Több mint adóelszívás - még az utakat is viszi a kormány

Publikálás dátuma
2020.05.19. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Nemcsak iparűzési adót von el a különleges gazdasági övezetekről szóló törvényjavaslat az érintett településektől, hanem az úgynevezett törzsvagyont kurtítja.
A különleges gazdasági övezetekről szóló törvényjavaslat értelmében a kormány az 5 milliárd forintnál nagyobb értékű kiemelt beruházásnak helyet adó településekre egyenként alkot majd rendeletet, amiben két felsorolást tesz közzé. Az egyikben az építési, majd gyártási területhez tartozó ingatlanok helyrajzi száma szerepel, a másikban pedig azoknak a forgalomképtelen utaknak, parkoknak a helyrajzi száma, amit elvesznek a helyi önkormányzattól és a tulajdonjogukat átadják a megyei önkormányzatnak. Az egyetlen különleges gazdasági övezetté nyilvánító eddig megjelent rendelet értelmében a gödi Samsung gyárhoz tartozó telek majdnem 300 helyrajzi számon szerepel, a cég telkén lévő út magánút, a rendelet alapján az oda vezető utak és egy rövid szakaszon a közvilágításhoz használt terület is a Pest megyei önkormányzat tulajdonába kerül. A várostól elvett utak között van belterületi főút, de még a régi 2-es és az új M2-es autóút közötti átkötő út egy része is beleesik, és van olyan földút is, amit a beruházás miatt biztosan fejlesztenek. A lapunk által megkérdezett önkormányzati szakértők szerint ugyanakkor nem biztos, hogy a helyi önkormányzat tulajdonában még forgalomképtelen törzsvagyonba tartozóként jegyzett és így viszonylag kis értéken nyilvántartott területeknek nem megy fel az ára és így a megyei önkormányzatok nem adják majd el ezeket épp a beruházóknak, hisz arról nem rendelkezik sem a különleges gazdasági övezetekről szóló törvény, sem pedig a Gödre vonatkozó rendelet, hogy a megyei önkormányzat mit tehet és mit nem ezekkel a területekkel. Azt a szakértők nem tartják valószínűnek, hogy az érintett városok településfejlesztési rendeleteibe bele kell majd nyúlni, hiszen a Samsungra vonatkozó építési szabályokat korábban is központilag rendezte a kormány. Az ipari parkoknál csak annyiban lesz más a helyzet, hogy a beruházók által megvett területekhez vezető utak önkormányzati tulajdonát valószínűleg rövidebb szakaszon tudják átvenni a megyék. Bármilyen rendelet születik azonban a készülő törvény alapján egy adott kiemelt gazdasági övezetről, az önkormányzati vezetők és szakértők álláspontja változatlan: kártérítés nélkül nem lehet „einstandolni” egy négyzetmétert sem egy település vagyonából. – Itt elszabadult valami, félelemkeltő, ha működésképtelenné tesznek városokat, s azok nem tudják majd ellátni a feladataikat. Az önkormányzatiság 30 éve tiszteletben tartott és Alaptörvényben is rögzített alapjogát sérti, ahogy a kormány iparűzési adót és területet vesz el az 5 milliárd forint fölötti beruházásnak helyet adó településektől – nyilatkozta a Népszavának Fleck Zoltán. Az ELTE Jog- és Társadalomelméleti tanszékének vezetője szerint ezzel a lépéssel Orbán Viktor nemcsak átlátszó politikai bosszút hirdet az önkormányzatokkal szemben, hanem provokálja az uniót is.

Egy település, kétféle szabályozás

„Ha elfogadják a javaslatot, azzal az „1990-ben létrejött önkormányzati rendszer struktúrája is megbillen, gyengül a területi és települési önkormányzatok közötti mellérendeltségi viszony” – írta részletes jogi elemzésben a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ). A szervezet egészen odáig megy: a jogszabály megváltoztatja az érintett település közigazgatási határait, amikor térítésmentesen, kártalanítás nélkül a megyei, fővárosi önkormányzat tulajdonába adja a különleges gazdasági övezetté nyilvánított területet, az ott lévő közutakat, közparkokat. A TÖOSZ figyelmeztet, hogy a települések vagyona a kötelező feladataik ellátását szolgálja, továbbá arra is, hogy egy 2007-es alkotmánybírósági határozat kimondta: diszfunkcionális, tehát zavarkeltő, ha egy jogszabállyal egyedi döntést lehet hozni. Márpedig ebben az esetben a kormány alkotmányellenesen épp arra készül, hogy minden beruházásnál külön szabja meg az elvonás feltételeit. Az önkormányzati szövetség arra is figyelmeztet, hogy a hatályos önkormányzati törvénnyel szembe megy, ha a megyék az eddigi területfejlesztési, területrendezési és koordinációs feladatuk mellé települési önkormányzati feladatokat is kapnak a hozzájuk csatolt ipari területeken, mert gondoskodniuk kell az utak karbantartásáról, a szemétszállításról, közvilágításról, vízszolgáltatásról. Ez azt is eredményezheti, hogy egy településen belül kétféle szabályozás lesz.

Frissítve: 2020.05.19. 07:39

Mindent is megtudhatnak ezután a nemzetbiztonsági szolgálatok az emberekről

Publikálás dátuma
2020.05.19. 06:00
Semjén Zsolt és Orbán Viktor a Várkert Bazárban FOTÓ: Molnár Ádám
Húsz évig akkor is őrzik az adatokat, ha a meggyanúsított személyről kiderül, hogy ártatlan.
Egy kormánypárti törvényjavaslat felhatalmazná a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot arra, hogy egy Magyarországot érő kibertámadás elhárítása érdekében ellenőrizze az állami és önkormányzati szervezetek „elektronikus hírközlési hálózatainak tartalmát”. A törvényben az szerepel, hogy a szakszolgálat nem ismerheti meg az adott szervezetek (ez lehet bármely önkormányzat, kormányhivatal, de akár maga az Országgyűlés vagy az Alkotmánybíróság is) közti kommunikáció tartalmát, ám adatvédelmi szakértők szerint ezt semmi sem garantálja. Vagyis – ha a parlament ma elfogadja a javaslatot – akkor szakértők szerint a jövőben a szakszolgálatok gyakorlatilag mindent megtudhatnak egy adott állampolgárról, láthatják például egészségügyi papírjait, esetleges NAV-büntetését, de rálátnak a kormányhivatalok szerverein tárolt szabálysértési adatokra is. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett javaslatot bírálta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is, aki - Felkai Lászlónak, a belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának írt levelében – kifejtette: a törvény „korlátlan megfigyelést eredményezhet”, „nem áll összhangban az alapjogi követelményekkel”, ráadásul „nem nyújt garanciát a személyes adatok és a magánélet védelméhez”.

A „kommunikáció tartalma nélküli” adatforgalom-figyelés azt jelenti, hogy csak az úgynevezett meta-adatokat, egyéb leíró adatokat vagy esetleg naplóadatokat vizsgálják. Ennek következtében a szakszolgálatnak elvben csak arra lenne jogosultsága, hogy megnézze, folyik-e a szervereken adatforgalom, de azt már nem ismerhetné meg, hogy ennek pontosan mi a tartalma.
A törvényjavaslat szerint a Terrorelhárító Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) megállapodást köt a Legfőbb Ügyészséggel a titkos információgyűjtések során az ügyészségnek átadható adatokról, de ezek körét sem határozza meg a jogszabály pontosabban, így csak a két szervezeten múlik, hogy a TIBEK-től milyen adat kerül a Polt Péter vezette szervezet birtokába.
- A kibertámadások korában élünk, elengedhetetlen, hogy a magyar szakszolgálatokat is felhatalmazza a jog a védekezésre – mondta a Népszavának Keleti Arthur kiberbiztonsági szakértő. Szerinte a megelőzéshez szükség van az állami szervezetek szerverei közötti adatforgalom folyamatos figyelésére, mert csak így lehet kideríteni, hogy egy-egy szerveren váratlanul és indokolatlanul megnő-e az adatforgalom. - Ez azonban nem járhat azzal, hogy a titkosszolgálatok hozzáférhetnek személyes adatokhoz – mondta a szakember.
- Semmiképpen sem elfogadható, ha a törvény lehetővé teszi a korlátlan megfigyelést, márpedig ebben a törvényben valóban nincsenek garanciák az ellenkezőjére – mondta a Népszavának Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa. Az adatvédelmi szakértő szerint a magyar jogban egyébként sem egyértelmű a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tevékenységének törvényi felügyelete. Ez a szervezet legtöbbször csak a konkrét megfigyelést végzi, „megrendelést” erre egy sor másik szervtől (Alkotmányvédelmi Hivatal, Terrorelhárítási Központ) is kaphat, ám az ezek fölötti törvényi kontroll szintén nem egyértelmű.
Semjén Zsolt tervezete a rendőrségi törvényt is módosítja, az új szabályozás szerint a szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személyek és kapcsolataik adatait („kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit”) legalább huszonöt évig tárolnia kell a rendőrségnek. Húsz évig még abban az esetben is megőrzik ezeket az információkat, ha a meggyanúsított személyről kiderül, hogy ártatlan. Ez egyébként alapvetően nem új, a rendőrség már most is rengeteg bűnügyi adatot tárol hasonló szabályozás szerint, de a TASZ munkatársa szerint a rendőrségi törvény jelenleg részletesebben írja körül, hogy milyen adatot mennyi ideig kezelhet a rendőrség adatbázisaiban.
Témák
megfigyelés

Maszkadagolókat tesznek ki II. kerületi játszóterekre

Publikálás dátuma
2020.05.18. 22:09

Fotó: Őrsi Gergely Facebook-oldala / Facebook
Így segíti az önkormányzat a szülőket, akik otthon felejtik a maszkot.
Az önkormányzat maszkadagolót helyez el több kerületi játszótéren - jelentette be Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere Facebook-oldalán. A kerület szocialista vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy ugyan a játszóterek újra kinyitottak, de az elővigyázatosság és az egészségügyi ajánlások betartása továbbra is fontos. 
„Ehhez járul hozzá a II. kerület önkormányzata azzal, hogy több kerületi játszótéren helyez el maszkadagolókat, így azok a szülők, akik elfelejtettek maszkot hozni a játékhoz, nyugodtan vehetnek, és mindenki nagyobb biztonságban élvezheti a szórakozást”

- írta Őrsi Gergely.

Hozzátette, hogy a maszkviselésen túl fontos, hogy a felnőttek a játszótereken is tartsanak megfelelő távolságot és kerüljék a csoportosulást. Hétfőtől több fővárosi játszótér újra kinyitott, de a gyerekek kísérői egyelőre csak maszkban tartózkodhatnak ott.
Szerző