Az Európai Bíróság ítélete szerint őrizetben vannak a menedékkérők a röszkei tranzitzónában

Publikálás dátuma
2020.05.14. 12:33
A röszkei tranzitzóna kapuja
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
A luxembourgi határozat alapján el kell rendelni az ok nélkül őrizetbe vettek szabadon bocsátását.
A menedékkérőknek vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a szerb–magyar határon található, röszkei tranzitzónában való elhelyezését „őrizetnek” kell minősíteni - mondta ki az Európai Unió Bírósága csütörtökön.
Ha az őrizet szabályszerűségének felülvizsgálatát követően a bíróság megállapítja, hogy az érintett személyeket érvényes ok nélkül vették őrizetbe, a bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat.

Az ügy előzménye, hogy Szerbián keresztül Magyarországra érkező két iráni, illetve két afgán állampolgár menedékérelmét 2019 elején a magyar hatóságok elutasították, mivel megítélésük szerint biztonságos tranzitországon keresztül érkeztek hazánkba. A szerb állam azonban megtagadta a visszafogadásukat, így a magyar hatóságok elrendelték Afganisztánba, illetve Iránba történő kitoloncolásukat, és a röszkei tranzitzónát jelölték ki részükre ideiglenes szálláshelyként. Az érintettek keresetet indítottak, mivel megítélésük szerint elszállásolásuk feltételei a befogadási irányelv értelmében jogellenes őrizetnek minősülnek. Az uniós testülethez az ügyben Magyarországon eljáró Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fordult. Priit Pikamae EU-s főtanácsnok áprilisban indítványában jelezte, hogy álláspontja szerint a röszkei tranzitzónában elhelyezett menedékkérők a külvilágtól fizikailag el vannak vágva, és meg vannak fosztva mozgásszabadságuktól, elhelyezésük pedig jogellenes őrizetnek minősül.
A luxembourgi székhelyű uniós bíróság azonban most csütörtökön megállapította, hogy a röszkei tranzitzónába való elhelyezés szabadságelvonásnak minősül, mivel az érintettek semmilyen irányban nem hagyhatják el jogszerűen önkéntesen a zónát.

A bíróság közölte, hogy a hatóságok őrizetbe vehetik a határaikra érkező kérelmezőket, de az őrizet időtartama nem haladhatja meg a négy hetet. Azután biztosítani kell nekik lehetőséget arra, hogy belépjenek az országba, illetve hogy a kérelmüket elbírálják a szokásos eljárásban. Hozzátették, hogy ha a nemzeti, jelen esetben a magyar bíróság úgy véli, hogy az érintett személy őrizetbe vétele ellentétes az uniós joggal, akkor felülbírálhatja az őrizetbevételi határozatot, és elrendelheti a szabadon bocsátást.   Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztere elkeserítőnek nevezte a döntést a csütörtöki Kormányinfón.
Szerző

EP-vita: Egy fillért se adjanak az Orbán-kormánynak!

Publikálás dátuma
2020.05.14. 12:08

Fotó: Daina Le Lardic / Európai Parlament
Nem kímélték az EP-képviselők a magyar kormányt, de az uniós intézmények is megkapták a magukét a veszélyhelyzeti intézkedésekről tartott parlamenti vitában.
A magyar veszélyhelyzeti kormányzásról rendezett csütörtök reggeli európai parlamenti vitában csaknem annyi bírálatot kapott a “tétlenkedő” Európai Bizottság és a kormányközi EU Tanács, mint Orbán Viktor és a Fidesz. A néppárti és a balliberális EP-képviselők egyaránt számon kérték a két uniós intézményen, hogy miért segédkezett a magyar demokrácia tíz éve tartó leépüléséhez, és miért nem cselekszik most sem, amikor a magyar kormányfő a koronavírus-járvány mögé bújva szilárdítja meg önkényuralmi rendszerét. Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke elmondta, hogy egyelőre nem indítanak kötelezettségszegési eljárásokat, de folyamatosan, napi szinten figyelemmel kísérik a rendkívüli helyzetben hozott magyar kormányzati intézkedéseket. Különösen aggályosnak tartanak bizonyos munkajogi és adatvédelmi korlátozásokat, amelyek szembe mehetnek az uniós joggal. Jourová kiemelte, hogy a veszélyhelyzeti kormányzásra olyan politikai környezetben kerül sor kerül sor, amely az elmúlt években egyébként is aggodalomra adott okot. Külön is megemlítette a médiaszabadság egyre romló helyzetét és az újságírók megfélemlítésére alkalmas büntetőtörvénykönyvi változtatásokat. Az alelnök jónéhány EP-képviselő felvetésére válaszolva megerősítette: rendületlenül kiállnak amellett, hogy az uniós kifizetéseket a jogállam tiszteletben tartásához kössék a jövőre kezdődő költségvetésben. A vitában felszólalók zöme kíméletlen kritikával illette a magyar kormányt, amiért időkorlát nélküli rendkívüli kormányzásra rendezkedett be, és azt az ellenzék meggyengítésére, saját hatalmának a megszilárdítására, a fideszes oligarchák kitömésére, a független sajtó és a civilek elhallgattatására használja fel. Több baloldali és zöldpárti képviselő Orbánék szemére hányta, hogy a járvány elleni küzdelmük hevében maradt idejük a nők elleni erőszakot elítélő Isztambuli Egyezmény megtorpedózására és a transzneműek jogainak csorbítását előíró törvényjavaslatra. “Mire vár az Európai Bizottság és az EU Tanácsa? A hallgatás bűnrészesség!” — fejtette ki felszólalásában Iratxe García Pérez, a szocialista frakció vezetője. Szerinte a Bizottságnak elég indoka lenne kötelezettségszegési eljárások indítására, míg a kormányokból álló Tanácsnak sürgősen fel kellene pörgetnie a holtpontra jutott 7. cikkelyes folyamatot. Mások is megrótták a két intézményt a semmittevés miatt, például a luxemburgi néppárti Christophe Hansen és a holland liberális Sophia in’t Veld, aki a saját kormányát is bírálattal illette, amiért inkább a költségvetési fegyelem ellen vétó tagállamokat regulázná, semmint a jogállamiságot sárba tiprókat. Megkapta a magát a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) is, amelyhez több képviselő is szónoki kérdést intézett: “Mikor rúgják már ki a Fideszt?” Jó páran követelték az uniós támogatások azonnal felfüggesztését Magyarországnak. A román liberális Ramona Strugariu például azt mondta, addig egy fillért se kapjon az Orbán-kormány Brüsszelből, amíg nem tartja tiszteletben az uniós szabályokat és értékeket. Az Európai Bizottság közvetlenül, a magyar kormányt kikerülve utaljon forrásokat az arra érdemes pályázóknak, javasolta. A vitában szót kapott euroszkeptikus és szélsőjobboldali képviselők kiálltak a Fidesz-kormány mellett, és a baloldal számlájára írták az Orbánék elleni “folytatódó boszorkányüldözést”. Szerintük Magyarországon minden az alkotmány és a demokratikus elvek betartásával történik. A fideszes Deli Andor az EPP vezérszónokaként szólalhatott fel, számára “a régi koncepciós pereket” idézte a parlamenti vita. Az RMDSZ-hez tartozó Vincze Lóránt úgy vélekedett, hogy semmi sem indokolta a magyar helyzet napirendre tűzését, hiszen az arról terjedő hamis híreket már megcáfolták. A függetlenek soraiban ülő jobbikos Gyöngyösi Márton arra hegyezte ki felszólalását, hogy Magyarország azért tart ott, ahol, mert a rendkívüli kedvezményekben részesülő német és más nyugati befektetők jól érzik magukat nálunk. El kéne dönteniük, hogy mi a fontos számukra: a profit vagy a demokratikus értékek — tette hozzá.
Szerző
Frissítve: 2020.05.14. 13:40

Úgy tűnik, Oroszországban is lassul a koronavírus terjedése

Publikálás dátuma
2020.05.14. 11:52

Fotó: YURI KADOBNOV / AFP
Eddig összesen 252 245 embernél mutatták ki igazoltan a betegséget az országban.
Oroszországban egy nap alatt 9974-gyel 252 245-re nőtt az igazolt Covid-19-fertőzöttek száma a csütörtökön nyilvánosságra hozott hivatalos adatok szerint.
A május 9. óta csökkenő napi növekmény május 2. óta először nem érte el a 10 ezret, aránya pedig a rekordalacsony, 4,1 százalékos volt.

Az új esetek 40,6 százaléka tünetmentes. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem összesítése szerint Oroszország jelenleg a 2. legfertőzöttebb terület azon 188 ország közül, ahol megjelent a koronavírus. Az összes igazolt eset számát tekintve jelenleg csak az Egyesült Államok előzi meg.    Az aktív esetek száma a coronavirus.app csütörtök délelőtti adatai szerint 196 410.
A halálozások száma 93-mal 2 305-re, a gyógyulásoké 8827-tel 53 530-nőtt országos szinten.

Moszkvában a kimutatott fertőzések száma 4712-vel 130 716-ra (ez a fővárosban 3,7 százalékos növekményt jelent), a halottaké 58-cal 1290-re, a gyógyultaké pedig 1821-gyel 23 327-re emelkedett. A járvány kezdete óta elvégzett tesztek száma meghaladta a 6,1 milliót. Az elmúlt nap alatt 205,5 ezer szűrést végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával 259 198 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt. A Kommerszant című gazdasági napilap csütörtöki száma szerint egyébként csalók mintegy 30 adathalász honlapot hoztak létre, azt követően, hogy Vlagyimir Putyin elnök hétfőn bejelentette: a családok a gyerek után újabb szociális támogatás igényelhető.