Tudomány;űrszemét;

Potenciális veszélyt jelent a műholdakra és űrhajókra a rengeteg űrszemét

Május 11-én egy kínai űrrakéta 18 tonnás darabja hullott vissza a Földre, az Atlanti óceánba. A NASA becslései szerint mintegy 500 ezer darab, kavicsnagyságú tárgy kering a Föld körül,

Azóta, hogy 1961-ben kilépett az első ember az űrbe, folyamatosan szemetelünk. A Föld körül keringő, összesen 8 800 tonnát kitevő, ember készítette eszközök, illetve darabjaik 28 ezer kilométer/órás sebességgel száguldanak, így egy ütközés igen nagy kárt képes okozni műholdakban, űrhajókban. Eddig azonban csak egy nagyobb karambol történt: 2009-ben egy amerikai és egy orosz műhold, az Iridium 33 és a Cosmos 2251 találkozott és semmisült meg Szibéria északi része felett. Ez év januárjában egy tévés műhold felrobbanásától lehetett tartani az akkumulátor hibája miatt, ezért 300 kilométerrel magasabbra irányították. Az egyre növekvő forgalom az űrben önmagában is problémát jelent, 2025-re 1100 lesz az évente felbocsájtott eszközök száma, a műholdak mennyisége a következő évtizedben megnégyszereződik.

A felhalmozódott fölösleges tárgyak eltakarítását célzó tervek kidolgozása már megkezdődött, a japán Astroscale vállalat a japán JAXA-val dolgozik együtt egy projekten. Ennek első fázisára 2022 végén kerül sor, a műholdjuk azt fogja vizsgálni, hogy a hordozórakéta milyen pályán kezd el keringeni, a második szakaszban pedig azt, hogyan lehet biztonságos módon eltéríteni. A Northrop Grumman, a nagy amerikai hadi- és biztonságtechnikai vállalat, amely az űrben is aktív, tavaly bocsájtotta fel MEV-1 elnevezésű űreszközét, amelynek feladata elromlott műholdak megjavítása és visszaállítása pályájukra. Egy svájci vállalkozás, a ClearSpace pedig azt tekinti speciális céljának, hogy egy száz kilogrammos rakétaegységet tüntessen el az űrből 2025-ben. 

 

A NASA szerint azonban az űrszemét eltakarítása nemzetközi összefogást igényel, az USA a fent keringő darabkák csak kevesebb, mint egyharmadáért felelős. „Az emberiség tárgyak tucatjait hagyta fenn, anélkül, hogy eltávolításukról gondoskodott volna. A szemét vagy előre nem látható okból keletkezett, vagy azért mert valami nem működött, vagy mert megszűnt a kapcsolat vele, így elveszett tárggyá vált. Túl nagy a számuk” – mondta Holger Krag, az Európai Űrügynökség (ESA) űrbiztonsági hivatalának vezetője. Az ESA tanulmányozza annak lehetőségét, hogy hogyan lehetne lézerrel eltávolítani az útban lévő tárgyakat. A NASA egyik tudósa, Donald Kessler szerint ha ez így folytatódik, akkor idővel a szemét olyan expanzívan fog növekedni, hogy lehetetlenné válhat az űrkutatás és a műholdak használata.  

ClearSpace 1A világon elsőként akar űrmissziót indítani az ESA a világűrben hátrahagyott hulladékok begyűjtésére. Az ügynökség egy svájci startup vállalkozással állapodott meg a ClearSpace-1 munkanevű űreszköz kifejlesztéséről. A tervek szerint 2025-ben induló ClearSpace 1 elnevezésű misszió első lépéseként űrszondát akarnak felküldeni, azzal a feladattal, hogy alacsonyabb keringési pályára hozza le az ESA egy régi rakétájának egy részét, amely így elég majd a légkörben. Később újabb űreszközöket küldenek majd a nagyobb űrhulladékok begyűjtésére. A projekt megvalósulását az teszi lehetővé, hogy az ESA 22 tagállama 2019 novemberében rekordnagyságú, 14,4 milliárd eurós költségvetés biztosítására kötelezte el magát a következő három-öt évre.  
CsillagkapcsolatElon Musk a Starlink (Csillagkapcsolat) projekt keretén belül 12 ezer műholdat szeretne az űrbe juttatni, hogy rajtuk keresztül a Föld legeldugottabb részein is lehetővé váljék a szélessávú internetelérés. A műholdakból 422 már fenn kering, az egymás mögött szépen libasorban haladó szerkezetek kis fényes pontként szabad szemmel is nyomon követhetők, a findstarlink.com webhelyen megtudható, mikor hol halad el a karaván. Az 550 kilométer magasságban lévő kis műholdakkal két probléma van: az egyik, hogy zavarják a csillagászokat, a másik, hogy a több ezer tárgy növelheti az űrszemét mennyiségét.