Szerelt már össze bútort? Csak mert Orbán Viktor szerint ön elméleti ember, aki soha nem tenne ilyet.
Soha nem becsülném le az elméleti kérdések, a megalapozott tudás jelentőségét. Kell az a böllérnek is, különben csak össze-vissza vagdalkozik. Bútorszerelésnél sem árt követni a használati utasítást, mert a végén három lába lesz az asztalnak.
Meddig lesz még karanténban Budapest?
Remélem már nem sokáig. Felfoghatatlan, hogy miért nem képes dönteni a kormány. Az elmúlt napokban megjelent adatok alapján teljesen egyértelmű, hogy itt a nyitás ideje.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint ön nem tudja eldönteni, hogy mit is akar igazán, azért írta le olyan hosszan, hogy mi szükséges Budapest újraindításához.
Akkor komoly szövegértési problémái lehetnek. De talán a felelős szóval van baja a kormánynak. De a felelősséget annak kell vállalnia, aki a korlátozásokat elrendelte és a döntéshez szükséges információkat birtokolja. Ez pedig a kormány. A kormány tehát vagy gyáva, vagy szándékosan bünteti Budapestet. Nem tudom, melyik a rosszabb.
Mi az, amit a fővárosi önkormányzatok megtehetnek?
Már eddig is sok mindent megtettek a kormány és a hivatalok helyett. A maszkviselés és tesztelések ügyében is a főváros diktálta a tempót, a kormány utánunk kullogott. Az óvatos nyitás jegyében a főváros már a hétvégére megnyitja a pesti rakpartot. A játszóterek ügyében is egyeztettünk a kerületi polgármesterekkel, de ebben nem volt teljes konszenzus. A vilniusi modellt követve minél több közteret adnánk át a vendéglátóhelyeknek. A cél az, hogy érdemben széthúzhassák a kiülős területeket, így biztosítva az előírt távolságot a vendégek között. Ez hétvégente nem okoz problémát. Az előzetes közterületfoglalási igények alapján már kirajzolódott, hogy hol lenne erre igény. A belvárosban szinte mindenütt, a külső kerületekben a városmagokban. Okosan kell mérlegelni és érdemes újragondolni a közterületfoglalási díjakat is.
A kormány állítólag Bécsre figyel, de ott már rég nem ingyenes a parkolás.
A korábbi kormányfői döntés negatív hatása leginkább a belvárosi kis utcácskákon érződik, ahol újra reménytelen keringővé vált a parkolóhely-keresés, rengeteg a szabálytalan parkolás. Ezt felül kell vizsgálni.
Az ingyenes parkolás miatti bevételkiesés elsősorban a kerületek vesztesége, de óvatos becslések szerint a főváros bevételkiesése is elérheti az 50 milliárdot. Miből fogják ezt a költségvetési lyukat betömni?
A közösségi közlekedés bevételcsökkenésének mértékét a BKK óvatos becsléssel évi 20 milliárd forintra teszi. Az iparűzési adó visszaeséséről szeptemberben lesznek pontos adataink. A jelenlegi becslések 20 és 50 százalékra teszik a kiesést. Remélem az elsőhöz lesz közelebb, hiszen a másik esetén fejre állna a város. A gazdasági visszaesés mértékére is nagyon eltérő becslések vannak. De aligha lehetnek illúzióink. Éppen ezért lenne fontos Budapest megnyitása, hiszen minden nappal milliárdokat veszítünk. Nemcsak a főváros és a kerületek, hanem az állam is. Mintha a kormány egyik kezével a járvány ellen küzdene, míg a másikkal az önkormányzatok ellen.
A Fidesz régi vágya az önkormányzatok elöljáróságokká alakítása, mintha ennek a célnak az elérésében kapóra jönne a kormánynak a járvány.
A különleges gazdasági övezetek kialakításáról szóló legutóbbi törvényjavaslat révén a kormány lekaszabolhatja az ellenzéki településeket, miközben a kormánypárti önkormányzatoknak nem ártana. Az adóbevételekről szóló döntést a választott polgármester helyett a megyei önkormányzat kezébe adja, amelyek élén fideszes pártkatonák ülnek. Talán abban bízhatunk, hogy a Fidesz felméri, ezekkel az intézkedésekkel a kifosztott települések lakói a következő választáson aligha támogatják őket.
A kormány csak jövőre fizetné ki a buszvásárlásra ígért 3,2 milliárd forintos támogatást. Fürjes Balázs államtitkár már tárgyalt erről a helyettesével, Kiss Ambrussal. Mire jutottak?
Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a legjobb esetben is jövőre kaphatja meg ezt a pénzt a főváros. Csakhogy a hármas metró középső szakaszának rekonstrukciójához szükséges buszpótlás e nélkül elképzelhetetlen. Így mérlegeljük azt, hogy a BKV ennek megfelelő összegű hitelt vegyen fel, de ehhez is szükség van a kormány engedélyére. Ezenfelül garanciát kérünk arra, hogy jövőre bizonyosan megkapjuk ezt a pénzt.
Elődje, Tarlós István a miniszterelnöknek írott javaslatában sok más mellett azt is javasolta, hogy halasszák el a középső szakasz felújítását.
A beruházás már így is jelentős csúszásban van, így halasztás a szoros uniós határidők miatt nem lehetséges, és ezt Tarlós Istvánnak is tudnia kellene. A BKV buszparkjának megújítására pedig ettől függetlenül is szükség van.
A városvezetés szeptember végéig leállította a közbeszerzéseket, így idén már nem indulhat fejlesztés. Nem kockázatos ez? A következő választások előtt nem lesz mit avatni.
A beruházások előkészítése ettől még folytatódik, a háttérben pedig keressük a pénzügyi megoldást. Felbontjuk például azt a töméntelen tanácsadói szerződést, amelyeket korábban kötöttek a cégek. De nem hinném, hogy a kormány olyan sok beruházást tud befejezni addig. Cudar évek jönnek. S ezt a Fidesz is pontosan tudja. Lassan többet foglalkoznak a politikai ellenfelekkel, mint a gazdasági és társadalmi problémák megoldásával.
Budapest sikeres újraindításához egy afféle new deal programot várnak a kormánytól. Pontosan milyen segítségre számítanak?
Minden válság egy új kezdet lehet. A kormány most olyan munkahelyteremtő beruházásokat támogathat, amelyek a zöld gazdaság felé irányítják az országot. Budapesten indulhatna például egy energiahatékonysági program, ami munkát adna az embereknek, rezsimegtakarítást eredményezne, miközben a klímacélokat is szolgálja. A főváros saját pénzből nagy volumenű programokat nem tud finanszírozni, de olyat igen, ami kijelöli az irányokat. Követhetőnek tartjuk a bécsi példát, ahol a város úgy támogatja a kisvállalkozásokat, hogy gyakorlatilag meghívják az itt élőket egy kávéra, vagy ebédre, ezzel forgalmat generálva a vendéglátóhelyeken. Párizsban a fenntartható közlekedés jegyében kerékpárok felújítására használható kuponokat osztanak, amellyel a javító műhelyeket is támogatják. Mi is elsősorban a kis- és középvállalkozásokat erősítenénk.
A budapesti közlekedés átalakításába már belefogtak. Készül egy forgalomcsillapítási terv és számos útszakaszon új kerékpársávokat festettek fel. Meddig maradnak ezek?
A város korábban fuldoklott az autósforgalomtól, így a minimumterv az, hogy a járvány után ne legyen rosszabb a helyzet, mint előtte. Megőrizzük a tiszta levegőt. A közterek is felértékelődnek a biztonságos távolságtartás miatt, így fontos, hogy miképpen osztjuk újra. A kerékpársávok szeptember végéig biztosan maradnak, a továbbiakról az addig begyűjtött tapasztalatok alapján döntünk. A kerékpáros forgalom egyébként elképesztő ütemben nő, ami kedvező, hiszen ez jár a legkevesebb környezeti terheléssel. A parkolást is meg kell reformálni. A kerületek bevonásával zajlik egy intenzív szakmai előkészítés egy jobb parkolási rendszer kialakításához, talán júniusra el is készül az első javaslat. A behajtási díjról szóló vitákat is elő kell vennünk. A bevétel teljes egészét a közösségi közlekedésre fordítanánk. Nagy szükség lenne rá. A jegyárbevétel bezuhant, miközben a kiadások alig mérséklődtek. A BKK 3 milliárd forintos működési megtakarítást vállalt az idei módosított üzleti tervében. De hosszabb távon az államnak a jelenleginél jobban be kell szállnia a finanszírozásba. Bár ez lassan három évtizedes elvárás.
Mit tippelne, meddig tart még ez a járványügyi vészhelyzet? Meddig hozhat a Fővárosi Közgyűlés helyett döntéseket?
Alig várom már, hogy összeüljön a Fővárosi Közgyűlés és ne kelljen hallgatnom azokat a blőd szövegeket, hogy visszaélek a helyzettel. Miközben csak betartom a törvényt.
Nem jött el az idő a hevesebb vitákra a kormánnyal?
Mindig pontosan azon a hőfokon válaszolok, amit a város érdeke megkíván és ami a habitusomból fakad. Továbbra is úgy gondolom, hogy az a város érdeke, hogy megmaradjon a korrekt, szakmai együttműködés a kormánnyal. S akkor is ezt fogom gondolni, ha másik kormány lesz.