Párbeszéd helyett hárítja a felelősséget a kormány

Publikálás dátuma
2020.05.16. 07:00
A kórházakban teljes hírzárlatot rendeltek el, hogy ki ne derülhessen, sokszor milyen kaotikus állapotok uralkodnak egyes osztályokon
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Nehéz nem a felelősség áthárításaként értelmezni azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kormánya szombati határidővel váratlanul mégis kikérte a fővárosi önkormányzatok véleményét a kijárási korlátozások feloldásáról – állapították meg Népszavának nyilatkozó ellenzéki politikusok. „Úgy kellene javaslatokat tennünk, hogy nincsenek pontos, hiteles, részletes egészségügyi, járványügyi adatok a kezünkben” – mutatott rá Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármester arra, hogy a kormány teljesen elzárta az információktól Budapestet, így álságos döntést kérni, elvárni tőlük. „Ez egy világos politikai játszma újabb fejezete a kormány részéről” – értékelt Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke. Szerinte az is egyértelműen kiderült mára, hogy a kabinet az ország megosztására, a fővárosiak és a vidékiek egymás ellen fordítására játszik. Erre – tette hozzá a szocialista politikus – újabb példa akadt a miniszterelnök pénteki rádióinterjújában is. „Pedig az, amit Budapesttel tesznek, nem csak a fővárosiakat érinti, az egész országra kihat, ha elveszik itt az adóbevételeket” – fogalmazott Molnár Zsolt. Ennek kapcsán Soproni Tamás azt is megemlítette: „Noha Fidesz-szavazók is élnek ebben a városban, Orbán Viktor és a Fidesz kezdi elengedni Budapestet, ez látszik az önkormányzatok sanyargatásából és az adóbevételeik elvonásából.” A budapesti nyitás felelősségéről szólva Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció főpolgármester-helyettese úgy vélekedett: bár a fővárosi önkormányzat a saját szakértőire támaszkodva számos intézkedésben a kormány előtt járt, valamint a korlátozások feloldásához is kidolgoztak 7+1 szempontot, a fertőzési adatokon ülve csak a kormány tud releváns döntést hozni. „Nagyon átlátszó” felelősségáthárítási kísérlet ez – mondta Gy. Németh Erzsébet, aki emlékeztetett, hogy a jogszabály világosan kimondja, a járványhelyzet kezelése nem önkormányzati, hanem kormányzati hatáskör. Emiatt egyébként – tette hozzá – a fővárosi intézkedések költségeiről mindenképp benyújtják majd a számlát a kormánynak.

Karácsony Gergely: teljesen egyértelmű, hogy itt a nyitás ideje

Publikálás dátuma
2020.05.16. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Minden bezárt nap milliárdos veszteség. Ha az iparűzési adóbevétel a felére csökken, fejre áll a város – állítja Karácsony Gergely főpolgármester.
Szerelt már össze bútort? Csak mert Orbán Viktor szerint ön elméleti ember, aki soha nem tenne ilyet.  Soha nem becsülném le az elméleti kérdések, a megalapozott tudás jelentőségét. Kell az a böllérnek is, különben csak össze-vissza vagdalkozik. Bútorszerelésnél sem árt követni a használati utasítást, mert a végén három lába lesz az asztalnak.  Meddig lesz még karanténban Budapest? Remélem már nem sokáig. Felfoghatatlan, hogy miért nem képes dönteni a kormány. Az elmúlt napokban megjelent adatok alapján teljesen egyértelmű, hogy itt a nyitás ideje. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint ön nem tudja eldönteni, hogy mit is akar igazán, azért írta le olyan hosszan, hogy mi szükséges Budapest újraindításához. Akkor komoly szövegértési problémái lehetnek. De talán a felelős szóval van baja a kormánynak. De a felelősséget annak kell vállalnia, aki a korlátozásokat elrendelte és a döntéshez szükséges információkat birtokolja. Ez pedig a kormány. A kormány tehát vagy gyáva, vagy szándékosan bünteti Budapestet. Nem tudom, melyik a rosszabb. Mi az, amit a fővárosi önkormányzatok megtehetnek? Már eddig is sok mindent megtettek a kormány és a hivatalok helyett. A maszkviselés és tesztelések ügyében is a főváros diktálta a tempót, a kormány utánunk kullogott. Az óvatos nyitás jegyében a főváros már a hétvégére megnyitja a pesti rakpartot. A játszóterek ügyében is egyeztettünk a kerületi polgármesterekkel, de ebben nem volt teljes konszenzus. A vilniusi modellt követve minél több közteret adnánk át a vendéglátóhelyeknek. A cél az, hogy érdemben széthúzhassák a kiülős területeket, így biztosítva az előírt távolságot a vendégek között. Ez hétvégente nem okoz problémát. Az előzetes közterületfoglalási igények alapján már kirajzolódott, hogy hol lenne erre igény. A belvárosban szinte mindenütt, a külső kerületekben a városmagokban. Okosan kell mérlegelni és érdemes újragondolni a közterületfoglalási díjakat is.  A kormány állítólag Bécsre figyel, de ott már rég nem ingyenes a parkolás.  A korábbi kormányfői döntés negatív hatása leginkább a belvárosi kis utcácskákon érződik, ahol újra reménytelen keringővé vált a parkolóhely-keresés, rengeteg a szabálytalan parkolás. Ezt felül kell vizsgálni.  Az ingyenes parkolás miatti bevételkiesés elsősorban a kerületek vesztesége, de óvatos becslések szerint a főváros bevételkiesése is elérheti az 50 milliárdot. Miből fogják ezt a költségvetési lyukat betömni? A közösségi közlekedés bevételcsökkenésének mértékét a BKK óvatos becsléssel évi 20 milliárd forintra teszi. Az iparűzési adó visszaeséséről szeptemberben lesznek pontos adataink. A jelenlegi becslések 20 és 50 százalékra teszik a kiesést. Remélem az elsőhöz lesz közelebb, hiszen a másik esetén fejre állna a város. A gazdasági visszaesés mértékére is nagyon eltérő becslések vannak. De aligha lehetnek illúzióink. Éppen ezért lenne fontos Budapest megnyitása, hiszen minden nappal milliárdokat veszítünk. Nemcsak a főváros és a kerületek, hanem az állam is. Mintha a kormány egyik kezével a járvány ellen küzdene, míg a másikkal az önkormányzatok ellen.    A Fidesz régi vágya az önkormányzatok elöljáróságokká alakítása, mintha ennek a célnak az elérésében kapóra jönne a kormánynak a járvány.  A különleges gazdasági övezetek kialakításáról szóló legutóbbi törvényjavaslat révén a kormány lekaszabolhatja az ellenzéki településeket, miközben a kormánypárti önkormányzatoknak nem ártana. Az adóbevételekről szóló döntést a választott polgármester helyett a megyei önkormányzat kezébe adja, amelyek élén fideszes pártkatonák ülnek. Talán abban bízhatunk, hogy a Fidesz felméri, ezekkel az intézkedésekkel a kifosztott települések lakói a következő választáson aligha támogatják őket.  A kormány csak jövőre fizetné ki a buszvásárlásra ígért 3,2 milliárd forintos támogatást. Fürjes Balázs államtitkár már tárgyalt erről a helyettesével, Kiss Ambrussal. Mire jutottak? Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a legjobb esetben is jövőre kaphatja meg ezt a pénzt a főváros. Csakhogy a hármas metró középső szakaszának rekonstrukciójához szükséges buszpótlás e nélkül elképzelhetetlen. Így mérlegeljük azt, hogy a BKV ennek megfelelő összegű hitelt vegyen fel, de ehhez is szükség van a kormány engedélyére. Ezenfelül garanciát kérünk arra, hogy jövőre bizonyosan megkapjuk ezt a pénzt.  Elődje, Tarlós István a miniszterelnöknek írott javaslatában sok más mellett azt is javasolta, hogy halasszák el a középső szakasz felújítását.  A beruházás már így is jelentős csúszásban van, így halasztás a szoros uniós határidők miatt nem lehetséges, és ezt Tarlós Istvánnak is tudnia kellene. A BKV buszparkjának megújítására pedig ettől függetlenül is szükség van.  A városvezetés szeptember végéig leállította a közbeszerzéseket, így idén már nem indulhat fejlesztés. Nem kockázatos ez? A következő választások előtt nem lesz mit avatni. A beruházások előkészítése ettől még folytatódik, a háttérben pedig keressük a pénzügyi megoldást. Felbontjuk például azt a töméntelen tanácsadói szerződést, amelyeket korábban kötöttek a cégek. De nem hinném, hogy a kormány olyan sok beruházást tud befejezni addig. Cudar évek jönnek. S ezt a Fidesz is pontosan tudja. Lassan többet foglalkoznak a politikai ellenfelekkel, mint a gazdasági és társadalmi problémák megoldásával.  Budapest sikeres újraindításához egy afféle new deal programot várnak a kormánytól. Pontosan milyen segítségre számítanak?  Minden válság egy új kezdet lehet. A kormány most olyan munkahelyteremtő beruházásokat támogathat, amelyek a zöld gazdaság felé irányítják az országot. Budapesten indulhatna például egy energiahatékonysági program, ami munkát adna az embereknek, rezsimegtakarítást eredményezne, miközben a klímacélokat is szolgálja. A főváros saját pénzből nagy volumenű programokat nem tud finanszírozni, de olyat igen, ami kijelöli az irányokat. Követhetőnek tartjuk a bécsi példát, ahol a város úgy támogatja a kisvállalkozásokat, hogy gyakorlatilag meghívják az itt élőket egy kávéra, vagy ebédre, ezzel forgalmat generálva a vendéglátóhelyeken. Párizsban a fenntartható közlekedés jegyében kerékpárok felújítására használható kuponokat osztanak, amellyel a javító műhelyeket is támogatják. Mi is elsősorban a kis- és középvállalkozásokat erősítenénk. A budapesti közlekedés átalakításába már belefogtak. Készül egy forgalomcsillapítási terv és számos útszakaszon új kerékpársávokat festettek fel. Meddig maradnak ezek?  A város korábban fuldoklott az autósforgalomtól, így a minimumterv az, hogy a járvány után ne legyen rosszabb a helyzet, mint előtte. Megőrizzük a tiszta levegőt. A közterek is felértékelődnek a biztonságos távolságtartás miatt, így fontos, hogy miképpen osztjuk újra. A kerékpársávok szeptember végéig biztosan maradnak, a továbbiakról az addig begyűjtött tapasztalatok alapján döntünk. A kerékpáros forgalom egyébként elképesztő ütemben nő, ami kedvező, hiszen ez jár a legkevesebb környezeti terheléssel. A parkolást is meg kell reformálni. A kerületek bevonásával zajlik egy intenzív szakmai előkészítés egy jobb parkolási rendszer kialakításához, talán júniusra el is készül az első javaslat. A behajtási díjról szóló vitákat is elő kell vennünk. A bevétel teljes egészét a közösségi közlekedésre fordítanánk. Nagy szükség lenne rá. A jegyárbevétel bezuhant, miközben a kiadások alig mérséklődtek. A BKK 3 milliárd forintos működési megtakarítást vállalt az idei módosított üzleti tervében. De hosszabb távon az államnak a jelenleginél jobban be kell szállnia a finanszírozásba. Bár ez lassan három évtizedes elvárás. Mit tippelne, meddig tart még ez a járványügyi vészhelyzet? Meddig hozhat a Fővárosi Közgyűlés helyett döntéseket? Alig várom már, hogy összeüljön a Fővárosi Közgyűlés és ne kelljen hallgatnom azokat a blőd szövegeket, hogy visszaélek a helyzettel. Miközben csak betartom a törvényt. Nem jött el az idő a hevesebb vitákra a kormánnyal? Mindig pontosan azon a hőfokon válaszolok, amit a város érdeke megkíván és ami a habitusomból fakad. Továbbra is úgy gondolom, hogy az a város érdeke, hogy megmaradjon a korrekt, szakmai együttműködés a kormánnyal. S akkor is ezt fogom gondolni, ha másik kormány lesz.  
Szerző

Léket üthet a balatoni magánflottán a Bahart

Publikálás dátuma
2020.05.16. 06:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A koronavírus-járvány közepén emelte meg drasztikusan a Bahart a séta- és rendezvényhajózó cégek kikötői bérleti díjait.
A magántulajdonban lévő balatoni séta- és rendezvényhajózási társaságokat is súlyosan érintette a koronavírus járvány miatti bevételkiesés, érdemi munkát egyelőre ők sem tudnak végezni. Szolgáltatásaikhoz kénytelenek a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) közforgalmú kikötőit használni. A többségi állami tulajdonú vállalat - miután döntöttek több jövedelmező üzletág, így kempingek, szállodák és vitorlás kikötők privatizációjáról és kiszervezéséről - a közelmúltban újabb kritikát kiváltó lépésre szánta el magát. A hajózási cég május 1-től mindenféle előzetes egyeztetés nélkül durván megemelte díjait. A cégvezetők szerint azért is furcsa a jelenlegi helyzet, mert a kormánypropaganda éppen a turizmusban dolgozók megsegítéséről beszél, a Bahartban pedig az a Magyar Turisztikai Ügynökség képviseli az államot, melynek feladata az ágazatban tevékenykedők segítése lenne. - Ebből is látszik, humbug az egész – mondta az egyik cégvezető. – Ahogyan a vitorláskikötők, a kempingek és a szálloda, úgy a magánhajózás is kell valakinek. Már azt várom, mikor csörren meg a telefonom, s kapok egy ajánlatot a cégemre.
A kikötőhasználati díjak tíz százalékkal nőttek, az úgynevezett veszteglési díjat – amikor a hajó érdemi tevékenység nélkül, például két út között vagy éppen éjszaka csak áll a kikötőben – pedig akár több, mint duplájára emelték. Az intézkedésről a Balatontipp is beszámolt. – A nyári szezonra havi 860-870 ezer forintra emelkedett a kikötői díj, ami azt jelenti, hogy április közepétől októberig közel hatmillió forintot kell fizetnünk a Bahartnak, ami közel egymillióval több, mint a tavalyi díjunk. Csak éppen jelenleg nincs semmi bevételünk, s a járvány miatt azt sem tudjuk, lesz-e egyáltalán – mondta a Népszavának Bognár Beáta, a Keszthelyről kifutó Hableányt üzemeltető Nosztalgia Sétahajó Kft. tulajdonos-ügyvezetője. - Ezen kívül 338 ezer forintot fizettünk a szezonra a hajónk után, mostantól 700 ezret kell - tette hozzá. A Hableány a korábbi években ilyenkor már naponta vitte utasait, az idén viszont először május második hétvégéjén hagyta el a kikötőt. - Alig volt utasunk, az emberek a járvány miatt láthatóan tartanak a hajózástól. És sajnos lehet, hogy ez egész nyáron így lesz, vagyis jóval kevesebb bevétellel számolhatunk, mint korábban – nyilatkozta Bognár Beáta. Hasonlóképpen gyenge nyárra számít Vanyolai Szilárd, a Balatonfüreden két hajót, a Jókait és a Balatont üzemeltető, az idén éppen harminc éves Vanyolai Hajózási Kft. ügyvezető-tulajdonosa is. - A hajóink veszteglési díjai 338 ezerről félmillió, illetve 700 ezer forintra emelkedtek – állította Vanyolai Szilárd –, s ezt nem biztos, hogy ki tudjuk gazdálkodni. A csoportos útjainkat mind lemondták, de a szóló sétahajózástól is ódzkodnak az emberek. Megkerestük a Bahartot, miért éppen a járvány közepén emelték meg az amúgy is komoly bevételkieséssel küszködő cégek kikötői díjait. - Az új kikötőhasználati és veszteglési díjakat a Bahart a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) előírásaihoz igazodóan állapította meg – felelte Kollár József, a hajózási társaság vezérigazgatója. A szóban forgó GVH-eljárást egyébként 2015-ben éppen a Vanyolai Hajózási Kft. indította a Baharttal szemben. Az elhúzódó eljárásban a GVH 2018-ban elmarasztalta a hajózási céget, többek között azt sérelmezve, hogy a Bahartnál nem szerepeltek külön a közforgalmú kikötőkkel kapcsolatos elszámolások, díjszabások. - Elvégeztük a feladatot – állította a vezérigazgató –, s ez alapján határozhatjuk meg a kikötőhasználati és veszteglési díjakat, melyekről beszámoltunk a GVH-nak is. A járványhelyzet miatt a díjemelést két lépcsőben, az idén és jövőre hajtjuk végre, hogy ezzel megkönnyítsük a szolgáltatásainkat igénybe vevő cégek helyzetét, noha a Bahart is komoly veszteségeket szenved el a koronavírus miatt kialakult gazdasági helyzetben. Amúgy az új besorolási kategóriák alapján akad olyan cég is, melynek a korábbinál alacsonyabb lett a veszteglési díja. A Kollár József által citált GVH-eljárást a magán hajózási cégek vezetői is megemlítették, csak szerintük éppenséggel pont emiatt akar bosszút állni rajtuk a Bahart. - Annak idején is többek között a nem megfelelő díjszabás miatt marasztalta el a GVH a Bahartot, ugyanis előfordult, hogy két magáncég egy kikötőhelyen osztozott, de mindkettőtől a teljes árat szedték be – jegyezte meg Bognár Beáta. – A GVH döntése után a Bahart kénytelen volt mérsékelni a díjait, no és az is rosszul érintette őket, hogy két évig megtiltották, hogy árat emeljenek. Ez az idén járt le, s most megbosszulják az eljárást. A magáncégek szerint a drasztikus emeléssel a Bahart ki akarja szorítani őket a Balatonról, hiszen a sétahajózásban konkurenciát jelentenek az állami többségű cégnek. - Ha nem így lenne, hajlandóak lennének tárgyalni, de meg sem hallgatni minket – mondta Vanyolai Szilárd. – Erőből le akarnak nyomni minket a víz alá, nem törődve vele, hogy az esetleges megszűnésünkkel a Bahart a saját zsebéből veszi ki a bérleti díjainkat, ami éves szinten tízmilliókat jelent, s ebből finanszírozzák többek között a veszteséges kikötőiket.
Szerző