MNB;államadósság;devizakötvény;

- Egyre többel tartozik az állam

Már a válság kitörése előtt az első negyedévben megindult az államadósság növekedése, ami az év végére rég nem látott szintre kerül.

Március végén a bruttó – tehát a követelésekkel nem csökkentett – államadósság mértéke 31 557 milliárd forint volt, ami bő 800 milliárd forinttal nagyobb, mint a decemberi záróállomány - derült ki a MNB hétfőn nyilvánosságra hozott adataiból.  Miközben az államdósság forintban kifejezett értéke folyamatosan növekedett az elmúlt években, addig a növekvő bruttó hazai terméknek (GDP) köszönhetően a  GDP-arányos államadósság 2010 második felétől, gyakorlatilag az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta csökkent. Kisebb - egy-két negyedévre kiterjedő - kiugrások voltak ugyan a csökkenő trendben, de az idei válság, a gazdaság zsugorodása átmenetileg végett vet a tíz éve tartó látványos adósságcsökkenésnek.

Az első negyedévben a GDP arányos államadósság az év eleji 66,3 százalékról 66,8 százalékra emelkedett – miközben a magyar gazdaság még két százalék körüli növekedést produkált. Az első három hónapban még érdemi költések nem is voltak a korona-vírusjárvány miatt, vagyis nem erre vezethető vissza az adósságmutató megugrása. Az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy az első negyedben megugrott a tartozásmutató, ugyanis az volt minden évben az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. stratégiája, hogy gyorsan bespájzolt az év elején, ezzel bebiztosította az adósság finanszírozását.

Az idén a második negyedévtől sokkal nagyobb ugrásokat fogunk látni, egyrészt mert áprilisban ütött be igazán a válság, ekkora már lefagyott a teljes turizmus, szolgáltatóipar jelentős része, vagyis megállt a gazdaság növekedése és csökkent a GDP. Így már csak a matematikai miatt is nőni fog az GDP-arányos államadósság mértéke. A másik ok az államháztartási hiány megugrása: a kormány erre az évre a GDP 3,8 százalékára rúgó hiányt tervez, de a független elemzőintézetek szerint ez akár a GDP hat százaléka is lehet, miközben maga a GDP 3-6 százalékkal csökkenhet. A két változó eredőjeként az államadósság mértéke a januári induló szinthez képest az idén akár a GDP 8-10 százalékával is emelkedhet. Ez az ugrás csak átmeneti, ugyanis 2021-re már minden előrejelző cég, elemző, nemzetközi szervezet a magyar gazdaság számára robusztus négy százalék feletti növekedést jelez előre, mérséklődő államháztartási hiánnyal, aminek következtében gyorsan csökkenhet az államadósság.

A kormány azzal számol, hogy az államadósság a tavalyi 66,8 százalékról 2020 decemberére 72,6 százalékra ugrik, ám már jövőre visszatér 69,3 százalékra, majd 2022-re érjük el a tavalyi szintet. Az Európai Bizottság jóval drasztikusabb – hét százalékos recessziót jósol 2020-ra Magyarország számára – ennek következtében az államadósság-mutató Brüsszel szerint 75 százalék lesz az idén, de már az Európai Bizottság is azzal számol, hogy 2021-ben 73,5 százalékra mérséklődik az adósságmutató, vagyis az újra csökkenő pályára áll, hacsak nem éri egy újabb külső vagy belső sokk a magyar gazdaságot.

Devizakötvény magas felárral Az elmúlt években a ÁKK adósságmenedzselési politikáját három fő csapásirány mentén alakította: csökkenjen a GDP arányos adósság, ezen belül mérséklődjön a külföldiek kezében lévő állampapír és csökkenjen a devizaadósság aránya. Az államdósság csökkenését a viszonylag gyors növekedés és a mérséklet államháztartási hiány biztosította. Ezzel párhuzamosan az ÁKK leállt a devizakötvények kibocsátásával és kizárólag forintban adósodott el, ráadásul első sorban a magyar lakossági megtakarításokat gyűjtötte be. A válsággal azonban drasztikusan visszaesett a lakosság újrabefektetési kedve, azaz a lejáró állampapírokat nem újította meg. Ezért az ÁKK gyorsan stratégiát váltva, két - 6 és 12 éves - devizakötvényt is kibocsájtott: egy-egy milliárd euró értékben, 1,125 illetve 1,625 százalékon. Mind a két kamat a hazai kibocsátások történetében rekord alacsony, de ez inkább annak köszönhető, hogy az euróhozamok jelentősen estek. A 6 éves magyar kötvény hozama 1,88, a 12 évesés pedig 2,26 százalékkal magasabb a hasonló német hozamoknál, ami úgy lehetséges, hogy a német állam negatív hozam mellett tud eladósodni, míg a magyar államadósság kockázati felára mind a mai napig jelentős. Az ÁKK az idei, módosított finanszírozási terve szerint 2020-ban még két milliárd euró értékben jöhet devizakötvény-kibocsátás – de ez csak opció. Várhatóan, amint piaci folyamatok engedik, visszatérnek a forintalapú finanszírozáshoz, hogy csökkentsék az államadósság devizakockázatát.

Mintegy 70 ezer állás nélkül maradt munkavállaló fizetését vállalná át 200 ezer forintig az állam a következő fél évre. Már amennyiben egy cég alkalmazza őket.