Előfizetés

Pintér szeme az egészségügyön

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.05.18. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Sorra vizitálnak a belügyminiszternél az ágazat meghatározó szereplői, szaktekintélyei, mindez aligha független a készülő átalakításoktól – értesült lapunk.
Megszaporodott az egészségügyi szakemberek látogatása a belügyminiszternél az elmúlt hetekben. Pintér Sándor a közelmúltban fogadta a Magyar Kórházszövetség, valamint a Magyar Orvosi Kamara elnökét és több egészség-gazdaságtanban jártas ágazati szaktekintélyt is. Információink szerint a belügyi tárca vezetőjének fokozott érdeklődését az magyarázhatja, hogy felhatalmazást kapott a miniszterelnöktől az ágazat átvilágítására, az állapotok felmérésére. Arról már korábban is szó volt, hogy az egészségügy járvány utáni újraindítása a korábbiaktól eltérő gyakorlatot, működtetést hozhat a betegellátásban. Forrásaink emlékeztettek: a kórházparancsnokok kinevezésével már március végén Pintér Sándor belügyminiszter, az Operatív Törzs vezetőjének közvetlen irányítása alá került az intézmények készlet-, erőforrás- és információgazdálkodása. Úgy tudjuk, a kórházparancsnoki rendszer bevezetését is maga Pintér Sándor belügyminiszter javasolta a kormányfőnek. Bár a koronavírus járvány miatt megakadt az egészségügy átalakítása, április végén a Magyar Közlönyben megjelent egy rendelet a kórházak központi gazdálkodási rendszerének kialakításáról. Erre a kormányzat nyolcmilliárd forintot rendelt és megvalósítását a belügyi tárcához tartozó kormányzati adatközponthoz utalta. A belügyi tárcánál tapasztalható aktivitás az Emberi Erőforrások Minisztériumát is mozgásba hozta, a múlt kedden ott is megalakítottak öt reformmunkacsoportot. Ezek a gazdálkodás, a finanszírozás, a humánerőforrás, a struktúraátalakítás és az orvosszakma kérdéseivel foglalkoznak. Az egészségügy átalakítása az elmúlt hónapokban került napirendre, a kormány több tagja – köztük maga a miniszterelnök – is jelezte, hogy nekilátnak a rendszer megújításának. Április közepén lapunk kérdésére, hogy a veszélyhelyzetben megtörténhetnek-e azok az átalakítások, reformok, amelyeket eddig nem mert meglépni a kormány, Gulyás Gergely kancellária miniszter ezt nem zárta ki. Egészen pontosan az válaszolta: „Minden olyan válság, ami egy rendszer próbáját jelenti, és egy járványügyi helyzet egy ilyen próbát jelent, indokolttá teszi, hogy vonjuk le a működésből adódó tanulságokat, és ha ezeket a jövőre vonatkozóan lehet hasznosítani, akkor azt hasznosítsuk. Ezt a kormány meg fogja tenni.”

Budapest újraindult, de szegényebb lesz

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.05.18. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Hajrá, Budapest – így üzent Orbán Viktor a fővárosiaknak az újranyitás bejelentésekor. Utóbb kiderült: újabb bevételektől fosztják meg a kerületeket.
Minden épeszű önkormányzat tisztában van azzal, hogy a turizmus és vendéglátás nagyon sokat veszített a járvány időszakában. Sehol sem cél ezeknek a vállalkozásoknak az ellehetetlenítése, hiszen fontos szereplői a helyi gazdaságoknak. A legtöbb önkormányzat már a korlátozások idején több engedményt tett, például mérsékelte az üzlethelyiségek bérleti díját. Megkezdődött a közös gondolkodás az éttermek, cukrászdák teraszai után fizetendő közterülethasználati díjak mérsékléséről is. Felesleges volt ebbe a kormánynak hatalmi szóval beleszólni - állítja V. Naszályi Márta, I. kerületi polgármester. A szombaton kihirdetett Budapest újranyitásáról szóló kormányrendelet ugyanis megtiltja a fővárosi önkormányzatoknak, hogy közterülethasználati díjat szedjenek a vendéglátóipari egységek teraszai után szeptember elsejéig.  A szubszidiaritás elve alapján a helyben keletkező problémákat helyben kell megoldani - magyarázza az ellenzéki politikus -, a kormány ezzel szemben mindent megpróbál centralizálni. Sorban vonja el a jogköröket és a forrásokat az önkormányzatoktól. Szerinte még így is az önkormányzatok végzik legjobban a dolgukat, amire kiváló példa a járvány kezelése, amelyben végig a fővárosi önkormányzatok jártak az élen, a kormány csak kullogott utánuk. A budavári testület vezetője szerint az újabb bevételelvonás is csak azt a célt szolgálja, hogy a kormány alkalmatlanná nyilváníthassa az önkormányzatokat és átvehesse az irányítást. A közterülethasználati díjak beszedésére vonatkozó korlátozás szerinte jól illeszkedik az ingyenes parkolásra, a gépjármű-, idegenforgalmi adó elvonásra vonatkozó állami sarcok sorába. Az I. kerület 300-400 millió forint kiesésre számít a közterületi díjak törlése miatt – mondja V. Naszályi Márta. A kevésbé tehetős önkormányzatok működését azonban lassan ellehetetleníti az állami elvonás. Ferencváros polgármestere, Baranyi Krisztina se érti, miért nem bízták a döntést a kerületekre. A IX. kerület a járványra tekintettel már május elején úgy döntött, hogy 80 százalékkal mérsékli a teraszok után fizetendő havi 6772 forint/négyzetméteres közterülethasználati díjat. Alapesetben tehát akár egyet is érthetnének a kormánnyal, ha az nem próbálna mindent hatalmi szóval rájuk oktrojálni. Ha nem éreznék minden intézkedés mögött a fojtogató elvonást. Az ingyenes parkolás és az adóelvonások együtt 3,5 milliárddal kurtították meg a kerületi költségvetést, amit tovább csökkentett a járványvédekezésre fordított százmilliós kiadás. A közterülefoglalási díjakból tavaly 60 millió forint bevételük származott. Ha az iparűzési adó visszaesése felszalad 30-40 százalékra, akkor a kerületrehabilitációs program, végső esetben a kötelező feladatok ellátása is veszélybe kerülhet. Egyelőre elég az önként vállalt kulturális és sport rendezvényekről és intézményi felújításokról lemondani.  Az idegenforgalmi adó és a közterülethasználati díjak komoly tételt jelentenek a belvárosi V. és a VI. kerület költségvetésében is. Az idei V. kerületi díjszabás értelmében a teraszokért havonta és négyzetméterenként cirka 11 ezer forintot kellett fizetni a kiemelt, míg 7000 forintot az eldugottabb utcácskákban. Terézvárosban 5540-6640 forint volt a tarifa. A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő kiemelt közterületeken havi 7600-9300 forintot kértek négyzetméterenként. Egy belvárosi étterem, cukrászda 20 négyzetméteres kiülős terasza alatti utcadarabért tehát egy nyári szezonban területtől, önkormányzattól függően 300-700 ezer forint közterülethasználati díjat szedtek be a belvárosi önkormányzatok. Így könnyen lehet, hogy visszafelé sül el a fegyver. Karácsony Gergely főpolgármester ugyanis még a kormányrendelet kihirdetése előtt arra bíztatta az önkormányzatokat, hogy minél nagyobb közteret engedjenek át a vendéglátóhelyeknek teraszok kialakításához a kötelező távolságtartás érdekében. Kérdés, mennyire hajlanak erre a tiltás után a kerületek.  A fővárosi önkormányzatoknak egyébként időközben kiosztottak még egy pofont. A Semjén Zsolt-féle április elején benyújtott és nagy vihart kavart salátatörvényhez (Városliget, önkormányzati jogkörök átvétele, színházak felügyeleti rendszerének módosítása) a Parlament törvényalkotási bizottsága hozzábigyesztett egy módosító javaslatot, amelynek értelmében az augusztus 20-i ünnepségek okán a fővárosnak, illetve az érintett kerületi önkormányzatoknak ingyenesen át kell átengedniük augusztus 15. és 25. között a javaslatban meghatározott közterületeket (világörökségi területek, az Árpád-, Petőfi-, Rákóczi híd, valamint a Margitsziget és az Óbudai-sziget). Ráadásul az önkormányzatoknak ahhoz is engedélyt kell majd kérniük az ünnep állami szervezőjétől, hogy a többi területüket bérbe adhassák ez idő alatt. A hurok egyre jobban szorul a fővárosi önkormányzatok körül.  

Könnyített járványszabályok

1. Továbbra is kötelező betartani a 1,5 méteres védőtávolságot, üzletben és tömegközlekedési eszközökön kötelező a szájmaszk viselése. 2. A 65 év felettiek továbbra is csak 9-12 óra között mehetnek élelmiszerüzletbe, drogériába és gyógyszertárba. 3. Valamennyi üzlet kinyithat, de az éttermek, kávézók, cukrászdák csak teraszaikon szolgálhatják ki a vendégeket, ott is csak a kötelező védőtávolság betartása mellett. 4. Nyithatnak a játszóterek, strandok, állatkertek, szabadtéri múzeumok. 5. Temetés, esküvő legfeljebb 200 résztvevővel rendezhető.

Mérő László is a sorozatzsaroló Wikipédia-szerkesztő hálójába került, büntetőügy lehet a vége

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.17. 22:14

Fotó: LÁSZLÓ PÉTER ISTVÁN
A neves matematikus jelzése indította el a lavinát, az érintett már nem szerkesztheti az internetes lexikont.
Egy Wikipéda-szerkesztő zsarolással kívánt pénzt szerezni, és többek között a hálójába került Mérő László matematikus, publicista, pszichológus és játékfejlesztő. A Wikipédia internetes lexikon az esetet feltáró magyar nyelvű oldalán ismertette az ügyet. – Mérő László 2020. május 3-án segítséget kért az adminisztrátorok üzenőfalán, mely szerint egyik szerkesztőtársunk pénzért kínálta fel neki, hogy szócikkeit feljavítja, illetve létrehozza. A szerkesztő a megígért feladatot nem végezte el, gyenge minőségű szócikkek készültek, ugyanakkor egyre újabb pénzeket követelt, megzsarolta az érintettet – olvasható a Wikipédának az esetet feltáró oldalán. Kiderült, hogy a zsaroló akit a közösség végleg eltiltott a Wikipédia, meghatározásuk szerint „A szabad enciklopédia” szerkesztésétől többeket is ugyanígy megzsarolhatott. Ezt egy másik szerkesztő is megerősítette.
Konkrét példaként szerepel az ismert nevek közül Görög Ibolya protokollszakértő, akinek szintén volt megállapodása a volt szerkesztővel, aki tőle is próbált további pénzt kérni, de ettől a szakember elzárkózott.

 Zsarolás itt nem történt, és Görög Ibolya a szócikkeivel elégedett volt. Rácz József pszichiáter is hasonló megállapodást kötött, de a munkát a szerkesztő félbehagyta, s a befejezésért további pénzeket kért. Azt nem kapott, s emiatt sértő leveleket írt megbízójának. Mint azt a Wikipédia írja, a szerkesztések módja alapján elképzelhetően érintett szócikkalanyok között lehet még Czigány Judit színművész, David Adger nyelvész, Kálló Veronika logopédus, Marcel Den Dikken nyelvész, Mischinger Péter tanár, Prószéky Gábor matematikus és Varga Attila közgazdász is. A Wikimédia Magyarország Egyesület (WMM) állásfoglalásban jelezte: a csalás és zsarolás nem magánvádas bűncselekmény, bárki megteheti, de a legjobb lenne, ha a sértettek lépnének. A jogi lépések támogatását még megvizsgálhatja az egyesület, mindenesetre Mérő László jelezte, hogy szívesen felvenné a kapcsolatot a többi károsulttal az egységes fellépés érdekében.