Előfizetés

Potenciális veszélyt jelent a műholdakra és űrhajókra a rengeteg űrszemét

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.05.18. 10:30

Május 11-én egy kínai űrrakéta 18 tonnás darabja hullott vissza a Földre, az Atlanti óceánba. A NASA becslései szerint mintegy 500 ezer darab, kavicsnagyságú tárgy kering a Föld körül,
Azóta, hogy 1961-ben kilépett az első ember az űrbe, folyamatosan szemetelünk. A Föld körül keringő, összesen 8 800 tonnát kitevő, ember készítette eszközök, illetve darabjaik 28 ezer kilométer/órás sebességgel száguldanak, így egy ütközés igen nagy kárt képes okozni műholdakban, űrhajókban. Eddig azonban csak egy nagyobb karambol történt: 2009-ben egy amerikai és egy orosz műhold, az Iridium 33 és a Cosmos 2251 találkozott és semmisült meg Szibéria északi része felett. Ez év januárjában egy tévés műhold felrobbanásától lehetett tartani az akkumulátor hibája miatt, ezért 300 kilométerrel magasabbra irányították. Az egyre növekvő forgalom az űrben önmagában is problémát jelent, 2025-re 1100 lesz az évente felbocsájtott eszközök száma, a műholdak mennyisége a következő évtizedben megnégyszereződik. A felhalmozódott fölösleges tárgyak eltakarítását célzó tervek kidolgozása már megkezdődött, a japán Astroscale vállalat a japán JAXA-val dolgozik együtt egy projekten. Ennek első fázisára 2022 végén kerül sor, a műholdjuk azt fogja vizsgálni, hogy a hordozórakéta milyen pályán kezd el keringeni, a második szakaszban pedig azt, hogyan lehet biztonságos módon eltéríteni. A Northrop Grumman, a nagy amerikai hadi- és biztonságtechnikai vállalat, amely az űrben is aktív, tavaly bocsájtotta fel MEV-1 elnevezésű űreszközét, amelynek feladata elromlott műholdak megjavítása és visszaállítása pályájukra. Egy svájci vállalkozás, a ClearSpace pedig azt tekinti speciális céljának, hogy egy száz kilogrammos rakétaegységet tüntessen el az űrből 2025-ben.    A NASA szerint azonban az űrszemét eltakarítása nemzetközi összefogást igényel, az USA a fent keringő darabkák csak kevesebb, mint egyharmadáért felelős. „Az emberiség tárgyak tucatjait hagyta fenn, anélkül, hogy eltávolításukról gondoskodott volna. A szemét vagy előre nem látható okból keletkezett, vagy azért mert valami nem működött, vagy mert megszűnt a kapcsolat vele, így elveszett tárggyá vált. Túl nagy a számuk” – mondta Holger Krag, az Európai Űrügynökség (ESA) űrbiztonsági hivatalának vezetője. Az ESA tanulmányozza annak lehetőségét, hogy hogyan lehetne lézerrel eltávolítani az útban lévő tárgyakat. A NASA egyik tudósa, Donald Kessler szerint ha ez így folytatódik, akkor idővel a szemét olyan expanzívan fog növekedni, hogy lehetetlenné válhat az űrkutatás és a műholdak használata.  

ClearSpace 1

A világon elsőként akar űrmissziót indítani az ESA a világűrben hátrahagyott hulladékok begyűjtésére. Az ügynökség egy svájci startup vállalkozással állapodott meg a ClearSpace-1 munkanevű űreszköz kifejlesztéséről. A tervek szerint 2025-ben induló ClearSpace 1 elnevezésű misszió első lépéseként űrszondát akarnak felküldeni, azzal a feladattal, hogy alacsonyabb keringési pályára hozza le az ESA egy régi rakétájának egy részét, amely így elég majd a légkörben. Később újabb űreszközöket küldenek majd a nagyobb űrhulladékok begyűjtésére. A projekt megvalósulását az teszi lehetővé, hogy az ESA 22 tagállama 2019 novemberében rekordnagyságú, 14,4 milliárd eurós költségvetés biztosítására kötelezte el magát a következő három-öt évre.  

Csillagkapcsolat

Elon Musk a Starlink (Csillagkapcsolat) projekt keretén belül 12 ezer műholdat szeretne az űrbe juttatni, hogy rajtuk keresztül a Föld legeldugottabb részein is lehetővé váljék a szélessávú internetelérés. A műholdakból 422 már fenn kering, az egymás mögött szépen libasorban haladó szerkezetek kis fényes pontként szabad szemmel is nyomon követhetők, a findstarlink.com webhelyen megtudható, mikor hol halad el a karaván. Az 550 kilométer magasságban lévő kis műholdakkal két probléma van: az egyik, hogy zavarják a csillagászokat, a másik, hogy a több ezer tárgy növelheti az űrszemét mennyiségét.

Már 500 földi napot töltött a Jáde Nyúl a Hold távoli oldalán

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.18. 09:05

Fotó: XINHUA / AFP
A holdjáró és az űrszonda már több mint 420 métert tett meg az égitest felszínén.
A Csang'o-4 kínai űrszonda és Jáde Nyúl-2 (Yutu-2) nevű holdjárója már 500 földi napot töltött el az égitest távoli oldalán és végzett tudományos feltárásokat a kutatók számára ismeretlen, szűz területen.    Mind a holdjáró, mind az űrszonda vasárnap folytatta munkáját az után, hogy alvó üzemmódban volt az igen hideg holdi éjszaka miatt. A műszerek a terveknek megfelelően dolgoztak – közölte a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) holdkutató központja.
A Jáde Nyúl holdjárónak eredetileg három földi hónapig kellett volna vizsgálódnia, így ez a Holdon leghosszabb ideig kutató holdjáró.
A Holdon egy nap 14 földi nap hosszúságú, ugyanígy az éjszaka is. A Csang'o-4 a napenergia hiánya miatt vált alvó módba az éjszakák alatt.
A 2018. december 8-án útnak indított Csang'o-4 az első űrszonda, amely puha landolást hajtott végre a Déli-sark-Aitken-medencének a Kármán Tódor magyar-amerikai fizikusról, repülőmérnökről elnevezett, 180 kilométer széles Von Karman-kráterében január 3-án.
A Hold forgási ritmusa megegyezik a keringési ritmusával, ezért mindig ugyanazon oldala fordul a Föld felé. A távoli oldal különleges jellemzőkkel bír, a kutatók a Csang'o-4 holdjárójától áttörésnek számító felfedezésekre számítanak.
A tudományos misszióban a holdjáró segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek, vizsgálják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat. A holdjáró már több mint 420 métert tett meg az égitest felszínén.

Van, ami nem változott – Egészséges étkezés a járványhelyzetben

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2020.05.16. 14:14

Fotó: Eugenio Marongiu/Image Source / AFP
Kevesebb mozgás esetén akkor is hízunk, ha ugyanannyit eszünk, mint a „rendes” életünkben. A dietetikus tanácsai többek között az egyensúly otthoni megőrzésében is segítenek.
Annak ellenére, hogy a táplálkozás több szempontból is kritikus pontja a bezártságnak, talán az egyetlen olyan tevékenység, amelynek alapjait nem változtatta meg a járvány, hiszen most is minden fontos tápanyagot tartalmazva, változatosan, sok – friss, éppen termő, hazai – zöldséggel és gyümölccsel gazdagítva, és ha lehet, minél színesebben kellene összeállítanunk minden étkezést. A mennyiségekre viszont jobban kell figyelni – hangsúlyozta Wolher Veronika, a Budai Egészségközpont dietetikusa a Népszavának.
„A megfelelő táplálkozás nemcsak az egészségi, hanem a mentális, lelki állapotunkkal, de gazdasági tényezőkkel is kölcsönhatásban van.”

Sokan az otthonlétben „elengedik”, lazábban veszik az étkezéseiket, pedig most különösen fontos a megfelelő vitamin-, illetve ásványianyag-ellátottság. Ezek bevitelét a szezonális zöldségek, gyümölcsök fogyasztása mellett táplálékkiegészítők szedésével is ajánlott kiegészíteni. Ilyen például a D-vitamin, ami a napfény hatására a bőrben is termelődik, de ebből a bezártság miatt kevesebbhez jutunk. A megfelelő D-vitaminszint elérése azért is fontos, mert egy nemrég megjelent kutatás szerint segíti a légúti fertőzések enyhébb lefolyását, így a koronavírus okozta betegség tüneteit is mérsékelheti. Az immunrendszer megfelelő működéséhez jelentősen hozzájárulnak az antioxidánsok, a flavonoidok is, amelyeket főleg az apró magvas, sötét színű gyümölcsök tartalmaznak nagyobb mennyiségben.   
A szakember kiemelte, fontos az energia-egyensúly megtartása, ha ugyanis több kalóriát viszünk be, mint amennyit elégetünk, a felesleg felhalmozódik, azaz hízni kezdünk. Mivel most a legtöbben lényegesen kevesebbet mozgunk, mint korábban, a kilók akkor is felkúsznak, ha ugyanannyit eszünk, mint rendesen, de ha több, ráadásul „hizlalóbb” ételeket fogyasztunk, jelentős is lehet a súlygyarapodás. Most kifejezetten érdemes figyelni a kalóriasűrűségre, ami az egy gramm ételben található kalóriák mennyiségét jelzi. Ez minél nagyobb egy ételnek, azaz kisebb mennyiségében több az energia, annál inkább célszerű kerülni, mert jelentősen hozzájárulhat a súlygyarapodáshoz. Magas a kalóriasűrűsége például a chipseknek, a pattogatott kukoricának, a különböző édes és sós „rágcsáknak”, de az olajos magvaknak, az avokádónak is, ezek azonban mértékkel beilleszthetők az egészséges táplálkozásba is – tette hozzá a dietetikus.

Inkább mozgás, mint a "nasi"

Sokan nassolással próbálják levezetni a stresszt, ha ez jelentős mértéket ölt, főleg csökkent fizikai aktivitás mellett, szinte biztosan súlygyarapodáshoz vezet. A feszültség oldására – is – jobb módszer a mozgás, amelyet akár az otthon végezhető, online gyakorlatok segítségével, vagy a kertben, szabadban, a korlátozások betartása mellett gyalogolva, kocogva fontos lenne naponta végezni – hangsúlyozta a szakember. Célszerű egészségesebbre cserélni a „nasit”, édességek, chipsek helyett érdemes zöldségeket és gyümölcsöket már reggel felkockázni, – mert kutatások szerint így még a felnőttek is szívesebben elfogadják –, és, ha kell, például filmnézés közben is inkább azokat rágcsáljuk. Célszerű pár darab magas élelmi rostokat tartalmazó, teljes értékű gabonákból készült kekszet is enni hozzájuk, mert ez folyadék hatására a gyomorban megduzzadva egyrészt hamar eltelít, másrészt csökkenti a gyümölcscukor felszívódását, vércukoremelő hatását. Így megelőzhető, hogy egy alma elfogyasztása után egy órával újra éhesnek érezzük magunkat. Egy zárt maroknyi, sótlan olajos mag, néha pedig kis mennyiségben fogyasztott zsírszegény sajt is ezt segíti. 
„Meg kellene beszélni magunkkal, hogy ne nassolással vezessük le a szorongásunkat. Próbáljunk meg nemet mondani a filmnézés közbeni felesleges kalóriabevitelre. Jó módszer, hogy ha ránk tör a vágy, fölállunk és mozogni kezdünk, ha ez nem megy, akkor legalább répa- vagy karalábékockát majszoljunk, vagy igyunk egy jó nagy pohár vizet, mert lehet, hogy csak szomjasak vagyunk” – ajánlotta a szakember. 
Érdemes is figyelni a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra, ebben talán segíthet is az otthonlét, hiszen nehezebb elfelejteni és az sem jó „kifogás”, hogy nincs lehetőségünk sűrűn használni a mosdót. Törekedjünk arra, hogy egy másfél literes kancsó tartalmát már ebédig megigyuk. A cukros üdítők, gyümölcslevek fogyasztását célszerű elhagyni, inkább sima vizet kortyoljunk, amelyet citrommal, citromfűvel, borsmentával, gyömbérrel vagy más zöldségekkel, gyümölcsökkel ízesíthetünk.
A dietetikus szerint nem jó ötlet az ételek minőségén spórolni. Az olcsóbb élelmiszereknek ugyanis gyakran magasabb az energiatartalma, emellett sokszor kevés minőségi tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-tartalommal rendelkeznek, így rövid távon jelenthetnek ugyan megtakarítást, de rosszabb minőségűek, ezért rontják az egészségi állapotot, akár „csak” azzal, hogy hizlalnak, később jelentősen megnövelhetik az egészségügyi kiadásokat. Segít viszont takarékoskodni a tudatos bevásárlás, az, ha napokra, de akár egész hétre előre tervezve szerezzük be az alapanyagokat. Nem csak most fontos az sem, hogy ne pazaroljuk az élelmiszereket, a megmaradt ételt nem kell sem „fölenni”, sem pedig kidobni, felhasználható egy következő étkezésnél.
Sokan nemcsak kényszerből, hanem „örömből” is főznek, ha ezt közös családi programmá is lehet tenni, a szórakoztató, felszabadult elfoglaltság a stresszt és a szorongást is oldja. A munkamegosztás segíti a gyerekek „lekötését” és a szakács sem robotolásként éli meg az ételkészítést.

Egészségesebbé tette az otthonlét az étkezést

Több gyümölcsöt és zöldséget, ugyanakkor kevesebb készételt fogyasztanak az emberek a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások közepette egy friss felmérés előzetes eredményei szerint. A 11 ország - Ausztrália, Belgium, Chile, Uganda, Hollandia, Franciaország, Ausztria, Görögország, Kanada, Brazília és Írország - csaknem 11 ezer fogyasztójának megkérdezésével készült tanulmány szerint az otthonmaradásra kényszerült emberek továbbá előszeretettel próbálnak ki új recepteket, és kevesebb élelmiszert pazarolnak. A felmérés szerint az otthon főzés az összes vizsgált országban háttérbe szorította a mikrohullámú sütőben elkészíthető készételek fogyasztását. A tanulmányt készítő egyik kutató szerint a sós, édes és zsíros termékek fogyasztása általában megugrik, amikor az emberek stresszt élnek meg, ám a mostani világjárvány idején sok országban házi készítésű finomságokkal csillapítják a nassolás iránti vágyat. A hús-, hal- és alkoholfogyasztási szokások nem változtak a járvány idején.  Az online felmérést, amelyet április 17. és május 7. között lehetett önkéntesen kitölteni, nagyjából 25 országra fogják kiterjeszteni és a végső eredmények június végére várhatóak. A szakember szerint a megváltozott táplálkozási szokások egy része valószínűleg rögzülni fog, mivel a járványügyi korlátozások sok országban meghaladják az egy-egy új szokás beépüléséhez szükséges hathetes időintervallumot. – MTI