Müller Cecília: Vidéken több beteg van, mint Budapesten

Publikálás dátuma
2020.05.18. 13:24

Fotó: kormany.hu/Botár Gergely / MTI
Mérsékelt növekedést mutat a járványgörbe, óvatosnak kell lennünk – figyelmeztet az országos tiszti főorvos.
Javuló és romló tendenciákról egyaránt beszélt Müller Cecília az operatív törzs hétfői sajtótájékoztatóján: a tiszti főorvos emlékeztetett rá, hogy 11 újabb halálos áldozata van a koronavírus-fertőzésnek, ami kiugró szám a vasárnapi 3 elhunythoz képest. A szakértő azt is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi 462 áldozat jellemzően más krónikus betegségektől is szenvedett, és 60 évnél idősebbek voltak.
Müller Cecília arra figyelmeztetett, hogy az elmúlt egy-két napban mérsékelten emelkedett a fertőzések száma, ezért mindenkinek óvatosnak kell lennie – törekednünk kell arra, hogy kedvező adatokat mutasson a járványgörbe.

Jó adat viszont, hogy míg korábban aktív fertőzöttek fele szorult kórházi ellátásra, ez az arány már a harmadára esett vissza: az 1673 aktív esetből jelenleg 568 személyt kezelnek kórházban, közülük 46-an vannak lélegeztetőgépen. Gyógyultan pedig 1400-an távozhattak az intézményekből.
Müller beszámolójában az is újszerű volt, hogy nem kezelte tömbösítve a Pest megyei és budapesti fertőzési adatokat,
így az is kiderülhetett, hogy az aktív esetek 45 százaléka (785 beteg) fővárosi és 55 százaléka (915 beteg) vidéki – utóbbi adathoz a tiszti főorvos már hozzászámolta Pest megyét is.

Visszaadják a kórházi ágyak harmadát

Elmondása szerint jelenleg 100 ezer magyar lakosra 36,2 koronavírusos beteg jutna az átlagolás szerint – Budapesten ez az adat átlagosan 95 fő, Fejér megyében 85,9 Pest megyében viszont 37,2. Az országos tiszti főorvos hangsúlyozta: a járvány miatt lefoglalt kórházi ágyak harmadát visszaadják az elektív műtétekre váróknak – és fokozatosan visszavezetik a krónikus és a kúraszerű ellátásokat, valamint a nem népegészségügyi célú szűréseket is. Hozzátette, korábban 3000 ágyat adtak vissza az akut műtétek elvégzéséhez – korábban arról beszélt, hogy senkit sem küldtek haza a kórházakból, akiknek ebből maradandó egészségügyi károsodása lenne. A tiszti főorvos a WHO-hoz hasonlóan reális veszélynek tartotta járvány második, téli visszatérését is – és hozzátette, hogy erre készülni kell, ezért az intenzív terápiás ágyak egy részét továbbra is elkülönítik erre célra.

A napközis táborok megnyithatnak, az ottalvósokra még várni kell

Müller a nyári táboroztatásra is kitért: mint elmondta, első körben a főként helyben élő gyerek által preferált napközis táborokat indítják újra, az ottalvós táborok engedélyezésén (ide az egész ország területéről érkezhetnek táborozók) még dolgoznak. A gyereküket táborba küldő szülőknek ugyanakkor igazolást kell írniuk arról, hogy a kicsit egészségesen küldték el a rendezvényre. A táborok rendezőinek szigorú biztonsági előírásokat kell betartaniuk: minden 20 főre mosdóhelyiséget kell biztosítsanak a fedett táborhelyszíneken, 300 fő felett állandó helyi orvosi ügyeletet kell tartsanak – a táborban megbetegedő gyerekeket pedig el kell különíteniük. 

Fertőzött kórházi dolgozók? A helyzet nem jó, de nem is tragikus

Újságírói kérdésre Müller elmondta, az aktív fertőzöttek között jelenleg 264 egészségügyi dolgozó van, és összesen 500 ilyen koronavírusos betegről tudnak. Müller szerint ezt 14 százalékos pozitivitást jelent, ami nemzetközi szinten átlagosnak mondható szerinte.
A felvetésre, hogy a mennyivel nőhetett a vidéki fertőzések száma a helyi korlátozások május 4-i eltörlése után, a tiszti főorvos nem válaszolt: ehelyett azt mondta, hogy a járványügyi lépések eredményére két hétig várni kell, hiszen ennyi lehet a koronavírus-fertőzés maximális lappangási ideje. A május 4-i vidéki nyitás óta nem mellesleg pont ennyi idő, két hét telt el.

Nem büntetni akartak, mégis úgy alakultak a számok

A sajtótájékoztatón Kiss Róbert alezredes az elmúlt mintegy két hónap rendészeti adatait összegezte: mint mondta, március 28, a kijárási korlátozások bevezetése óta a rendőrök összesen 51382 szabálysértési ügyben jártak el, ebből 26755 figyelmeztetéssel 13132 helyszíni bírsággal, és 11495 feljelentéssel zárult. Bár az intézkedések bevezetésekor a rendőrség hangsúlyozta, hogy segítő, empatikus, lojális módon ellenőrzizik majd a szabályok betartását – a hatósági eljárások közel fele mégis komolyabb szankciókkal zárult.  Kiss ugyanakkor most is azt mondta, hogy a rendőrség elsősorban nem büntetni szeretne, a cél az, hogy a lakosság saját akaratából kövesse a járványügyi szabályokat – azaz tartsa másfél méteres védőtávolságot, üzletekben és tömegközlekedésen pedig viseljen orrot-szájat eltakaró maszkot vagy sálat.

Kampányoltak az időseknek is

Az operatív törzs eseményén vendégszereplőként jelent meg Fónagy János államtitkár is, aki a rezsiutalványokról beszélt – mint emlékeztetett rá, május végéig jár le a tavaly kiadott utalványok érvényessége, addig lehet beváltani ezeket a villany- vagy gázszámla fizetésekor. Egyúttal a 13. havi nyugdíj jövő 2021-től tervezett, négy év alatti fokozatos bevezetésére is emlékeztetett, hangsúlyozva, hogy a kormánynak mennyire fontos az idősek védelme.
Szerző

Tényleg gondolt Orbán az előrehozott választásokra

Publikálás dátuma
2020.05.18. 13:00

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Ben / MTI
Osztottak, szoroztak, végül elvetették a gondolatot.
Mérlegelte a kormány és a Fidesz vezetése, hogy ha alábbhagy a koronavírus járvány és a gazdasági károkat is sikerül konszolidált szinten tartani, esetleg előrehozott választást tartsanak – erről beszélt több kormányzati forrásunk is. Török Gábor politológus még március végén az ATV-nek nyilatkozva mondta azt, hogy „nem lepődne meg, ha előrehozott választások felé vinné az országot a kormány”, amire Mráz Ágoston a Nézőpont Intézet vezetője úgy reagált, ezzel csak fölösleges kockázatot vállalna a most kétharmados többséggel rendelkező kormány, így nem lenne értelme a lépésnek. Információink szerint mindkét ismert elemző állításában van igazság: valóban felmerült a gondolat, de végül elvetették azt, miután megvizsgálták a mellette vagy ellene szóló érveket. A nagyon gyorsan kiírt és lebonyolított választások (a klasszikus kifejezés a „snap election” a snap vagyis váratlan/rögtönzött kifejezésből) intézménye a világ számos országában létezik és az EU tagállamaiban is példa nélküli. Igaz, jellemzően politikai patthelyzetek, válságok feloldására használják. Görögországban például 2012 júniusában került sor ilyenre, mikor az alig egy hónappal korábban, májusban tartott parlamenti választások után egyik párt sem tudott kormányt alakítani. Csehországban 2013-ban Petr Necas miniszterelnök kényszerű lemondása után (korrupciós vádak miatt) írt ki augusztus 28.-án Milos Zeman elnök választásokat október 25-26.-ra, vagyis két hónapon belül. Nagy-Britanniában Boris Johnson folyamodott ehhez az eszközhöz, miután nem tudott elég többséget szerezni a Brexit-tárgyalások befejezéséhez, a parlament két háza 2019. október 29.-én fogadta el a szükséges jogszabályt, a választásokat december 12.-én tartották. A magyar választási törvény ugyanakkor ilyen szoros határidőkre nem ad lehetőséget, a jogszabály szerint „a választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen”. Ez a minimum két és fél hónap pedig egy kormányzati forrásunk szerint a jelenlegi helyzetben éppen elég hosszú ahhoz, hogy politikailag kockázatossá tegyen egy előrehozott választást. Még ha a nyári időszakra – amikor legelőször lehetne megtartani egy voksolást – mindenki a járvány visszaszorulását várja is, abban még a Fideszben és a kormányban sem biztosak, hogy gazdasági szempontból milyen lesz a helyzet addigra – az már az Európai Bizottságnak benyújtott konvergenciaprogramból is látszik, hogy idénre minimum 3 százalékos visszaeséssel és 80 ezer ember állásának elveszítésével számol a kabinet. Vagyis az optimista nyilatkozatok ellenére azért kormánykörökben sem zárják ki, hogy a nyárra akár tömeges munkanélküliség is jelentkezhet. Ez pedig nyilvánvalóan jelentősen rontaná még a kormánypárti szavazók hangulatát és a meghozott intézkedésekbe vetett bizalmát is és teljesen kiszámíthatatlan következményekkel járna. Egy másik forrásunk azt mondta, ebben a helyzetben azért sem szól semmi a választások mellett, mert az többek között éppen azt a folyamatot szakítaná meg, amelyik már a 2022-es kampány szempontjából is nagyon fontos a Fidesz helyi jelöltjeinek: a Modern Falu Programban folyamatosan írják ki a pályázatokat és a kormány nem vizsgálta felül egyelőre a Modern Városok Programot sem. - Ezekbe számos képviselőnk rengeteg energiát fektetett már helyben, ha most azt mondanák nekik, hogy akkor egyelőre sztornó, hiszen egy választás mégis csak bizonytalan helyzetet eredményez, belső elégedetlenséget is okozna – monda informátorunk. Szerinte bármennyire triviálisan is hangzik, de a kormányzati stabilitás, az, hogy Magyarországon a kormányok kitöltik négy éves ciklusokat valóban fontos szempont a miniszterelnök számára, egy parlamenti önfeloszlatás ezzel is szembe menne. - A „nix ugribugri”-t akár így is lehet érteni – mondta, a kormányfő egyik ismert bon mot-ját idézve a kormányátalakításra vonatkozó újságírói kérdésekkel kapcsolatban.
Frissítve: 2020.05.20. 13:52

Hatszázmillióért pofozza ki a nemzeti dohánycég adatgyűjtő rendszereit a Jászai-Mészáros-féle 4iG

Publikálás dátuma
2020.05.18. 12:37

Fotó:
Más pályázó nem is indult a tenderen.
Összesen 636 millió forintért vállalta a 4IG Nyrt., hogy három éven át üzemelteti és felújítja a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt online adatgyűjtő rendszereit, a BI és VIR adatbázisokat – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben hétfőn megjelent dokumentumból.
A pályázatot a Digitális Kormányzati Ügynökség írta ki, és nem is jelentkezett rá más, mint a kormányközeli üzletemberek, Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért érdekeltségének számító, az állami tendereken rendszerint jól szereplő 4IG – ami alvállalkozóként a T-Systems Magyarországot jelölte meg. 
A nyertessel május 7-én kötött szerződést a dohánycég. A vállalkozás ugyanakkor már korábban is jól járt az állami vállalattal, hiszen – mint a Forbes emlékeztet rá – egy korábbi tender nyerteseként, ötmilliárd forintért részben ők fejleszthették, üzemeltették a hazai Dohánytermék Azonosító Kibocsátó Informatikai Rendszert, a DAKIR-t is.
A 4iG csillaga akkor kezdett felívelni, amikor a cégben komoly tulajdonosként megjelent Mészáros Lőrinc, aki viszont a cég irányítását hamar egyik legfontosabb bizalmi emberének, a Mészáros-cégbirodalom korábbi irányítójának, Jászai Gellértnek adta át.  A 4iG hirtelen elkezdte egyre-másra nyerni az állami megbízásokat, a részvényárfolyama pedig kilőtt. A cég következő nagy lépése az volt, hogy bejelentette, megállapodott a Magyar Telekommal a T-Systems megvásárlásáról, bár tavaly év végén kiderült, hogy ez az üzlet mégsem fog megvalósulni.  A vállalkozás részvényei ugyanakkor már a T-Systems-vásárlás meghiúsulása előtt esni kezdtek; emiatt  jegybank aztán ötmillió forint bírságot szabott ki a 4iG Nyrt.-re a bennfentesek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt.
Szerző