Kitoloncolás viszont egyelőre biztosan nem lesz, ugyanis az Európai Unió Bíróságának (EUB) csütörtöki határozata szerint alaposan ki kell vizsgálni a családok ügyét, addig pedig a határon is át kell őket engedni – erről tájékoztatta lapunkat Léderer András, a családok jogi képviseletét ellátó Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi munkatársa. A két családot a megszokott automatizmussal akarták kiutasítani Szerbiába, de ahogy azt bemutattuk, ilyet az EUB márciusi ítélete szerint már nem lehet tenni, ezért írták át a kiutasító határozatban Szerbiát a származási országokra, noha nem is vizsgálták, hogy oda biztonsággal visszatérhetnek-e.
A Szegedi Járásbíróságnak el kell rendelnie az ítélet értelmében, hogy a tranzitzónából elszállítsák a családokat az új eljárás végéig. Ezek egyelőre egyedi esetek. - Az ítélet csak részben mondja, hogy innentől mindenki négy hét tranzitzónában való őrizet után be kell engedni Magyarországra, inkább arról szól, hogy nem lehet automatizmussal kiutasítani az embereket, valamint egyedileg ki kell vizsgálni mindenkinek az ügyét – hangsúlyozta Léderer, hozzátéve, hogy ezzel majdnem visszatér a 2015 előtti rendszer. A menedékkérőket nem kell szabadon engedni az országban, zárt táborokban továbbra is elhelyezhetők, amíg lefolytatják az új eljárást.
A bíróság egyelőre nem azt mondta ki, hogy a magyar kormánynak meg kell változtatnia a menekültügyi és idegenrendészeti eljárási szabályokat, hanem csak azt, hogy az érintett két családnál hogyan kell eljárjon. A magyar kormány dönthet úgy, hogy ezek figyelembe vételével általánosan megváltoztatja a szabályokat és a gyakorlatát, de maradhat annál is, hogy minden érintett menedékkérőnek egyesével bíróságon kell megtámadnia a jogszerűtlen eljárást.
Léderer emlékeztet azonban, hogy az EUB előtt van már a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárás a magyar menekültügyi rendszerről, ami ugyanezeket a jogsértő gyakorlatokat vizsgálja. Az EUB egyéni ítéletei előrevetítik tehát, hogy milyen ítéletre számíthat a magyar kormány, és a kötelezettségszegési eljárás végén hozott ítéleteket köteles lesz betartani.
- Az elsődleges szempont, hogy a tranzitzónai jogellenes őrizetből szabaduljanak az emberek, valaki 2018 ősze óta van oda bezárva. A továbbiakról még nem született döntés – fogalmazott Léderer arra a kérdésünkre, hogy indítanak-e kártérítési pert az iraki és afgán családok a magyar állammal szemben.
