Szeszélyes tavasz, hullámzó előrejelzés - avagy oldalba rúgta-e a vírus az időjárásjóslást

Publikálás dátuma
2020.05.19. 09:00

Fotó: JOHANNES EISELE / AFP
Vajon tényleg csökkent az időjárás-prognózisok pontossága amiatt, hogy a meteorológusok kevesebb adathoz juthatnak a világjárvány miatti repülőgépforgalom-csökkenés miatt? Vagy csak a szokásos kiszámíthatatlan tavaszi időjárás tréfálkozik velünk?
A járványhelyzet egyik következményeként világszerte számos légitársaság csökkentette járatai gyakoriságát vagy teljesen leállította azokat. Ezzel azoknak a repülőgépes méréseknek a száma is drasztikusan csökkent, amelyek fontos információ-forrást jelentenek a meteorológiai előrejelző modellek számára. De vajon ennek köszönhető-e a mostanában kiszámíthatatlanabb előrejelzés? - Elméletileg valóban romolhatnak az előrejelzések a ritkább repülések miatti adathiány miatt, hiszen minél pontosabban ismerjük a légkör jelenlegi (kiindulási) állapotát, annál pontosabb becslést kapunk a várható időjárásról. A napi munkánk során azonban nem lehet észrevenni, hogy az előrejelzéseink pontossága attól csökken, hogy kevesebb adatot kapunk a magasabb légköri folyamatokról, legalábbis nem vezethető vissza egyértelműen csak erre – nyilatkozta a Népszavának Gaál Áron, a Meteorológiai Szolgálat Időjárás-előrejelző Osztályának munkatársa. Valóban volt egy cikk arról az ECMWF (lásd keretes írásunk) honlapján - emlékezett vissza a szakember -, miszerint a szélelőrejelzések pontossága 5-10 százalékot romlott 5 kilométeres magasságban, de ezeknek az adatoknak nem sok befolyásuk van a földfelszíni időjárásra. - Minél pontosabban szeretnénk megtudni, egy adott hely időjárását egy adott időpontban, annál nagyobb lehet az előrejelzés hibaszázaléka. Az évnek ebben a szakaszára elsősorban nem a nagy területre kiterjedő, huzamosabb ideig, akár napokig tartó esős kialakulása a jellemző, hanem a záporok, zivatarok. Ezek előre jelezhetősége eleve korlátozott, teljesen független attól, hány repülő tartózkodik a légtérben. Az még talán tíz-húsz év múlva is kihívás lesz a meteorológusok számára, hogy meg tudják mondani egy-egy zápor, zivatar kialakulási helyét és idejét. Mindenki látott már olyan időjárási helyzetet, hogy az utca egyik oldalán esik, a másikon nem: ilyet pontosan előre jelezni nem lehetséges. Ezt nemhogy három-négy napra, egy napon belül sem lehet pontosan megmondani. Így fordulhatott elő, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetést adott ki zivatarra múlt pénteken, amit azután napközben visszavont, miután az időjárási helyzetben változás lépett fel. De ilyen nehezen előrelátható volt a hétvégi vasárnapi időjárás is: múlt hét elején egy hidegfront ért el bennünket, amely azután - szakszóval élve - itt hullámzott a környékünkön. Hétfőn előbb lehűlés következett be, majd az országon belül a hőmérsékletben nagy eltérések lettek, 15-20 fok különbség is volt a csúcsok között. Ez a hullámzó frontzóna szombatra kicsit eltávolodott tőlünk, majd vasárnapra ismét fölénk helyeződött: a múlt hét közepén ez még nem szerepelt az előrejelzésben. Azonban ahogy közeledtünk a vasárnaphoz, az előrejelzések is módosultak, és egyre inkább a csapadékosabb, hűvösebb időjárást mutatták - magyarázza a szakember. A légkör kaotikus rendszer, ha valahol Ausztráliában elrepül egy pillangó, akkor annak szárnycsapása valahol Észak-Amerikában tornádókat okozhat - mindez elméleti síkon megtörténhet. Ebből az is következik, hogy a kevesebb repülőgépes mérés hatással lehet térségünk időjárási folyamatainak előrejelzésére, annak pontosságára, de hogy mennyire, azt nehéz megmondani - tette hozzá Gaál Áron.  

Nemzetközi szolgálat

1994. július 1-jén Magyarország társult tagként csatlakozott a Nagy-Britanniai Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjához (ECMWF), amely 1975-ben 18 európai ország összefogásaként jött létre. A szervezet alapvető célja jó minőségű, középtávú (2-10 napos időtartamú) numerikus előrejelzések készítése. Az ECMWF naponta kétszer futtat az egész Földet lefedő 10 napos érvényességű előre meghatározott és valószínűségi időjárás előrejelzési modelleket. Az OMSZ 1995 óta a középtávú előrejelzéseit döntően erre alapozottan készíti. A szárazföldön fontos információval szolgálnak a felszíni meteorológiai állomások adatai, a magasabb légrétegek viszonyairól a ballonos rádiószondák, a repülőgépeken elhelyezett mérőműszerek és a távérzékelési eszközök (például a műholdak) adnak képet. 

Az ECMWF készített egy tesztkísérletet annak számszerű vizsgálatára, milyen hatása van a repülőgépes méréseknek az előrejelzések beválására. A kísérletet egy 3 hónapos időszakra futtatták le 2019. január és április között úgy, hogy AMDAR adatokat (repülőgépekről származó mérések) nem használtak fel. Az eredmények azt mutatják, hogy az északi féltekén a szélsebesség előrejelzését ez nagymértékben befolyásolja. Az előrejelzés első 12 órájában a beválás mutatói legalább 10-15 százalékkal visszaesnek. Bár a minőségromlás az időtáv előrehaladtával fokozatosan csökken, még a 3 napos előrejelzésekben is kimutatható. (A déli féltekén a hatás kisebb, mivel itt eleve kevesebb a repülőgépes forgalom.)  Forrás: OMSZ

Szerző
Frissítve: 2020.05.20. 14:05

600 év után születtek vadon fehér gólyák Nagy-Britanniában

Publikálás dátuma
2020.05.19. 08:47

Fotó: GLYN KIRK / AFP
A szülők szorgosan etetik a pénteken kibújt öt fiókát.
Csaknem 600 év után először születtek vadon fehér gólyák Nagy-Britanniában – írta a The Guardian című brit lap internetes oldala. 
A White Stork Project nevű kezdeményezés bejelentése szerint az öt fióka pénteken bújt ki a tojásból a délkelet-angliai West Sussex megyei Knepp birtokon lévő három gólyafészek egyikében. A helyiek beszámolója szerint a gólyapár, amely már tavaly sikertelenül próbálkozott az utódnemzéssel, szorgosan eteti fiókáit a tölgyfán lévő fészekben.
A White Stork Project szakemberei szerint utoljára 1416-ban jegyeztek fel fehérgólya-születést Nagy-Britanniában: akkor az edinburghi St. Giles-székesegyház tetején bújtak ki a tojásból a fiókák. A projektben résztvevők azt szeretnék, ha 2030-ig egy legkevesebb ötven költőpárból álló fehérgólya-populáció jönne létre Anglia déli részén.
Szerző

Negyedszer is hazatért Dél-Afrikából Eleven, a jeladós szalakóta

Publikálás dátuma
2020.05.18. 19:41

Fotó: Patrice Correia/Biosphoto / AFP
A „rekorder” ismét sikeresen elkerülte az áramütést és a madárvadászat szempontjából különösen veszélyes Mediterráneumot is.
Negyedszer is hazatért Dél-Afrikából a jeladós szalakóta. Az Eleven névre hallgató madár ismét sikeresen tette meg a három kontinenst érintő tavaszi vándorútját, miközben nemcsak az elektromos áramütés jelentette veszélyt kerülte el, de áthaladt a madárvadászat miatt különösen veszélyes Mediterráneumon is - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Eleven az egyetlen olyan szalakóta, amely a négy éve felhelyezett jeladójának köszönhetően folyamatosan értékes adatokkal látja el a faj védelmével és vonulásával foglalkozó LIFE projekt szakembereit. 2016-ban azért ez a madár kapott jeladót, mert az előzetes terepi megfigyelések szerint az első szalakóták között érkezett vissza és kezdett költésbe - olvasható a közleményben.
A tavaly szeptemberben útnak induló madárról a jeladónak köszönhetően tudjuk, hogy nem tért le a megszokott vonulási útvonaláról. Európát Görögországnál hagyja el, majd Líbián átrepülve Csádban rendszerint hetekre megpihen. Innen a Közép-afrikai Köztársaságon, a Kongói Demokratikus Köztársaságon halad tovább, majd Angolát és Zambiát érintve érkezik meg botswanai telelőhelyére decemberben.
A jeladó szerint Eleven március 15-e körül kezdte meg idei hazaútját. Afrikát többek között Zimbabwe, Zambia, Tanzánia, Kenya, Etiópia és Eritrea érintésével hagyta el április utolsó napjaiban. Május elsején már Szíria déli térségében járt, tehát kevesebb, mint két nap alatt repülte át az Arab-félszigetet. Innen Törökország, Bulgária és Románia érintésével ért haza Apajra május 18-án.
A kutatók munkája ezzel azonban nem ért véget, sőt a szalakóták hazaérkeztével és a költési időszak indulásával most kezdődik és nyár végéig tart a terepszezon. Eleven vonulási útvonalai ide kattintva nézhetők meg.
Szerző
Témák
szalakóta MME