Komoly visszaesésre számítanak a zeneiparban

A most kapott fizetést a szerzőknek egy év helyett sajnos várhatóan hosszabb időre kell beosztaniuk

Csaknem kétmilliárd forint jogdíjat fizetett ki az Artisjus hétezernél több magyar dalszerzőnek negyvennégyezer zeneműre május közepén. A Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület nemcsak a magyar, hanem a külföldi művek magyarországi lejátszásait is számontartja, kifizetéseit intézi. Ezúttal 3,7 milliárd forintot osztott fel a magyar és külföldi dalszerzők és örököseik között.

A zenészek bevételeinek átlagosan huszonöt százaléka a jogdíj, a járványhelyzet miatt az élőzenei fellépések elmaradásával viszont sokaknak ez lett a fő, vagy akár az egyetlen jövedelemforrása. Májusban a tavalyi rádiós, televíziós elhangzások után járó, és a vendéglátóhelyeken megszólaló élő háttérzene utáni jogdíjakat kapják meg a dalszerzők. A „nagyfelosztás” második ütemében az Artisjus július elején fizeti ki többek közt a tavalyi koncertek, filmzenék után járó jogdíjakat. A kifizetett szerzői jogdíjak hét százalékából az egyesület idén is szociális és kulturális alapot különít el a szerzők szándéka alapján.

„A szerzői jogdíjak erősen függenek a zenét használó iparágak – pl. rendezvények, vendéglátás, turizmus, média – sikerétől. Mivel a gazdasági szakemberek, ha eltérő mértékben is, de minden területen komoly csökkenést jeleznek előre, a most kapott fizetést a szerzőknek egy év helyett sajnos várhatóan hosszabb időre kell beosztaniuk. A mostani járványhelyzet visszaesése majd jövőre érezteti hatását a kifizethető jogdíj összegében” – hangsúlyozta dr. Szinger András, az Artisjus főigazgatója.

Nemrég tették közzé az Egyesült Királyság 2019-es adatait is: a tavalyi év rekordbevételt, 810 millió fontot (324 milliárd forintot) hozott a zenei jogdíjakból, jövőre azonban visszaesés várható. „A meghiúsuló élőzenei és nyilvános előadásokból befolyó jogdíjak összegének csökkenése egyelőre beláthatatlan, de drasztikus lesz, a lassabban érkező nemzetközi befizetések miatt ennek hatása jövőre is érezhető lesz” – nyilatkozta Andrea Martin, a brit zenei előadói jogi szövetség (PRS) vezérigazgatója, tudósított az MTI. Összehasonlításképpen: a PRS 145 ezer dalszerzőt, szövegírót, kiadót tömörít, ezek jogdíjbevételeit biztosítja. A szervezet 18,8 trillió „előadást” rögzített 2019-ben, beleértve a koncerteket, streameléseket, letöltéseket, a rádiós és televíziós közvetítéseket, valamint a háttérzenét.

A brit zeneipart képviselő UK Music összesítése szerint a tavalyi 1,1 milliárd fontról (440 milliárd forintról) kétszázmillió fontra (80 milliárd forintra) zuhanhat idén az élő zene hozzájárulása a brit gazdasághoz. Drasztikus lesz a háttérzene utáni bevételkiesés is, feltehetően a streamelésből származó jogdíjbevételek esetében lesz csak kisebb csökkenés.