Mexikó;drogkartellek;koronavírus;újságírógyilkosság;

Újságírók és egészségügyi dolgozók a célkeresztben Mexikóban

A koronavírus okozta küzdelemben is kiemelt szerepet kapott a Nemzeti Gárda egy abszurd lakossági félelem miatt.

Újabb újságírót gyilkoltak meg fényes nappal, köztéren Mexikóban. Jorge Armenta, a Medios Obson portál igazgatója a latin-amerikai országban tomboló erőszak, a legyőzhetetlennek tűnő szervezett bűnözés idei harmadik újságíró áldozata. Armentaval együtt egy rendőrt is lelőttek, egy másikat veszélyesen megsebesítettek az ismeretlen elkövetők, számolt be az esetről az AFP.

Armentat rendőrök védték, mert már korábban halálos fenyegetéseket kapott, ezért besorolták abban a védelmi programba, amelyet a fenyegetett újságírók és jogvédők számára kényszerült létrehozni a mexikói kormányzat. Az elméletileg békeidőket élő ország ugyanis a világ egyik, ha nem a legveszélyesebb helye az újságírók számára, az utóbbi években is már csak a háború és terrorizmus sújtotta Szíria előzte meg e téren. Ám míg Szíriában csitultak a harcok, addig Mexikóban a tavaly januártól hivatalba lépett, baloldali Messiásként ünnepelt új államfő, Andres Manuel López Obrador minden választási ígérete ellenére semmi sem változott. Legalábbis jó irányba nem. Mexikó maradt a burjánzó utcai erőszak, az elképesztő méretű korrupció és a mindennapi gyilkosságok országa, amely nem tud kiszabadulni a drogkartellek és egyéb szervezett bűnözői csoportok fogságából. 

2000 óta több mint 100 újságírót öltek meg a drogháborúba fulladt Mexikóban, az elkövetők zöme pedig mindmáig ismeretlen maradt. A baloldali populista politikus mindenekelőtt azzal az ígéretével nyerte meg fölényesen az elnökválasztást, hogy bármi áron véget vet az országot eluraló korrupciónak, drogháborúknak és az ebből eredő gyilkosságoknak. Mert nemcsak újságírók számára veszélyes ország Mexikó. A drogellenes kormányzati háború 2006-os meghirdetése óta több mint 250 ezer gyilkosság történt, még a hivatalos statisztikák is mintegy 40 ezer eltűnt személyt és 26 ezer azonosítatlan halottat tartanak nyilván.

A Transparency International korrupciós indexe szerint 2019-ben Mexikó a 180 ország közül a 130 helyen végzett. Bár a politikai indíttatású gyilkosságok áldozatainak száma kiugróan magas, a legtöbb gyilkosság a drogkartelleknek és a köztük dúló háborúnak köszönhető, ezért is olyan magas az újságíró és rendőrgyilkosságok száma. Az újságírók munkájuk miatt válnak célponttá, azokat likvidálják, akik írnak a drogkartellek ügyeiről vagy politikai korrupció feltárására vállalkoznak.

A csak AMLO-ként emlegetett Obradornak pedig nem egészen másfél év alatt máris beletört a bicskája a rendteremtésbe. Tavaly rekordokat döntött az erőszak, 33 ezer embert gyilkoltak meg, idén már az elnök elleni bizalmatlanság és a csalódás is forr. Obrador ugyanis, aki azt ígérte, hogy elődeitől eltérően nem a hadseregre építve fogja megtörni a drogkartellek uralmát, hanem szociális reformok révén, azaz a szegénység orvoslásával vonja ki a kartellekkel megélhetési kényszerből együttműködőket a bűnözési spirálból. Ez azonban egyértelműen csődöt mondott, Obrador pedig elkezdett maga is a hadseregre építeni. Már az ENSZ is aggodalmát fejezte ki minap a haderő szerepe miatt, jogvédők és civil szervezetek sokasága véli úgy, hogy katonai diktatúra irányába mozdult el a hatalom. Az elnök ugyanis ígéretéhez híven létrehozta a probléma kezelésére a 60 ezres Nemzeti Gárdát, de az távolról sem az, aminek ígérte, hanem inkább egy újabb hadsereg. A Le Figaro hétfői elemzésében azt írja, a gárda 80 százaléka a hadseregből verbuválódik, szervezése, vezetése a tisztek kezében van, az elnök pedig egyre gyakrabban és egyre szélesebb körben támaszkodik rá. 

A koronavírus okozta küzdelemben is kiemelt szerepet kapott a Nemzeti Gárda egy abszurd lakossági félelem miatt. A mindennapi erőszakkal évtizedek óta együtt élő mexikóiak a járvánnyal kevésbé birkóznak meg lelkileg, mint a szervezett bűnözéssel. A napokban a BBC is hosszas riportot közölt arról, hogy a járvány elhatalmasodásával egyenes arányban növekedett az egészségügyi dolgozók elleni lakossági támadások száma. Míg a világ legtöbb államában hősként tisztelik a járvány frontvonalában dolgozó egészségügyi személyzetet, Mexikóban nyílt utcán, tömegközlekedési eszközökön támadják meg, ütlegelik a szerintük vírushordozó ápolókat, orvosokat, COVID19-el fertőzöttek hozzátartozói támadják meg rokonaik kezelőorvosát. Több olyan eset is történt, hogy otthonában zaklatták az egészségügyi dolgozókat, olyan következetességgel, hogy el kellett költözniük. Kormányzati jelentések szerint április 28 óta mintegy 50 egészségügyi dolgozót ért támadás köztéren. A hatóságok azt is elismerik, hogy a valós szám minden bizonnyal magasabb. A támadásokat általában nem jelentik, a hatóság is leginkább a közösségi médiából értesül az esetekről. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint már eddig is a mexikói egészségügyi dolgozók 38 százalékát érte fizikai erőszak karrierje során, és ezt a helyzetet a koronavírus járvány okozta rettegés még tovább rontotta.

A kérdés súlyosságát jelzi, hogy Obrador elnök is megszólalt, elítélve az egészségügyi dolgozókat ért támadásokat. Hangsúlyozta, „ők a mi hőseink” és megígérte, hogy a kormányzat biztosítani fogja munkavégzésük biztonságát. Ezt követően jelentek meg a Nemzeti Gárda osztagai a kórházaknál, a legtöbb államban pedig hatóságilag kezdték biztosítani a dolgozók szállítását a kórházba illetve onnan haza, helyenként pedig hotelszobákban szállásolták el őket az utazás elkerülése végett.

A 130 milliós Mexikóban hétfőig 49219 igazolt koronavírus fertőzést jegyeztek, az elhunytak száma 5177 volt.