Újra járnak iskolába az alsóbb osztályok tanulói Ausztriában

Publikálás dátuma
2020.05.18. 14:08

Fotó: JOE KLAMAR / AFP
Ukrajnában pedig a karantén ellenére is kinyithatnak a strandok.
Az alsóbb osztályok tanulói, így az általános iskolások, a középiskolák alsóbb osztályaiban tanulók, valamint a speciális iskolák diákjai is intézményi keretek között folytatják a tanulást hétfőtől Ausztriában a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések enyhítésével. Az érettségi előtt állók, valamint a szakiskolák végzősei már május 4-én visszaülhettek az iskolapadokba. „Optimista” az iskolák újranyitásával kapcsolatban Heinz Fassmann oktatási miniszter. Kijelentette: az iskola nem az a hely, ahol jellemzően terjed a koronavírus, és ezt a skandináv példa is mutatja, ott ugyanis már korábban megnyitottak az oktatási intézmények. A tárcavezető arról is beszélt: „csaknem normális” iskolai napok következnek, a tanulók számára ugyanis szigorú óvintézkedéseket vezettek be. Eszerint
a diákok különböző „műszakokban” járnak iskolába: az osztályokat két, legfeljebb 18 fős csoportra bontják, az egyik csoport hétfőtől szerdáig, a másik csütörtökön és pénteken megy iskolába, a következő héten pedig a csoportok cserélnek egymással.

Emellett egy húszoldalas higiéniai kézikönyvet is kaptak a diákok, ami tartalmazza a higiéniai előírásokat: így az iskola épületében kötelező a szájmaszk viselése, és azt csak az osztályteremben szabad levenni. Be kell tartani a legalább egyméteres távolságot az iskolába lépéskor, de a gyerekek ülőhelye között is meg kell lennie a kötelező távolságnak. Előírás a többszöri kézmosás, illetve kézfertőtlenítő gyakori használata. A gyerekek nem írnak dolgozatot, csak szóbeli vizsgákat tehetnek. Az általános és középiskolákban, valamint a speciális iskolákban
mintegy 700 ezer tanuló tért vissza az osztályokba.

Azoknak a szülőknek, akik féltik gyermeküket az esetleges koronavírus-fertőzéstől, lehetőségük van arra, hogy felmentést kérjenek gyermekük számára. Az oktatási minisztérium által végeztetett közvélemény-kutatás azonban azt mutatja, hogy a szülők 86 százaléka egyetért az iskolai oktatás folytatásával, és csak hét százalékuk mondta azt, hogy nem engedélyezi az iskolába járást gyermeke számára; a szülők további hét százaléka pedig még nem döntött a kérdésben. Közben Bécsben ismét bezártak egy iskolát, mivel a gyanú szerint az egyik tanár megfertőződött koronavírussal. A tanár már szombaton jelezte, hogy beteg, magas láza van. Az intézmény kétszáz tanulóját hétfőn hazaküldték.

Megnyitják a strandokat Ukrajnában

Ukrajnában a koronavírus-fertőzés terjedésének megakadályozására bevezetett karantén ellenére is engedélyezni fogja az egészségügyi minisztérium a folyó- és tengerparti strandok megnyitását – ígérte hétfői online tájékoztatóján Viktor Ljasko országos tisztifőorvos, a tárca helyettes vezetője. A tisztségviselő elmondta, hogy konzultáltak ebben a kérdésben az ukrán orvostudományi akadémia fertőző betegségeket kutató szakembereivel.
„A szakértők megerősítették, hogy a tengeri só és az ultraibolya sugárzás elpusztítja a koronavírus betegség kórokozóját, így Ukrajnában engedélyezhető a strandok megnyitása, éppúgy mint a világ többi országában”

– mondta Ljasko.

Hozzátette: annak ellenére, hogy az édesvízben a kórokozó képes megmaradni, a tudósok szerint a folyóvizekben is „meglehetősen nehéz” megfertőződni, ez csak egymás közti közeli kapcsolatban lehetséges, ezért a tárca minden bizonnyal engedélyezni fogja a folyóparti fürdőzőhelyek megnyitását is az idei strandszezonban. Az egészségügyi minisztérium által közölt adatok szerint hétfőre egy nap alatt 325-tel 18 616-ra nőtt az országban eddig azonosított koronavírusos fertőzöttek száma. Az elhunytaké 21 újabb halálos áldozattal 535-re emelkedett, miközben eddig 5276-an gyógyultak fel a betegségből, közülük 160-an az elmúlt napban. Az egészségügyben dolgozók közül már 3650-en kapták el a fertőzést. Eddig 5871 beteg szorult kórházi ápolásra, köztük 662 egészségügyi alkalmazott. Utóbbiak közül 27-en haltak bele a betegség okozta szövődményekbe. Lélegeztetőgépre a járvány kitörése óta 240 beteget kellett kapcsolni, köztük 21 egészségügyi dolgozót és egy gyermeket. Ukrajnában eddig 232 899 laboratóriumi, úgynevezett PCR-tesztet végeztek el. Dmitro Kuleba külügyminiszter az RBK-Ukrajina hírportálnak nyilatkozva, kijelentette, hogy a határok megnyitásának kérdésében Ukrajna az európai partnereivel hangolja össze a lépéseit, továbbá figyelembe veszi a járványhelyzet alakulását.
„Ebben a tekintetben abszolút liberálisak vagyunk, de figyelembe veszünk két tényezőt: az első az, miként nyitják meg a partnerországok a határaikat, a második a járványhelyzet alakulása Ukrajnában”

– fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy senki sem akarja a politikai vezetésben az ukrán állampolgárokat az országba bezárni. Konkrétumokat azonban a határok várható megnyitásáról továbbra sem tudott mondani.

Újságírók és egészségügyi dolgozók a célkeresztben Mexikóban

Publikálás dátuma
2020.05.18. 13:06

Fotó: ULISES RUIZ / AFP
A koronavírus okozta küzdelemben is kiemelt szerepet kapott a Nemzeti Gárda egy abszurd lakossági félelem miatt.
Újabb újságírót gyilkoltak meg fényes nappal, köztéren Mexikóban. Jorge Armenta, a Medios Obson portál igazgatója a latin-amerikai országban tomboló erőszak, a legyőzhetetlennek tűnő szervezett bűnözés idei harmadik újságíró áldozata. Armentaval együtt egy rendőrt is lelőttek, egy másikat veszélyesen megsebesítettek az ismeretlen elkövetők, számolt be az esetről az AFP. Armentat rendőrök védték, mert már korábban halálos fenyegetéseket kapott, ezért besorolták abban a védelmi programba, amelyet a fenyegetett újságírók és jogvédők számára kényszerült létrehozni a mexikói kormányzat. Az elméletileg békeidőket élő ország ugyanis a világ egyik, ha nem a legveszélyesebb helye az újságírók számára, az utóbbi években is már csak a háború és terrorizmus sújtotta Szíria előzte meg e téren. Ám míg Szíriában csitultak a harcok, addig Mexikóban a tavaly januártól hivatalba lépett, baloldali Messiásként ünnepelt új államfő, Andres Manuel López Obrador minden választási ígérete ellenére semmi sem változott. Legalábbis jó irányba nem. Mexikó maradt a burjánzó utcai erőszak, az elképesztő méretű korrupció és a mindennapi gyilkosságok országa, amely nem tud kiszabadulni a drogkartellek és egyéb szervezett bűnözői csoportok fogságából. 
Jorge Armenta
2000 óta több mint 100 újságírót öltek meg a drogháborúba fulladt Mexikóban, az elkövetők zöme pedig mindmáig ismeretlen maradt. A baloldali populista politikus mindenekelőtt azzal az ígéretével nyerte meg fölényesen az elnökválasztást, hogy bármi áron véget vet az országot eluraló korrupciónak, drogháborúknak és az ebből eredő gyilkosságoknak. Mert nemcsak újságírók számára veszélyes ország Mexikó. A drogellenes kormányzati háború 2006-os meghirdetése óta több mint 250 ezer gyilkosság történt, még a hivatalos statisztikák is mintegy 40 ezer eltűnt személyt és 26 ezer azonosítatlan halottat tartanak nyilván. A Transparency International korrupciós indexe szerint 2019-ben Mexikó a 180 ország közül a 130 helyen végzett. Bár a politikai indíttatású gyilkosságok áldozatainak száma kiugróan magas, a legtöbb gyilkosság a drogkartelleknek és a köztük dúló háborúnak köszönhető, ezért is olyan magas az újságíró és rendőrgyilkosságok száma. Az újságírók munkájuk miatt válnak célponttá, azokat likvidálják, akik írnak a drogkartellek ügyeiről vagy politikai korrupció feltárására vállalkoznak. A csak AMLO-ként emlegetett Obradornak pedig nem egészen másfél év alatt máris beletört a bicskája a rendteremtésbe. Tavaly rekordokat döntött az erőszak, 33 ezer embert gyilkoltak meg, idén már az elnök elleni bizalmatlanság és a csalódás is forr. Obrador ugyanis, aki azt ígérte, hogy elődeitől eltérően nem a hadseregre építve fogja megtörni a drogkartellek uralmát, hanem szociális reformok révén, azaz a szegénység orvoslásával vonja ki a kartellekkel megélhetési kényszerből együttműködőket a bűnözési spirálból. Ez azonban egyértelműen csődöt mondott, Obrador pedig elkezdett maga is a hadseregre építeni. Már az ENSZ is aggodalmát fejezte ki minap a haderő szerepe miatt, jogvédők és civil szervezetek sokasága véli úgy, hogy katonai diktatúra irányába mozdult el a hatalom. Az elnök ugyanis ígéretéhez híven létrehozta a probléma kezelésére a 60 ezres Nemzeti Gárdát, de az távolról sem az, aminek ígérte, hanem inkább egy újabb hadsereg. A Le Figaro hétfői elemzésében azt írja, a gárda 80 százaléka a hadseregből verbuválódik, szervezése, vezetése a tisztek kezében van, az elnök pedig egyre gyakrabban és egyre szélesebb körben támaszkodik rá. 
Andres Manuel Lopez Obrador
Fotó: HERIKA MARTINEZ / AFP
A koronavírus okozta küzdelemben is kiemelt szerepet kapott a Nemzeti Gárda egy abszurd lakossági félelem miatt. A mindennapi erőszakkal évtizedek óta együtt élő mexikóiak a járvánnyal kevésbé birkóznak meg lelkileg, mint a szervezett bűnözéssel. A napokban a BBC is hosszas riportot közölt arról, hogy a járvány elhatalmasodásával egyenes arányban növekedett az egészségügyi dolgozók elleni lakossági támadások száma. Míg a világ legtöbb államában hősként tisztelik a járvány frontvonalában dolgozó egészségügyi személyzetet, Mexikóban nyílt utcán, tömegközlekedési eszközökön támadják meg, ütlegelik a szerintük vírushordozó ápolókat, orvosokat, COVID19-el fertőzöttek hozzátartozói támadják meg rokonaik kezelőorvosát. Több olyan eset is történt, hogy otthonában zaklatták az egészségügyi dolgozókat, olyan következetességgel, hogy el kellett költözniük. Kormányzati jelentések szerint április 28 óta mintegy 50 egészségügyi dolgozót ért támadás köztéren. A hatóságok azt is elismerik, hogy a valós szám minden bizonnyal magasabb. A támadásokat általában nem jelentik, a hatóság is leginkább a közösségi médiából értesül az esetekről. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint már eddig is a mexikói egészségügyi dolgozók 38 százalékát érte fizikai erőszak karrierje során, és ezt a helyzetet a koronavírus járvány okozta rettegés még tovább rontotta. A kérdés súlyosságát jelzi, hogy Obrador elnök is megszólalt, elítélve az egészségügyi dolgozókat ért támadásokat. Hangsúlyozta, „ők a mi hőseink” és megígérte, hogy a kormányzat biztosítani fogja munkavégzésük biztonságát. Ezt követően jelentek meg a Nemzeti Gárda osztagai a kórházaknál, a legtöbb államban pedig hatóságilag kezdték biztosítani a dolgozók szállítását a kórházba illetve onnan haza, helyenként pedig hotelszobákban szállásolták el őket az utazás elkerülése végett. A 130 milliós Mexikóban hétfőig 49219 igazolt koronavírus fertőzést jegyeztek, az elhunytak száma 5177 volt.
Szerző

Veszélyhelyzetet hirdettek Romániában, ismét bírságolhatnak a kijárási korlátozások megszegése miatt

Publikálás dátuma
2020.05.18. 12:29

Fotó: ANDREI PUNGOVSCHI / AFP
„Minden eszközünk megvan a járványügyi intézkedések betartatására” – mondta a kormányfő.
Hatályba lépett hétfőn Romániában a veszélyhelyzet intézkedéseit részletező törvény, amely ismét jogalapot teremt arra, hogy a hatóságok korlátozzák az állampolgári szabadságjogokat, és megbírságolják azokat, akik megszegik a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási és gyülekezési korlátozásokat. Hétfő reggel – az új törvény alapján – immár a bukaresti kormány hirdetett veszélyhelyzetet, miután pénteken a járványügyi operatív törzs tette ugyanezt, egy előző nap elfogadott sürgősségi kormányrendelet alapján. A pénteki intézkedést azonban – bírságok híján – sokan nem tartották be. „Maximális veszélyhelyzetben vagyunk, minden eszközünk megvan a járványügyi intézkedések betartatására” – magyarázta a két veszélyhelyzet közötti különbséget Ludovic Orban kormányfő a hétfői kormányülés elején.
Szerző