Titokban tombol a járvány Tanzániában

Publikálás dátuma
2020.05.14. 14:55
A távolságtartásra nem fordítanak nagy figyelmet
Fotó: ERICKY BONIPHACE / AFP
A fertőzésekről és halálesetekről szóló adatokat már két hete nem frissítették, karantén intézkedések híján a vírus szabadon terjed a kelet-afrikai országban.
Tömeges fertőzésekről, túlterhelt kórházakról és az éj leple alatt eltemetett halottak - aggodalomra keltő hírek érkeznek a Tanzániából. Az amerikai közrádiónak, az NPR-nak arról mesélt az ország legnagyobb városának, Dar es-Salaamnak az egyik lakója, hogy az orvosoknak és a nővéreknek nincs megfelelő védőfelszerelésük, ezért a koronavírusgyanús eseteket a kórházakban egyszerűen bezárják egy szobába és magukra hagyják. A férfi álnéven nyilatkozott, félve az esetleges retorzióktól, mivel már többeket letartóztattak amiért a járványról beszéltek. A közismert tanzániai ügyvédet, Albert Msandot például április 29-én állította elő a rendőrség, miután egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a koronavírus valódi veszélyt jelent az országra és arra kérte az újságírókat, hogy a valóságnak megfelelően tájékoztassanak a járványról. A The Citizen című helyi napilap arról számolt be, hogy az ügyben vádemelés várható, mivel a hatóságok álláspontja szerint ilyen kijelentéseket csak az illetékes kormányszervek tehetnek. A buldózernek is becézett John Magufuli tanzániai elnök és kabinetje viszont próbálja elbagatellizálni a koronavírus jelentette fenyegetést. Az első megbetegedést március közepén észlelték az országban és az egészségügyi minisztérium eleinte naponta friss adatokat közölt a járványhelyzet alakulásáról. A tárca azonban abbahagyta az esetszámok rendszeres közzétételét, miután Magufuli arra panaszkodott, hogy azok pánikot keltenek. A vegyész végzettségű államfő úgy véli, a hivatalos adatok túlbecsülik a járvány mértékét, mivel hibásak a külföldről kapott vírustesztek, nagy arányban fals pozitív eredményt adnak. Az elnök állításainak alátámasztására arról számolt be, hogy titokban állatokból, gyümölcsökből és motorolajból vett mintákat küldött a nemzeti laboratóriumban, a mit sem sejtő technikusok pedig egy papajánál, egy kecskénél és egy fürjnél is kimutatták a koronavírust. Magufuli erre hivatkozva le is váltotta a labor vezetőjét és vizsgálatot rendelt el. Mindeközben az egészségügyi minisztérium egyáltalán nem frissítette a statisztikákat, az utolsó két héttel ezelőtti adatok 480 fertőzésről és 16 áldozatról szóltak. Zitto Kabwe ellenzéki vezető szerint a megbetegedések száma ennek valójában a hétszerese lehet. A baloldali Szövetség a Változásért és Átláthatóságért elnöke az NPR-nak azt nyilatkozta, hogy az információt a kórházaktól szerezte, amelyek titokban nyilvántartást vezetnek a koronavírusos páciensekről. Kabwe szerint a hatóságok a haláleseteket is megpróbálják szőnyeg alá söpörni, a párt aktivistái ennek bizonyítására éjszakai temetéseket filmeztek le, melyek során a védőruhába öltözött koporsóvivők helyzeték végső nyughelyükre a halottakat. Az Egyesült Államok helyi nagykövetsége is úgy ítéli meg, hogy súlyosbodik a járvány. A külképviselet szerdán hivatalos figyelmeztetést adott ki a Tanzániában élő amerikaiaknak: maradjanak otthon, mert a jelek szerint exponenciális gyorsasággal terjed a vírus az országban, Dar es Salaamban rendkívül magas a fertőzésveszély, a kórházak pedig túlterheltek. A járvány lassulására esély sincsen, mivel Tanzániában egyáltalán nincsenek érvényben szigorú karantén intézkedések, az államfő pedig folyamatosan arra biztatja a lakosságot, hogy járjanak el dolgozni és menjenek rendszeresen templomba vagy a mecsetbe, mert az ima “képes legyőzni a vírust.” Magufuli valószínűleg azért is tartózkodik a gazdasági károkkal járó korlátozások bevezetésétől, nehogy megcsappanjon népszerűsége az idén esedékes parlamenti és elnökválasztások előtt. Azzal azonban látszólag nem számol, hogy mi lesz akkor, ha az afrikai kontinensen, először Tanzániában robban be igazán a világjárvány.
Frissítve: 2020.05.14. 18:47

Az Európai Bíróság ítélete szerint őrizetben vannak a menedékkérők a röszkei tranzitzónában

Publikálás dátuma
2020.05.14. 12:33
A röszkei tranzitzóna kapuja
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
A luxembourgi határozat alapján el kell rendelni az ok nélkül őrizetbe vettek szabadon bocsátását.
A menedékkérőknek vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a szerb–magyar határon található, röszkei tranzitzónában való elhelyezését „őrizetnek” kell minősíteni - mondta ki az Európai Unió Bírósága csütörtökön.
Ha az őrizet szabályszerűségének felülvizsgálatát követően a bíróság megállapítja, hogy az érintett személyeket érvényes ok nélkül vették őrizetbe, a bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat.

Az ügy előzménye, hogy Szerbián keresztül Magyarországra érkező két iráni, illetve két afgán állampolgár menedékérelmét 2019 elején a magyar hatóságok elutasították, mivel megítélésük szerint biztonságos tranzitországon keresztül érkeztek hazánkba. A szerb állam azonban megtagadta a visszafogadásukat, így a magyar hatóságok elrendelték Afganisztánba, illetve Iránba történő kitoloncolásukat, és a röszkei tranzitzónát jelölték ki részükre ideiglenes szálláshelyként. Az érintettek keresetet indítottak, mivel megítélésük szerint elszállásolásuk feltételei a befogadási irányelv értelmében jogellenes őrizetnek minősülnek. Az uniós testülethez az ügyben Magyarországon eljáró Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fordult. Priit Pikamae EU-s főtanácsnok áprilisban indítványában jelezte, hogy álláspontja szerint a röszkei tranzitzónában elhelyezett menedékkérők a külvilágtól fizikailag el vannak vágva, és meg vannak fosztva mozgásszabadságuktól, elhelyezésük pedig jogellenes őrizetnek minősül.
A luxembourgi székhelyű uniós bíróság azonban most csütörtökön megállapította, hogy a röszkei tranzitzónába való elhelyezés szabadságelvonásnak minősül, mivel az érintettek semmilyen irányban nem hagyhatják el jogszerűen önkéntesen a zónát.

A bíróság közölte, hogy a hatóságok őrizetbe vehetik a határaikra érkező kérelmezőket, de az őrizet időtartama nem haladhatja meg a négy hetet. Azután biztosítani kell nekik lehetőséget arra, hogy belépjenek az országba, illetve hogy a kérelmüket elbírálják a szokásos eljárásban. Hozzátették, hogy ha a nemzeti, jelen esetben a magyar bíróság úgy véli, hogy az érintett személy őrizetbe vétele ellentétes az uniós joggal, akkor felülbírálhatja az őrizetbevételi határozatot, és elrendelheti a szabadon bocsátást.   Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztere elkeserítőnek nevezte a döntést a csütörtöki Kormányinfón.
Szerző

EP-vita: Egy fillért se adjanak az Orbán-kormánynak!

Publikálás dátuma
2020.05.14. 12:08

Fotó: Daina Le Lardic / Európai Parlament
Nem kímélték az EP-képviselők a magyar kormányt, de az uniós intézmények is megkapták a magukét a veszélyhelyzeti intézkedésekről tartott parlamenti vitában.
A magyar veszélyhelyzeti kormányzásról rendezett csütörtök reggeli európai parlamenti vitában csaknem annyi bírálatot kapott a “tétlenkedő” Európai Bizottság és a kormányközi EU Tanács, mint Orbán Viktor és a Fidesz. A néppárti és a balliberális EP-képviselők egyaránt számon kérték a két uniós intézményen, hogy miért segédkezett a magyar demokrácia tíz éve tartó leépüléséhez, és miért nem cselekszik most sem, amikor a magyar kormányfő a koronavírus-járvány mögé bújva szilárdítja meg önkényuralmi rendszerét. Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke elmondta, hogy egyelőre nem indítanak kötelezettségszegési eljárásokat, de folyamatosan, napi szinten figyelemmel kísérik a rendkívüli helyzetben hozott magyar kormányzati intézkedéseket. Különösen aggályosnak tartanak bizonyos munkajogi és adatvédelmi korlátozásokat, amelyek szembe mehetnek az uniós joggal. Jourová kiemelte, hogy a veszélyhelyzeti kormányzásra olyan politikai környezetben kerül sor kerül sor, amely az elmúlt években egyébként is aggodalomra adott okot. Külön is megemlítette a médiaszabadság egyre romló helyzetét és az újságírók megfélemlítésére alkalmas büntetőtörvénykönyvi változtatásokat. Az alelnök jónéhány EP-képviselő felvetésére válaszolva megerősítette: rendületlenül kiállnak amellett, hogy az uniós kifizetéseket a jogállam tiszteletben tartásához kössék a jövőre kezdődő költségvetésben. A vitában felszólalók zöme kíméletlen kritikával illette a magyar kormányt, amiért időkorlát nélküli rendkívüli kormányzásra rendezkedett be, és azt az ellenzék meggyengítésére, saját hatalmának a megszilárdítására, a fideszes oligarchák kitömésére, a független sajtó és a civilek elhallgattatására használja fel. Több baloldali és zöldpárti képviselő Orbánék szemére hányta, hogy a járvány elleni küzdelmük hevében maradt idejük a nők elleni erőszakot elítélő Isztambuli Egyezmény megtorpedózására és a transzneműek jogainak csorbítását előíró törvényjavaslatra. “Mire vár az Európai Bizottság és az EU Tanácsa? A hallgatás bűnrészesség!” — fejtette ki felszólalásában Iratxe García Pérez, a szocialista frakció vezetője. Szerinte a Bizottságnak elég indoka lenne kötelezettségszegési eljárások indítására, míg a kormányokból álló Tanácsnak sürgősen fel kellene pörgetnie a holtpontra jutott 7. cikkelyes folyamatot. Mások is megrótták a két intézményt a semmittevés miatt, például a luxemburgi néppárti Christophe Hansen és a holland liberális Sophia in’t Veld, aki a saját kormányát is bírálattal illette, amiért inkább a költségvetési fegyelem ellen vétó tagállamokat regulázná, semmint a jogállamiságot sárba tiprókat. Megkapta a magát a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) is, amelyhez több képviselő is szónoki kérdést intézett: “Mikor rúgják már ki a Fideszt?” Jó páran követelték az uniós támogatások azonnal felfüggesztését Magyarországnak. A román liberális Ramona Strugariu például azt mondta, addig egy fillért se kapjon az Orbán-kormány Brüsszelből, amíg nem tartja tiszteletben az uniós szabályokat és értékeket. Az Európai Bizottság közvetlenül, a magyar kormányt kikerülve utaljon forrásokat az arra érdemes pályázóknak, javasolta. A vitában szót kapott euroszkeptikus és szélsőjobboldali képviselők kiálltak a Fidesz-kormány mellett, és a baloldal számlájára írták az Orbánék elleni “folytatódó boszorkányüldözést”. Szerintük Magyarországon minden az alkotmány és a demokratikus elvek betartásával történik. A fideszes Deli Andor az EPP vezérszónokaként szólalhatott fel, számára “a régi koncepciós pereket” idézte a parlamenti vita. Az RMDSZ-hez tartozó Vincze Lóránt úgy vélekedett, hogy semmi sem indokolta a magyar helyzet napirendre tűzését, hiszen az arról terjedő hamis híreket már megcáfolták. A függetlenek soraiban ülő jobbikos Gyöngyösi Márton arra hegyezte ki felszólalását, hogy Magyarország azért tart ott, ahol, mert a rendkívüli kedvezményekben részesülő német és más nyugati befektetők jól érzik magukat nálunk. El kéne dönteniük, hogy mi a fontos számukra: a profit vagy a demokratikus értékek — tette hozzá.
Szerző
Frissítve: 2020.05.14. 13:40