Tizenkét órán át ült a kormány szerdán, és arra jutott, hogy több mint hatvan nappal a veszélyhelyzet kihirdetés után csökkenő tendenciát mutatnak az adatok – hála az állampolgárok felelősségének, mondta Gulyás Gergely. A Miniszterelnökség vezetője külön köszönte a továbbra is szigorú intézkedések hatálya alatt élő budapestieknek és Pest megyeieknek, hogy kitartottak. Utóbbiak fellélegezhetnek, az őket érintő szabályok ugyanolyanok, mint a többi megyében (csak a közös védekezési szabályok – maszkviselés, 1,5 méteres védőtávolság – kötelezőek). A változások hétfőtől lépnek életbe, akkortól többek között a nyitva lehetnek a játszóterek, és a szállás-, illetve vendéglátóhelyek is fogadhatják az embereket. (Ja, és július elsejétől a megyékben a lagzik részeben mentességet adnak a tömegrendezvények tilalma alól, ha a vendégsereg nem több 200 főnél, akkor indulhat a lakodalom).
Ami Budapestet illeti, ma délutánig várják a főpolgármester és a kerületi vezetők véleményét. Gulyás Gergely előzetesen is arra jutott, hogy Karácsony Gergelynek szerinte nincs határozott véleménye, holott elődje Tarlós István mindig tudott nemet, vagy igent mondani. De azt sugallta a Miniszterelnökség vezetője, a helyzet megérett arra, hogy a főváros esetében is könnyítésekről határozzon a kabinet. (Hogy jelezze, nem politikai alapon pikkel Karácsonyra, a Miniszterelnökség vezetője a XIII. kerületi MSZP-s Tóth Józseffel példálózott, aki kinyilvánította: támogatja az újraindítást.)
A különadószabályokat viszont biztosan nem lazítja a kormány. A Népszava kérdésére Gulyás Gergely azt mondta: a gépjárműadóval kapcsolatosan a kormány világos döntést hozott – 34 milliárd forint bevételt szeretne idén az önkormányzatoktól elvont gépjárműadóból, így a márciusban befizetett teher után a szeptemberben esedékes adóbevételeket is elvonják. A Miniszterelnökség vezetője szerint ennyit igazán kibírnak az összesen mintegy 1800 milliárd forintból gazdálkodó települések. (Az aránypár felállítása némiképp demagóg, hiszen nagyon sok város, falu költségvetési hiánnyal küzd, azaz minden fillér számít.)
Egyvalami viszont nem változik annak ellenére sem, hogy az egyetemek tömeges, reprezentatív tesztelése szerint nincs járvány – nevezetesen a rendkívüli vészhelyzet marad. De Gulyás Gergely úgy becsüli, talán június végére véget érhet a kormány rendkívüli felhatalmazása.
És felbukkannak a korábbi panelek
Lassanként már nem a vírus lesz a vezetőmumus, legalábbis ezt sugallta, hogy újra előkerült a migránsveszély, illetve a koncepciós eljárást illető EU. Amelyik már rosszabb az egykor volt kommunistáknál – azok ugyanis adtak a formákra, és lehetőséget biztosítottak a vádlottnak a védekezésre. Gulyás Gergely arra utalt, hogy az Európai Parlamentben ismét vita folyik a magyar jogállamiság minőségéről. A szervezet elnöke invitálta a vitára Orbán Viktort, de a miniszterelnök nem élt a lehetőséggel, maga helyett Varga Juditot küldte volna – csakhogy az igazságügyi tárca vezetőjének az EP nem adott szót, mondván: nem az ő véleményére kíváncsi.
És ha már bűnbak, akkor a Kúria döntése kapcsán a Miniszterelnökség vezetője elővette a járványidőszak előtt egyre-másra használt „cigányoktatás-ügyet”. A jogerős bírósági döntések mindenkire nézve kötelezőek, legyen szó a kormányról, vagy a gyöngyöspatai önkormányzattól – kommentálta a Kúria ítéletét a Miniszterelnökség vezetője. Aki azt is sietve leszögezte, hogy a szegregáltan oktatott roma diákoknak megítélt kártérítés egy igazságtalan ítélet.
Többek között azért, mert csődbe vinné a település önkormányzatát, illetve az ügyet helyben nem érzik olyan jelentős súlyúnak. (Ez az érvelés nonszensz, olyan, mintha egy utcában kirabolnának egy házat, és a rendőrség, illetve a biztosító nem intézkedne, mondván: a szomszédok szerint alig vittek el valamit.) Sőt, arra is célzott, hogy ezt a pénzt az érintettek előre elverték – és az összeg majd uzsorásoknál landol. Gulyás Gergely szerint egyébként a jövőben úgy kell szabályozni az ilyen ügyeket, hogy akit oktatási sérelem ér, azt tudással, azaz képzéssel kárpótolják.
