Más lesz az idei nyaralás

Publikálás dátuma
2020.05.15. 08:00

Fotó: Nicolas Guyonnet / AFP
Változásokat hozott az ügyfelek hozzáállásában a koronavírus, legyen szó akár bankolásról, szállásfoglalásról vagy vásárlásról.
Sokan azt hiszik, egy válság után majd minden visszatér a régi kerékvágásba, de a fogyasztói hozzáállás egy krízis során megváltozik. A szállásfoglalások esetében például most a biztonság és a tisztaság kiemelt szempont lett, az ügyfelek arra is figyelnek, mi történne, ha ismét beütne a krach – fogalmazott Szigetvári József, a Szállás.hu ügyvezető igazgatója a Profession.hu állásportál online konferenciáján. A cégvezetők arra keresték a választ, hogyan indul újra az élet a gazdaságban a koronavírus-járvány miatti korlátozások feloldásával. Szigetvári József szerint a pihenés iránti igény a home office idején sem tűnt el az emberekből, sőt, a hosszas bezártság után fel is erősödött a vágy az utazások, üdülések iránt. Ezeket azonban sokkal tudatosabban szervezik, hiszen féltik az egészségüket. Most inkább az étlapról választható étkezésre van igény, és nem a svédasztalos kínálatra, holott ez korábban fordítva volt. Többet nyom a latban a foglaláskor az adott szállás tisztasága, valamint az is, lemondható-e, áttehető-e későbbi időpontra veszteség nélkül a nyaralás, ha valami miatt meghiúsul az utazás – sorolta a példákat. A természetközeli, elzártabb vagy kisebb szálláshelyek felértékelődnek, a tömegturizmus valószínűleg háttérbe szorul majd. Szigetvári József felidézte: Magyarországon március 14. volt az utazás fekete napja. Előző este jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az iskolák bezárását, másnap pedig az ügyfelek elkezdték lemondani a foglalásokat, még az év végieket is, az utazási piac egyik napról a másikra eltűnt. Az érdeklődés azonban kezd visszatérni, a belföldi foglalások a tavalyi azonos időszak 60 százalékát teszik ki. A Szállás.hu telefonos ügyfélszolgálatához pedig a héten már 20 százalékkal több hívás érkezett, mint tavaly ilyenkor. Szigetvári József szerint az idén itthon némileg olcsóbban lehet majd nyaralni, de nem lesz akkora áresés, mint a 2008-as válság idején. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója arról beszélt: számos dolog, amit kezdetben átmenetinek gondoltak, állandósulni fog. A pénzintézetnél azzal számolnak, a dolgozók mintegy fele továbbra is otthonról dolgozik majd. Az olasz anyabanknál nemrég hoztak döntést arról, hogy a dolgozók 20 százaléka ismét az irodából végezheti munkáját, de csak 2 százalékuk élt a lehetőséggel. A dolgozókat vissza kell engedni, de fel kell arra készülni, hogy ők nem biztos, hogy élni szeretnének ezzel – jegyezte meg. Emiatt egy minél digitálisabb munkarendre kell átállni, miközben arra is figyelni kell, hogy a vállalati kultúra a személyes jelenlét nélkül elveszik, az új kollégákat nehezebb integrálni. A távlati menedzsment és csapatszervezés Simák Pál szerint így új vezetői kompetencia lesz az elkövetkezőkben. Az elmúlt hetekben az ügyfelek is digitális üzemmódra álltak át: a fiókok látogatottsága 60 százalékkal csökkent, az ügyfelek háromnegyede digitális csatornákat használ a bankoláshoz, az átutalások 98 százaléka elektronikus csatornákon történik. A bankfiókok szerepe emiatt át is fog alakulni, ott inkább a tanácsadáson lesz a hangsúly – vázolta az elnök-vezérigazgató. Úgy látja: a válság összességében hatékonyságjavulást és egy ügyfélorientáltabb hozzáállást hozhat a pénzintézeteknél. Pósfai Gábor, korábban a Decathlon magyarországi, majd tavaly április óta ausztriai ügyvezető igazgatója viszont nem vár nagy „home office forradalmat”. Szerinte a távmunka nem mindenkinél válik be, ő maga sem szereti. Elmondta: Ausztriában március közepén zártak be az üzletek, és az ottani áruházuk összes munkavállalója rövidített munkaidőben, állami bérkiegészítéssel dolgozott áprilistól. A hagyományos vásárlást igyekeztek az online csatornák felé terelni, de a két üzleti modell nagyon eltérő. Egyes fitnesztermékek, a kerékpárok és a pingpong asztalok iránti keresletben pedig olyan robbanás történt, hogy lehetetlen volt egyik napról a másikra lekövetni – fogalmazott Pósfai Gábor. Ausztriában az áruház két hete nyithatott újra, és azonnal óriási növekedést értek el. A vidéki üzletek, amelyek Magyarországon is kinyithattak, szintén magasabb forgalmat bonyolítanak, mint tavaly ilyenkor. Ez még lehet, hogy a korábbi visszafogott vásárlásoknak köszönhető, így a közeljövőben derül ki, mennyire változott meg a vevők magatartása. Pósfai Gábor azonban az elmúlt két hét alapján optimista, és úgy látja: ha jön a járvány második hulláma, az sokkal felkészültebben ér majd mindenkit.   

Az üzletek forgalma még nem az igazi

A korlátozások feloldása óta vidéken többnyire ismét rendes nyitvatartási idővel várják a vásárlókat az üzletek, a forgalom azonban „nem az igazi”. Tavalyhoz képest jelentősen elmarad a – korábban – forgalmas közlekedési csomópontok mellett üzemelő boltok, a bevásárlóközpontok üzleteinek forgalma, és a vidéki nagyvárosok kisebb boltjai sem tudják hozni a várt számokat. Utóbbiak között van, amelyiknek a forgalma mindössze a tavalyi 20 százalékát teszi ki – mondta el érdeklődésünkre Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. A falusi kisboltok és a barkácsáruházak forgalma viszont megugrott. A nagyobb élelmiszer-üzletláncok is „tudják magukat tartani”, igaz, van, ahol a cafeteriacsomag csökkentése, vagy létszámstop árán. Karsai Zoltán ebben a helyzetben megfontolandónak tartaná, hogy legalább hétvégén csökkentsék az időseknek fenntartott délelőtti vásárlási idősávot, hiszen ebben az időszakban konganak az ürességtől a boltok, a fiatalabbak viszont összezsúfolódnak a délutáni órákban.     

Szerző

Betett a vírus a gyerekjátékoknak

Publikálás dátuma
2020.05.14. 19:49

Fotó: Shutterstock
A játékpiac szereplői közül a koronavírus-válság a legkevésbé az online értékesítésre szakosodott társaságokat rengette meg - állapítja meg az Opten.
A játékgyártói és -kereskedői piacot is megrengették a koronavírus miatti távolságtartó korlátozások - vázolja a közelgő gyereknap kapcsán az Opten. Miközben a hazai játékok 90 százalékban eleve a Távol-Keletről érkeznek, a megmaradt gyártók helyzetét tovább nehezítik a magas forgalomba-helyezési és bevizsgálási költségek. Az elmúlt öt év során az ágazat vállalkozásainak száma mégis átlag alatt, 15 százalékkal zsugorodott - hívja fel a figyelmet a céginformációs szolgáltató elemzője, Pertics Richárd. Jelentőségük nem elhanyagolható: a 174 működő társaság 4100 alkalmazottat foglalkoztat. A távol-keleti behozatal akadozása nem ellensúlyozza a visszaeső piaci megrendeléseket. A kereskedőket viszont a nyitvatartási korlátozások érintik súlyosan – idézik Szalkai Péter Tamást, a Magyar Játékkereskedők Egyesületének szakértőjét. Most a nagyszülők sem tudnak az unokákkal együtt bevásárolni. Az ágazat 240 hazai vállalkozásának alkalmazotti létszáma 2020 januárja és áprilisa között tizedével esett. Megoldást jelenthet az online értékesítés, de ez nem pótolja egy hagyományos bolt forgalmát. A számítógépes játékokkal foglalkozó társaságok száma ugyanakkor az elmúlt évek során nőtt - hívja fel a figyelmet Pertics Richárd. Igaz, az ágazat 150 főt foglalkoztató 85 vállalkozása még a piac kisebb hányadát képviseli - szögezi le az Opten.
Szerző

Viharfelhők a 2021-es költségvetés felett?

Publikálás dátuma
2020.05.14. 19:07

Fotó: Népszava
Úgy tűnik, a miniszterek inkább hinnének Matolcsy Györgynek, mint Varga Mihálynak.
A kormány tervei szerint jövő kedden a parlament elé terjesztenék a 2021-as költségvetést, ám a kormányban még az alapokban sincs egyetértés – ez derült ki a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökségi miniszter szavaiból. A sajtó arra készült, hogy további részletek derülnek ki a jövő évi költségvetés tervezetéről, ugyanis az szerdai kormányülés egyik fő témája volt a törvényjavaslat. Ehhez képest Gulyás Gergely egy szót sem ejtett a fő számokról, hanem azt fejtegette, hogy a kormányon belül is eltérő vélemények vannak az idei gazdasági teljesítménnyel kapcsolatban. A legoptimistább álláspont továbbra is a jegybanké, és a miniszterek egy része is azonosul az MNB növekedést valószínűsítő előrejelzésével. A hivatalos, a kormány álláspontját is tükröző előrejelzés a Pénzügyminisztériumé – mondta a Gulyás Gergely. A jegybank március 26-án frissített gazdasági prognózisa nem számol a gazdasági növekedés zuhanásával, hanem három százalékos növekedést valószínűsít, ami már a prognózis bejelentésekor is  inkább ráolvasásnak tűnt, semmint megalapozott prognózisnak. A kormány április végén nyújtotta be Brüsszelnek az aktualizált konvergencia programot, amelyben a PM – és így a kormány – 2020-ra a bruttó hazai termék, a GDP három százalékos csökkenésével számol, ami a nemzetközi elemzők és pénzügyi szervezetek által készített becslések között a legoptimistább. Az IMF 3,1, az EBRD 3,5 százalékos csökkenéssel, az Európai Bizottság viszont hét százalékos zuhanással számol 2020-ra. Mivel minden ország visszaesést vár az egész világon, igencsak meglepő lenne, ha a világgazdasági folyamatokba mélyen beágyazott magyar gazdaság növekedne.  Láthatóan a kormányban sem mindenki hajlik arra, hogy elfogadja a PM amúgy óvatosan pesszimista gazdasági előrejelzést, mégpedig ha ebben nincs konszenzus, akkor azt az is jelenti, hogy a 2021-es költségvetés számaiban nincs konszenzus.  Mindez meglepő, mert eddig semmi  nem utalt arra, hogy a 2021-es büdzsé előkészítésével gondok lennének. A kormányfő és Varga Mihály pénzügyminiszter is többször posztolt a témában a Facebookon, amely azt a látszatot keltette, hogy a törvényjavaslat előkészítése a terveknek megfelelően alakul.  
Szerző