Mérlegelte a kormány és a Fidesz vezetése, hogy ha alábbhagy a koronavírus járvány és a gazdasági károkat is sikerül konszolidált szinten tartani, esetleg előrehozott választást tartsanak – erről beszélt több kormányzati forrásunk is.
Török Gábor politológus még március végén az ATV-nek nyilatkozva mondta azt, hogy „nem lepődne meg, ha előrehozott választások felé vinné az országot a kormány”, amire Mráz Ágoston a Nézőpont Intézet vezetője úgy reagált, ezzel csak fölösleges kockázatot vállalna a most kétharmados többséggel rendelkező kormány, így nem lenne értelme a lépésnek.
Információink szerint mindkét ismert elemző állításában van igazság: valóban felmerült a gondolat, de végül elvetették azt, miután megvizsgálták a mellette vagy ellene szóló érveket. A nagyon gyorsan kiírt és lebonyolított választások (a klasszikus kifejezés a „snap election” a snap vagyis váratlan/rögtönzött kifejezésből) intézménye a világ számos országában létezik és az EU tagállamaiban is példa nélküli.
Igaz, jellemzően politikai patthelyzetek, válságok feloldására használják. Görögországban például 2012 júniusában került sor ilyenre, mikor az alig egy hónappal korábban, májusban tartott parlamenti választások után egyik párt sem tudott kormányt alakítani. Csehországban 2013-ban Petr Necas miniszterelnök kényszerű lemondása után (korrupciós vádak miatt) írt ki augusztus 28.-án Milos Zeman elnök választásokat október 25-26.-ra, vagyis két hónapon belül. Nagy-Britanniában Boris Johnson folyamodott ehhez az eszközhöz, miután nem tudott elég többséget szerezni a Brexit-tárgyalások befejezéséhez, a parlament két háza 2019. október 29.-én fogadta el a szükséges jogszabályt, a választásokat december 12.-én tartották.
A magyar választási törvény ugyanakkor ilyen szoros határidőkre nem ad lehetőséget, a jogszabály szerint „a választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen”. Ez a minimum két és fél hónap pedig egy kormányzati forrásunk szerint a jelenlegi helyzetben éppen elég hosszú ahhoz, hogy politikailag kockázatossá tegyen egy előrehozott választást.
Még ha a nyári időszakra – amikor legelőször lehetne megtartani egy voksolást – mindenki a járvány visszaszorulását várja is, abban még a Fideszben és a kormányban sem biztosak, hogy gazdasági szempontból milyen lesz a helyzet addigra – az már az Európai Bizottságnak benyújtott konvergenciaprogramból is látszik, hogy idénre minimum 3 százalékos visszaeséssel és 80 ezer ember állásának elveszítésével számol a kabinet.
Vagyis az optimista nyilatkozatok ellenére azért kormánykörökben sem zárják ki, hogy a nyárra akár tömeges munkanélküliség is jelentkezhet. Ez pedig nyilvánvalóan jelentősen rontaná még a kormánypárti szavazók hangulatát és a meghozott intézkedésekbe vetett bizalmát is és teljesen kiszámíthatatlan következményekkel járna.
Egy másik forrásunk azt mondta, ebben a helyzetben azért sem szól semmi a választások mellett, mert az többek között éppen azt a folyamatot szakítaná meg, amelyik már a 2022-es kampány szempontjából is nagyon fontos a Fidesz helyi jelöltjeinek: a Modern Falu Programban folyamatosan írják ki a pályázatokat és a kormány nem vizsgálta felül egyelőre a Modern Városok Programot sem. - Ezekbe számos képviselőnk rengeteg energiát fektetett már helyben, ha most azt mondanák nekik, hogy akkor egyelőre sztornó, hiszen egy választás mégis csak bizonytalan helyzetet eredményez, belső elégedetlenséget is okozna – monda informátorunk.
Szerinte bármennyire triviálisan is hangzik, de a kormányzati stabilitás, az, hogy Magyarországon a kormányok kitöltik négy éves ciklusokat valóban fontos szempont a miniszterelnök számára, egy parlamenti önfeloszlatás ezzel is szembe menne. - A „nix ugribugri”-t akár így is lehet érteni – mondta, a kormányfő egyik ismert bon mot-ját idézve a kormányátalakításra vonatkozó újságírói kérdésekkel kapcsolatban.
