A magántulajdonban lévő balatoni séta- és rendezvényhajózási társaságokat is súlyosan érintette a koronavírus járvány miatti bevételkiesés, érdemi munkát egyelőre ők sem tudnak végezni. Szolgáltatásaikhoz kénytelenek a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) közforgalmú kikötőit használni.
A többségi állami tulajdonú vállalat - miután döntöttek több jövedelmező üzletág, így kempingek, szállodák és vitorlás kikötők privatizációjáról és kiszervezéséről - a közelmúltban újabb kritikát kiváltó lépésre szánta el magát. A hajózási cég május 1-től mindenféle előzetes egyeztetés nélkül durván megemelte díjait.
A cégvezetők szerint azért is furcsa a jelenlegi helyzet, mert a kormánypropaganda éppen a turizmusban dolgozók megsegítéséről beszél, a Bahartban pedig az a Magyar Turisztikai Ügynökség képviseli az államot, melynek feladata az ágazatban tevékenykedők segítése lenne.
- Ebből is látszik, humbug az egész – mondta az egyik cégvezető. – Ahogyan a vitorláskikötők, a kempingek és a szálloda, úgy a magánhajózás is kell valakinek. Már azt várom, mikor csörren meg a telefonom, s kapok egy ajánlatot a cégemre.
A kikötőhasználati díjak tíz százalékkal nőttek, az úgynevezett veszteglési díjat – amikor a hajó érdemi tevékenység nélkül, például két út között vagy éppen éjszaka csak áll a kikötőben – pedig akár több, mint duplájára emelték. Az intézkedésről a Balatontipp is beszámolt.
– A nyári szezonra havi 860-870 ezer forintra emelkedett a kikötői díj, ami azt jelenti, hogy április közepétől októberig közel hatmillió forintot kell fizetnünk a Bahartnak, ami közel egymillióval több, mint a tavalyi díjunk. Csak éppen jelenleg nincs semmi bevételünk, s a járvány miatt azt sem tudjuk, lesz-e egyáltalán – mondta a Népszavának Bognár Beáta, a Keszthelyről kifutó Hableányt üzemeltető Nosztalgia Sétahajó Kft. tulajdonos-ügyvezetője. - Ezen kívül 338 ezer forintot fizettünk a szezonra a hajónk után, mostantól 700 ezret kell - tette hozzá.
A Hableány a korábbi években ilyenkor már naponta vitte utasait, az idén viszont először május második hétvégéjén hagyta el a kikötőt. - Alig volt utasunk, az emberek a járvány miatt láthatóan tartanak a hajózástól. És sajnos lehet, hogy ez egész nyáron így lesz, vagyis jóval kevesebb bevétellel számolhatunk, mint korábban – nyilatkozta Bognár Beáta.
Hasonlóképpen gyenge nyárra számít Vanyolai Szilárd, a Balatonfüreden két hajót, a Jókait és a Balatont üzemeltető, az idén éppen harminc éves Vanyolai Hajózási Kft. ügyvezető-tulajdonosa is.
- A hajóink veszteglési díjai 338 ezerről félmillió, illetve 700 ezer forintra emelkedtek – állította Vanyolai Szilárd –, s ezt nem biztos, hogy ki tudjuk gazdálkodni. A csoportos útjainkat mind lemondták, de a szóló sétahajózástól is ódzkodnak az emberek.
Megkerestük a Bahartot, miért éppen a járvány közepén emelték meg az amúgy is komoly bevételkieséssel küszködő cégek kikötői díjait.
- Az új kikötőhasználati és veszteglési díjakat a Bahart a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) előírásaihoz igazodóan állapította meg – felelte Kollár József, a hajózási társaság vezérigazgatója. A szóban forgó GVH-eljárást egyébként 2015-ben éppen a Vanyolai Hajózási Kft. indította a Baharttal szemben.
Az elhúzódó eljárásban a GVH 2018-ban elmarasztalta a hajózási céget, többek között azt sérelmezve, hogy a Bahartnál nem szerepeltek külön a közforgalmú kikötőkkel kapcsolatos elszámolások, díjszabások.
- Elvégeztük a feladatot – állította a vezérigazgató –, s ez alapján határozhatjuk meg a kikötőhasználati és veszteglési díjakat, melyekről beszámoltunk a GVH-nak is. A járványhelyzet miatt a díjemelést két lépcsőben, az idén és jövőre hajtjuk végre, hogy ezzel megkönnyítsük a szolgáltatásainkat igénybe vevő cégek helyzetét, noha a Bahart is komoly veszteségeket szenved el a koronavírus miatt kialakult gazdasági helyzetben. Amúgy az új besorolási kategóriák alapján akad olyan cég is, melynek a korábbinál alacsonyabb lett a veszteglési díja.
A Kollár József által citált GVH-eljárást a magán hajózási cégek vezetői is megemlítették, csak szerintük éppenséggel pont emiatt akar bosszút állni rajtuk a Bahart.
- Annak idején is többek között a nem megfelelő díjszabás miatt marasztalta el a GVH a Bahartot, ugyanis előfordult, hogy két magáncég egy kikötőhelyen osztozott, de mindkettőtől a teljes árat szedték be – jegyezte meg Bognár Beáta. – A GVH döntése után a Bahart kénytelen volt mérsékelni a díjait, no és az is rosszul érintette őket, hogy két évig megtiltották, hogy árat emeljenek. Ez az idén járt le, s most megbosszulják az eljárást.
A magáncégek szerint a drasztikus emeléssel a Bahart ki akarja szorítani őket a Balatonról, hiszen a sétahajózásban konkurenciát jelentenek az állami többségű cégnek.
- Ha nem így lenne, hajlandóak lennének tárgyalni, de meg sem hallgatni minket – mondta Vanyolai Szilárd. – Erőből le akarnak nyomni minket a víz alá, nem törődve vele, hogy az esetleges megszűnésünkkel a Bahart a saját zsebéből veszi ki a bérleti díjainkat, ami éves szinten tízmilliókat jelent, s ebből finanszírozzák többek között a veszteséges kikötőiket.
