén februárban is 13 ezer fölött járt az adás-vételek száma. A vevők érdeklődése márciushoz képest azonban már élénkült: a mélypont április első két hetében volt, azóta a kereslet hétről hétre emelkedik. Ha a járványhelyzet nem súlyosbodik, akkor a Duna House szerint az adásvételek száma is növekedni fog. A jelenlegi bizonytalanabb piaci környezetben azonban tovább tart eladni egy lakást: a paneleknél erre három, a téglaépítésűeknél pedig négy hónapot is rá kell szánni. A vevők számára viszont jó hír, hogy jóval többet le lehet alkudni az eredeti árból, mint tavaly ilyenkor. Budapest belvárosában például egy téglalakás eredeti árából tavaly ilyenkor még 3 százalékot lehetett lefaragni, ma már akár 9 százalékot is. Tavaly Pesten egy panellakás eredeti árát maximum 2 százalékkal lehetett lejjebb vinni, az idén tavasszal már 6 százalék is lehet az engedmény mértéke. Országszerte is 6-8 százalékos áralkuval számolhatnak már a vevők. A Duna House hálózatában értékesített ingatlanok ára ráadásul az előző negyedévhez képest - a fővárosi téglalakások kivételével - mindenhol csökkent: ingatlantípustól és elhelyezkedéstől függően 1-10 százalékkal. Tavalyhoz képest ugyanakkor keleten nőttek, nyugaton csökkentek az eladási árak. Így egy átlagos panellakásért az ország keleti felében most 15,7, a nyugati felében 15,5 millió forintot fizettek a vevők, egy használt téglalakásért pedig keleten 18,9, nyugaton 15,2 millió forintot adtak. A fővárosban is látszódnak már a változás jelei, a pesti panel otthonok négyzetméterára tavalyhoz képest 9, az előző negyedévhez képest 4 százalékot csökkent. Egy átlagos panel ára így Pesten most 25, Budán 29,8 millió forint, a téglalakásokért pedig Pesten 32,8, Budán 67,8 millió forintot fizettek a vevők.