Bajban az erdészetek, elindult a leépítés

Nem tudják eladni a tűzifát a hazai erdőgazdaságok, ezért megkezdték a dolgozók elbocsátását. Pedig lenne más megoldás is.

Nagy lábon éltek sokáig a hazai az állami erdőgazdaságok, mert a fát úgy is el tudták adni, hogy éveken át emelték az árát. Mára azonban a biomasszával fűtött osztrák erőműveknek is drága lett az aprított magyar tüzelő, amit korábban tőlünk vettek, de most már a csehektől olcsóbban tudják beszerezni. A fa így most alig fogy, a hazai erdészetek pedig nagy bajban vannak, némelyik állami segítség nélkül nem is tud majd boldogulni. Fűrészüzemeket hirdetnek bérbeadásra, azzal, hogy a 4-5 hektáros telephelyek hosszú távon más célra is kiadhatók. A koronavírus-járvány ráadásul tovább csökkentette az erdészeti termékek iránti keresletet.

Nehéz a fát eladni, leállt a vadászturizmus is – mesélte lapunknak Horváth Zsolt, egy fiatal erdész, aki hivatásos vadászként is dolgozik nyolc éve az egyik észak-dunántúli állami erdőgazdaságnál. Két hónapja tudja: 20 társával együtt azok között lesz, akiktől csoportos létszámleépítés keretében megválnak. Felmondási ideje május végén telik le, de egyelőre nem tudja, utána mihez kezd majd. Nem közölték vele, mi alapján állították össze az elbocsátottak névsorát. Úgy sejti, ő maga azért került a listára, mert a vadászatok során befolyásos emberekre is rászólt, ha nem úgy viselkedtek, ahogy az egy vendégtől elvárható az erdőben. Távozásukkal 150 alá csökken a dolgozók létszáma, holott korábban 300-an is dolgoztak az erdőgazdaságnál.

Azokat is fájdalmas anyagi veszteség érte, akik megúszták az elbocsátást. Egy másik állami cég kerületvezető erdésze arról számolt be lapunknak: nemrég a korábbi 8 óráról 6 órára csökkentették munkaidejüket, más erdőgazdaságoknál pedig meg is felezték a munkaidőt, és persze az azért járó fizetést is. Azokon is spórolnak, akik kint a terepen vannak: korlátozni akarják a megtett kilométereket, így próbálják csökkenteni az üzemanyagköltséget.

Az ilyen intézkedésektől azonban nem lesz kevesebb a felhalmozott tűzifakészlet a 22 állami erdőgazdaságnál: ezek mennyisége egy-két helyen már eléri a 100 ezer köbmétert. Lenne viszont más megoldás, követhetnék akár az osztrák példát is. A rendkívüli szárazság, a szúkár, a fa iránti kereslet hanyatlása és a koronavírus-járvány Ausztriában is komoly problémákat okozott, ám ott találtak más módot az eladhatatlan fa hasznosítására. Míg Magyarországon mindössze tucatnyi, addig Ausztriában mintegy 2500 fafűtőmű és -erőmű hasznosítja az energiatermelő üzem közelében található felesleges, vagy másra célra alkalmatlan fát. Ezzel a különböző térségek, települések, lakóközösségek maguk biztosítják a fűtéshez és a melegvíz-ellátáshoz szükséges energiát.

Jelen helyzetben a faerőművek jelentik a megbízható és jelentős partnert az osztrák erdőgazdaságoknak, mert a fának olyan részeit használják fel, amelyeket csak nehezen, vagy egyáltalán nem lehetne eladni - hangsúlyozta Hans-Christian Kirchmeier, az IG Holzkraft igazgatósági elnöke a Die Ökoenergie érdeklődésére. A szúkártól tönkrement faanyaggal például mást nemigen lehet kezdeni, az energiaelőállításban viszont ez is jól hasznosítható. Rudolf Freidhager, az Osztrák Szövetségi Erdészetek elnökségének szóvivője szerint a piacon a fa ára már most alacsony, és még olcsóbb lesz, hiszen egyre több a szúkár. Ilyen körülmények között különösen nagy a jelentősége annak, hogy a faerőművek a fát állandóan átveszik.