Előfizetés

Szabadulás a tranzitzónából másfél év után

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.05.15. 07:30

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A magyar kormány az emberi életre legveszélyesebb országok között tartja számon Afganisztánt vagy Irakot, de ez nem akadályozta abban, hogy jobb híján oda próbálja meg visszaküldeni azt a két menedékkérő családot, akik másfél éve adták be kérelmüket a röszkei tranzitzónában.
Kitoloncolás viszont egyelőre biztosan nem lesz, ugyanis az Európai Unió Bíróságának (EUB) csütörtöki határozata szerint alaposan ki kell vizsgálni a családok ügyét, addig pedig a határon is át kell őket engedni – erről tájékoztatta lapunkat Léderer András, a családok jogi képviseletét ellátó Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi munkatársa. A két családot a megszokott automatizmussal akarták kiutasítani Szerbiába, de ahogy azt bemutattuk, ilyet az EUB márciusi ítélete szerint már nem lehet tenni, ezért írták át a kiutasító határozatban Szerbiát a származási országokra, noha nem is vizsgálták, hogy oda biztonsággal visszatérhetnek-e. A Szegedi Járásbíróságnak el kell rendelnie az ítélet értelmében, hogy a tranzitzónából elszállítsák a családokat az új eljárás végéig. Ezek egyelőre egyedi esetek. - Az ítélet csak részben mondja, hogy innentől mindenki négy hét tranzitzónában való őrizet után be kell engedni Magyarországra, inkább arról szól, hogy nem lehet automatizmussal kiutasítani az embereket, valamint egyedileg ki kell vizsgálni mindenkinek az ügyét – hangsúlyozta Léderer, hozzátéve, hogy ezzel majdnem visszatér a 2015 előtti rendszer. A menedékkérőket nem kell szabadon engedni az országban, zárt táborokban továbbra is elhelyezhetők, amíg lefolytatják az új eljárást. A bíróság egyelőre nem azt mondta ki, hogy a magyar kormánynak meg kell változtatnia a menekültügyi és idegenrendészeti eljárási szabályokat, hanem csak azt, hogy az érintett két családnál hogyan kell eljárjon. A magyar kormány dönthet úgy, hogy ezek figyelembe vételével általánosan megváltoztatja a szabályokat és a gyakorlatát, de maradhat annál is, hogy minden érintett menedékkérőnek egyesével bíróságon kell megtámadnia a jogszerűtlen eljárást. Léderer emlékeztet azonban, hogy az EUB előtt van már a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárás a magyar menekültügyi rendszerről, ami ugyanezeket a jogsértő gyakorlatokat vizsgálja. Az EUB egyéni ítéletei előrevetítik tehát, hogy milyen ítéletre számíthat a magyar kormány, és a kötelezettségszegési eljárás végén hozott ítéleteket köteles lesz betartani.
- Az elsődleges szempont, hogy a tranzitzónai jogellenes őrizetből szabaduljanak az emberek, valaki 2018 ősze óta van oda bezárva. A továbbiakról még nem született döntés – fogalmazott Léderer arra a kérdésünkre, hogy indítanak-e kártérítési pert az iraki és afgán családok a magyar állammal szemben.

Meghalt 6 beteg, újabb 37 embernél mutatták ki a koronavírust

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.15. 07:23

Fotó: koronavirus.gov.hu
Eddig összesen 3417 esetet regisztráltak az országban.
Újabb 37 magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 3417 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 6 krónikus beteg, így már 442 ember halt meg a fertőzés következtében – írja a kormányzati tájékoztató oldal. Gyógyultan 1287-en távoztak a kórházból, az aktív fertőzöttek száma 1688 főre csökkent. Az aktív fertőzöttek 58 százaléka, az elhunytak 79 százaléka, a gyógyultak 60 százaléka budapesti vagy Pest megyei. Kórházban 614 koronavírusos beteget ápolnak és 46-en vannak lélegeztetőgépen. Ez a két utóbbi adat csütörtökön még 658 és 49 volt. Felhívták a figyelmet arra, hogy a védekezés második szakaszában vagyunk. Ez nem a járvány végét jelenti, hiszen a vírus továbbra is terjed. Az a cél, hogy fokozatosan, szigorú menetrend szerint újraindítsuk az életet. Ezért hétfőtől vidéken és Pest megyében újabb enyhítések lépnek életbe. A Budapestre vonatkozó szabályok kialakításában a kormány megvizsgálja a fővárosi polgármesterek javaslatait.  

Csaknem kétmilliárdot küldött Orbán a Nemzeti Atlétikai Központra, dől a pénz a kézilabda-szövetséghez is

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.05.15. 07:06

Fotó: KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.
Míg az önkormányzatoktól forrást vonnak el, a sportéletben most is cseng a kassza.
A jelek szerint a koronavírus előidézte gazdasági válság és veszélyhelyzet sem lehet elégséges ok arra, hogy az Orbán-kabinet támogatás nélkül hagyjon valamilyen sportcélú programot vagy vagy beruházást. A csütörtök esti Magyar Közlönyben kiadott kormányhatározatok újabb milliárdokat különítenek el ilyen célokra: egy, Orbán Viktor által aláírt határozat például azonnali hatállyal plusz 1,998 milliárd forintot biztosít a Nemzeti Atlétikai Központ „árvízvédelmi és távközlési kábelhálózat-kiváltási beruházásainak” előrehozott megvalósítására. Így a NAK kivitelezési és előkészítési munkálatai már 7,76 milliárdba kerülnek.  
Nem hagyták az út szélén a Magyar Kézilabda Szövetséget sem: a szervezet 1,38 milliárd forintot kap idei működési költségeire és szakmai feladatainak ellátásra – méghozzá egészen kacifántos úton: az Emmi-nél külön jogcímcsoportot hoztak létre a kéziszövetség ellátásához, a forrást pedig Kásler Miklós emberi erőforrás miniszternek és Varga Mihály pénzügyminiszternek közösen kell előteremtenie. Ezt a határozatot is Orbán ellenjegyezte, aki egyúttal a határon túli kézilabda akadémiáknak is küldetett 300 millió forintot Vargával – hogy itt ki lesz a kedvezményezett, arra a közlönyszám nem tér ki.
A fenti forrásokhoz képest, a Magyar Református Egyház szerényebb, de nem lebecsülendő összeget, 341 millió forintot kapott a Wáli István Református Cigány Szakkollégium ingatlanfejlesztési projektjére. A Magyar Nemzeti Múzeum pedig 2021-től vente 432 milliós keretből folytathat nagy beruházásokat megelőző régészeti feltárást, az Emmi támogatásával. 
Míg a sport esetében még a határon túli akadémiákhoz is jut közpénz, az önkormányzatokkal szemben már egyáltalán nem nagyvonalú a kormány: a járvány elleni védekezés jegyében több tízmilliárd forintot vonnak el a településektől gépjárműadó és iparűzési adó formájában, és a védekezés költségeit is rájuk hárítják, nem törődve a következményekkel.