Bank;kereskedelem;szállás;utazás;nyaralás;koronavírus;

Más lesz az idei nyaralás

Változásokat hozott az ügyfelek hozzáállásában a koronavírus, legyen szó akár bankolásról, szállásfoglalásról vagy vásárlásról.

Sokan azt hiszik, egy válság után majd minden visszatér a régi kerékvágásba, de a fogyasztói hozzáállás egy krízis során megváltozik. A szállásfoglalások esetében például most a biztonság és a tisztaság kiemelt szempont lett, az ügyfelek arra is figyelnek, mi történne, ha ismét beütne a krach – fogalmazott Szigetvári József, a Szállás.hu ügyvezető igazgatója a Profession.hu állásportál online konferenciáján. A cégvezetők arra keresték a választ, hogyan indul újra az élet a gazdaságban a koronavírus-járvány miatti korlátozások feloldásával. Szigetvári József szerint a pihenés iránti igény a home office idején sem tűnt el az emberekből, sőt, a hosszas bezártság után fel is erősödött a vágy az utazások, üdülések iránt. Ezeket azonban sokkal tudatosabban szervezik, hiszen féltik az egészségüket. Most inkább az étlapról választható étkezésre van igény, és nem a svédasztalos kínálatra, holott ez korábban fordítva volt. Többet nyom a latban a foglaláskor az adott szállás tisztasága, valamint az is, lemondható-e, áttehető-e későbbi időpontra veszteség nélkül a nyaralás, ha valami miatt meghiúsul az utazás – sorolta a példákat. A természetközeli, elzártabb vagy kisebb szálláshelyek felértékelődnek, a tömegturizmus valószínűleg háttérbe szorul majd.

Szigetvári József felidézte: Magyarországon március 14. volt az utazás fekete napja. Előző este jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az iskolák bezárását, másnap pedig az ügyfelek elkezdték lemondani a foglalásokat, még az év végieket is, az utazási piac egyik napról a másikra eltűnt. Az érdeklődés azonban kezd visszatérni, a belföldi foglalások a tavalyi azonos időszak 60 százalékát teszik ki. A Szállás.hu telefonos ügyfélszolgálatához pedig a héten már 20 százalékkal több hívás érkezett, mint tavaly ilyenkor. Szigetvári József szerint az idén itthon némileg olcsóbban lehet majd nyaralni, de nem lesz akkora áresés, mint a 2008-as válság idején.

Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója arról beszélt: számos dolog, amit kezdetben átmenetinek gondoltak, állandósulni fog. A pénzintézetnél azzal számolnak, a dolgozók mintegy fele továbbra is otthonról dolgozik majd. Az olasz anyabanknál nemrég hoztak döntést arról, hogy a dolgozók 20 százaléka ismét az irodából végezheti munkáját, de csak 2 százalékuk élt a lehetőséggel. A dolgozókat vissza kell engedni, de fel kell arra készülni, hogy ők nem biztos, hogy élni szeretnének ezzel – jegyezte meg. Emiatt egy minél digitálisabb munkarendre kell átállni, miközben arra is figyelni kell, hogy a vállalati kultúra a személyes jelenlét nélkül elveszik, az új kollégákat nehezebb integrálni. A távlati menedzsment és csapatszervezés Simák Pál szerint így új vezetői kompetencia lesz az elkövetkezőkben. Az elmúlt hetekben az ügyfelek is digitális üzemmódra álltak át: a fiókok látogatottsága 60 százalékkal csökkent, az ügyfelek háromnegyede digitális csatornákat használ a bankoláshoz, az átutalások 98 százaléka elektronikus csatornákon történik. A bankfiókok szerepe emiatt át is fog alakulni, ott inkább a tanácsadáson lesz a hangsúly – vázolta az elnök-vezérigazgató. Úgy látja: a válság összességében hatékonyságjavulást és egy ügyfélorientáltabb hozzáállást hozhat a pénzintézeteknél.

Pósfai Gábor, korábban a Decathlon magyarországi, majd tavaly április óta ausztriai ügyvezető igazgatója viszont nem vár nagy „home office forradalmat”. Szerinte a távmunka nem mindenkinél válik be, ő maga sem szereti. Elmondta: Ausztriában március közepén zártak be az üzletek, és az ottani áruházuk összes munkavállalója rövidített munkaidőben, állami bérkiegészítéssel dolgozott áprilistól. A hagyományos vásárlást igyekeztek az online csatornák felé terelni, de a két üzleti modell nagyon eltérő. Egyes fitnesztermékek, a kerékpárok és a pingpong asztalok iránti keresletben pedig olyan robbanás történt, hogy lehetetlen volt egyik napról a másikra lekövetni – fogalmazott Pósfai Gábor. Ausztriában az áruház két hete nyithatott újra, és azonnal óriási növekedést értek el. A vidéki üzletek, amelyek Magyarországon is kinyithattak, szintén magasabb forgalmat bonyolítanak, mint tavaly ilyenkor. Ez még lehet, hogy a korábbi visszafogott vásárlásoknak köszönhető, így a közeljövőben derül ki, mennyire változott meg a vevők magatartása. Pósfai Gábor azonban az elmúlt két hét alapján optimista, és úgy látja: ha jön a járvány második hulláma, az sokkal felkészültebben ér majd mindenkit.   

Az üzletek forgalma még nem az igaziA korlátozások feloldása óta vidéken többnyire ismét rendes nyitvatartási idővel várják a vásárlókat az üzletek, a forgalom azonban „nem az igazi”. Tavalyhoz képest jelentősen elmarad a – korábban – forgalmas közlekedési csomópontok mellett üzemelő boltok, a bevásárlóközpontok üzleteinek forgalma, és a vidéki nagyvárosok kisebb boltjai sem tudják hozni a várt számokat. Utóbbiak között van, amelyiknek a forgalma mindössze a tavalyi 20 százalékát teszi ki – mondta el érdeklődésünkre Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. A falusi kisboltok és a barkácsáruházak forgalma viszont megugrott. A nagyobb élelmiszer-üzletláncok is „tudják magukat tartani”, igaz, van, ahol a cafeteriacsomag csökkentése, vagy létszámstop árán. Karsai Zoltán ebben a helyzetben megfontolandónak tartaná, hogy legalább hétvégén csökkentsék az időseknek fenntartott délelőtti vásárlási idősávot, hiszen ebben az időszakban konganak az ürességtől a boltok, a fiatalabbak viszont összezsúfolódnak a délutáni órákban.