Előfizetés

Számos gyilkos járványt takar ki a koronavírus

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.14. 08:01

Fotó: Mohammed Hamoud / Anadolu Agency
Ezek a kórokozók régebben velünk élnek, ezért kisebb a hírértékük, de ugyanúgy szedik áldozataikat, sőt.
Jemenben a koronavírus csak egy – és korántsem a legsúlyosabb – baj a sok közül: hivatalosan eddig 65 megbetegedést és tíz halálesetet regisztráltak, írja a magyarnemzet.hu. Miközben a chikungunya-láz is felütötte a fejét, nevük elhallgatását kérő tisztségviselők szerint már legalább háromezren elkapták és ötvenen bele is haltak. A szúnyogok által terjesztett betegség rendkívüli ízületi fájdalmakkal jár, és bár halálozási rátája alacsony, nincs ellene védőoltás, sem hatékony gyógykezelés. Jemenben évek óta kolerajárvány is pusztít. Az ENSZ becslései szerint idén májusig a fertőzésgyanús esetek száma meghaladta a 110 ezret, összességében már több mint kétmil­lióan kaphatták el a kórt, amely kétezer életet követelt. Mint a jemeni példából is látszik, a koronavírus ugyan uralja a figyelmet, de a világ számos területén megannyi gyilkos járvány tombol tovább. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a honlapján 18 különféle betegséget sorol fel, melyek rendre felbukkannak, idén pedig már negyvennél is több kitörést jelentettek. Közülük a leggyakoribb a Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebola. Miközben a 84 millió lakosú országban eddig hivatalosan alig több mint 1100 Covid–19-es esetet és tíz ehhez köthető halált jelentettek, az évek óta rendszeresen visszatérő ebolát májusig 3317-en kapták el, és 66 százalékos (!) halálozási ráta mellett 2279-en veszítették benne életüket. A WHO az elmúlt hetekben jelentett még kanyarójárványt Burundiból és Mexikóból, valamint újra felbukkant a közel-keleti légúti koronavírus (MERS) Szaúd-Arábiában és Katarban. Áprilisban a Franciaországhoz tartozó Mayotte szigetén a dengue-láz ütötte fel a fejét, Etiópiában a sárgaláz fertőzött.

Lényegében mindenkit hazaküldtek a börtönökből, kivéve a politikai foglyokat

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.14. 06:31

Fotó: INTI OCON / AFP
A nicaraguai büntetés-végrehajtási intézményekben raboskodó ellenzékiek közül, számosan koronavírus-fertőzöttek.
Nicaragua több mint 2800 foglyot bocsátott el szerdán az ország börtöneiből, egy nappal azután, hogy életét vesztette egy légzőszervi fertőzésben szenvedő elítélt, a lépés azonban nem vonatkozik az Ortega-rezsim politikai elítéltjeire. A kormány azt közölte, hogy a közelgő anyák napja alkalmából tett gesztusként elrendelte az idős és krónikus betegségekben szenvedő foglyok házi őrizetbe helyezését. Nyilatkozata azonban nem tesz említést a Covid-19 járványról, amely világszerte megjelent a másoknál sokkal nagyobb veszélynek kitett börtönlakók között. Daniel Ortega elnök kormánya továbbra is azt állítja, hogy a közép-amerikai országban nem okozott járványt a világszerte terjedő új koronavírus. A managuai börtönökből ugyanakkor más húsvétkor is elbocsátottak 1700 foglyot. A foglyok sorsát nyomon követő Yonarqui Martinez ügyvéd az AP hírügynökségnek elmondta, hogy értesülései szerint legalább 26 politikai fogoly szenved a Covid-19 betegség tüneteitől. "Lázasak és súlyos légzési nehézségeik vannak, de kórházba nem viszik őket, és koronavírus-tesztet sem végeztek rajtuk" - mondta. Hozzátette, hogy 15 krónikus beteg fogoly szabadon bocsátását vagy fogvatartási körülményeinek megváltoztatását kezdeményezte, eredménytelenül. Nagyobbik részük a tipitapai Modelo börtönben raboskodik. A szerdán kiengedett 2815 fogoly közel felét is innen helyezték házi őrizetbe. Az ügyvéd hozzátette, hogy a 2018 áprilisában kezdődött kormányellenes tüntetések miatt letartóztatott, máig fogva tartott mintegy 90 politikai fogoly egyike sem került be az elbocsátottak közé. A nicaraguai kormány eddig mindössze 25 koronavírus-fertőzöttet regisztrált, és nyolc halálesetet, sokkal kevesebbet, mint a térség többi országa. Daniel Ortega elnök pedig figyelmen kívül hagyja azokat a javaslatokat, amelyek a szociális távolságtartás elrendelését sürgetik. Közben az országból több olyan esetről is beszámoltak, amikor sietve, a családjuk értesítése nélkül temetnek el elhunyt betegeket, és növekszik az atipikus tüdőgyulladásnak tulajdonított halálesetek száma. A közép-amerikai ország súlyos politikai válságba süllyedt 2018 áprilisában, miután a biztonsági erők leverték a nyugdíjcsökkentések miatt kirobbant megmozdulásokat. Az összecsapásokban több száz ember vesztette életét.

Helyreállítási csomaggal készül az EB a járvány utáni korszakra

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.13. 22:10

Fotó: JOHN THYS / AFP
Ursula von der Leyen szerint a források elosztása a válság gazdasági és társadalmi hatásainak súlyossága alapján történik majd.
Az Európai Bizottság (EB) júniusban javaslatot tesz a koronavírus-járvány utáni európai uniós helyreállítási csomagra – jelentette ki szerdán Ursula von der Leyen. Az Európai Unió javaslattevő és végrehajtó testületének elnöke szerdán az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén azt mondta: Az EB egy ambiciózus helyreállítási terven dolgozik, mivel a tagállami gazdaságok csak lassan és óvatosan jönnek újra mozgásba. Az intézkedéscsomag része lesz az új uniós hétéves pénzügyi keret (MFF) is, illetve egy helyreállítási pénzeszköz magasabb finanszírozási plafonnal.  Az új uniós hétéves pénzügyi keretről (MFF), a saját forrásokról és a gazdaságélénkítési tervről szóló parlamenti vitában Ursula von der Leyen azt mondta: „A helyreállítási eszköz rövid távra szól, és a fellendülés első éveire összpontosít. Ez fogja, az új MFF-el együtt, biztosítani a válságra adott nagyratörő választ, amelyre most Európának szüksége van”. A bizottság által benyújtandó csomag magában foglal majd új befektetési, fizetőképesség-támogatási és egészségügyi programokat, valamint az unió új bevételeire vonatkozó javaslatokat is. – Az EB az elmaradottabb ágazatok és területek felzárkóztatását szolgáló kohéziós források kiegészítését is javasolja, ennek elosztása a válság gazdasági és társadalmi hatásainak súlyossága alapján történik majd – fűzte hozzá Ursula von der Leyen.

Magyar kívánság: „Ne legyen erkölcsi kockázat”

Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a vitában azt hangsúlyozta, hogy a járvány okozta válság nem lehet ürügy arra, hogy a tagállamok közti különbségek súlyosbodjanak, elmélyüljenek. – Épp ellenkezőleg a válságnak erősítenie kell a közös európai akaratot arra, hogy együttműködjünk a nagyobb konvergencia, a folytatódó kohézió és az európai integráció érdekében - fogalmazott. Deli Andor, a Fidesz európai parlamenti képviselője a vitában azt mondta, hogy „a bizottság által tervbe vett helyreállítási alap is szükséges, azonban az nem mehet a hagyományos uniós politikák rovására, amelyek eddig is bizonyították hasznosságukat”. – Fontos, hogy a források elosztásánál ne legyen „erkölcsi kockázat”, tehát se az MFF, se a helyreállítási alap ne jutalmazza a felelőtlen gazdálkodást vagy a járvány félrekezelését. A cél, hogy minden tagállam szükségletei és érdemei szerint kapjon segítséget - fogalmazott a magyar kormánypárti képviselő.