Mit tanít mostantól a különleges gazdasági övezetekről az egyetemen?
A történetét Magyarországon, mert az tragikomikus, kezdve ott, hogy már a fogalmat is rosszul fordították. A Szabad Vállalkozási Övezet (Free Enterprise Zone) Európában teljesen más, mint a kínai Különleges Gazdasági Övezet (Special Economic Zone), amire most sokan hivatkoznak.
Mi a különbség a kettő között?
Kínában a kommunista állam határain belül elkülönítenek egy területet, amelyre külön speciális – a kapitalista termelés igényeinek megfelelő – törvények vonatkoznak. Ez gazdaságfejlesztés, nem területfejlesztés. Ezzel szemben az európai szabad vállalkozási övezetek minden esetben területfejlesztési alapon jönnek létre. Az állam kijelöl egy területet, ami sokkal nagyobb, mint egy ipari park, s ott térítésmentesen biztosítja a megfelelő infrastruktúrát, oktatást, képzést a betelepülő vállalatok számára, biztosítja az ott dolgozó embereknek a szociális és egyéb ellátását lakóteleptől a kórházig, egyetemi kapcsolatig. Létrehoz egy övezetet működtető szervezetet, és ez, valamint az állam és a cégek képviselői minden évben megtárgyalják, milyen fejlesztést kell megvalósítani, amivel a tevékenységüket fenn tudják tartani vagy szélesíteni. Az övezet székhelyének polgármestere részt vesz az egyeztetésen, az elfogadott beruházások, fejlesztések költségét az állam biztosítja, de azok az önkormányzat tulajdonába kerülnek.
Tehát az állam először befektet ezekbe az övezetekbe egy csomó pénzt. Ezzel szemben nálunk a települési önkormányzatok fejlesztettek infrastruktúrát, építettek munkásszállót, hogy odavonzzák a vállalkozásokat, majd most jön az állam és mindezt lenyúlja?
Igen, csak ez nem EU konform eljárás, ráadásul Magyarországon olyan ipari területekről is szó van, amelyeken még a rendszerváltozás előtt – a Kádár-rendszerben – történt meg a gyár kialakítása. Az unió azonnal eljárást fog indítani Magyarország ellen több okból is. Maradjunk az első megnevezett településnél: Gödtől és önkormányzatától elvesznek egy bizonyos területet és annak az irányítását, tulajdonjogát átadják egy másik önkormányzatnak. Csakhogy 1997-ben aláírtuk az európai önkormányzati chartát, amelyben az is szerepel, hogy önkormányzati határokat csak népszavazással lehet módosítani, egy településtől semmilyen kormányzati vagy parlamenti döntéssel nem lehet a saját területét elvenni. A 2011-es önkormányzati törvény rögzíti, hogy két települési önkormányzat között is csak abban az esetben lehetséges az átadás, ha helyi népszavazáson a helyi lakosok azt megszavazzák.
Azaz több mint ötven településen, ahol 5 milliárd fölötti beruházás van, mindenhol népszavazást kellene tartani?
Így van, olyan nincs, hogy elveszek egy területet egy településtől és odaadom a megyének, mert Magyarországon földterület csak és kizárólag települési önkormányzat közigazgatási tulajdonában lehet. A megyének van közigazgatási határa, de nincs saját földterülete. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján csak arra van joga, hogy konzultáljon a településekkel. Ha a megyének tulajdont és a különleges gazdasági övezetekkel kapcsolatos jogkört akar adni a kormány, akkor először módosítania kellene a kétharmados önkormányzati törvényt.
Nemcsak az önkormányzatokat, az érintett cégeket sem kérdezték meg a javaslat benyújtása előtt. Ennek mi lehet a következménye?
Ha az EU az önkormányzati jogok ilyen durva megsértését esetleg mégis elnézné, azt már biztosan nem, hogy ezzel a lépéssel az állam agresszíven beavatkozik a vállalkozások szabad versenyébe. Létrehozhat a kormány bárhol gazdasági övezetet, csak előbb törvényekben meg kell szabnia, hogy milyen feltételek mellett költözhet be oda egy vállalkozás. A szabad gazdasági verseny akadályozása, ha új jelentkezőt nem engednek be ugyanolyan feltételekkel, mint azokat, akik már ott vannak. Akár arab, akár afgán, akár szudáni a beköltözni akaró.
Ha vállalkozó vagyok, mondhatom, hogy Samsung ide vagy oda, engedjenek be a gödi területre, mert szeretnék beruházni?
Így van, be kell engedni, ha nem, megy az európai bíróságra és meg fogja nyerni a pert.
Eddig ipari parkok alakultak városok szélén. Ha a parkban egy cég beruházása haladja meg az 5 milliárd forintot, az bekerül a különleges gazdasági övezetbe, de a másik, amelyik csak 3 milliárdot fektet be, az marad a településnél?
Igen, de ez a helyzet kezelhetetlen. A jelenlegi szabályok szerint ipari parkot csak település hozhat létre. A területrendezési törvényben szerepel ugyan a különleges vállalkozási övezet létrehozásának lehetősége, de benne van az is, hogy az övezetek működéséről és gazdálkodási rendszeréről törvényt kell alkotni és ez a jogszabály 1996 óta nem született meg, azóta mulasztásos törvénysértésben van minden parlament.
Tudjuk, hogy nincsenek előkészítés alatt ilyen új szabályok?
Ezt nem tudom, de az biztos, hogy a megye a 1990. évi helyi adókról szóló törvény alapján nem vonhat el adót a településektől, iparűzési adó beszedésére csak a helyi önkormányzat jogosult. Bármerről közelítünk, kiderül, hogy a törvényjavaslat, amit Semjén Zsolt benyújtott a parlament elé, hemzseg a különböző törvényekkel való ütközéstől.
Egy újabb bizonyíték, hogy Orbán Viktor távolodik az uniótól?
Elképzelhető, de ha kilép, akkor innen menekülni kezdenek az uniós cégek, mert nem uniós országból érkező termékekre védővámot vet ki az EU. Egy kiló búzát vagy egy darab almát nem tudunk majd kivinni az uniós piacokra.
Ezt nyilván tudják…
…csak nem foglalkoznak vele. Folyton az az érzésem, hogy ami mostanában történik, az olyan, mint egy haláltánc, ki tudja meddig maradunk, szedjünk össze mindent, amit lehet. A különleges gazdasági övezeteknél is csak az számít, mennyit lehet ezen politikailag és gazdaságilag nyerni.
A különleges gazdasági övezetek miatti botrányban senki nem vette észre, hogy a parlament elfogadta a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény módosítását arról, hogy a megyei önkormányzat önállóan, vagy a szomszédos megyei önkormányzattal közösen térségi fejlesztési tanácsot hozhat létre. Ez összefügg a gazdasági övezetek lenyúlásával?
Azt gondolom, hogy igen, mert ha megyehatárokon átnyúló az érintett terület, már egyik megyei önkormányzat sem illetékes a konzultációra, ezért az állam saját hatáskörbe vonhatja az intézkedési jogot, végső soron pedig a bevételt is.
A cégek és az ott dolgozók életében mi változik attól, hogy a megyékhez kerülnek?
Ha a nyereségem a politikától függ, mindent megteszek, hogy ne állítsanak akadályt ez elé. Ha egy faluban csak egyetlen üzem van, mondjuk egy pékség, ahol tíz embernek van fix munkája, és a tulajdonos azt mondja, nekünk az a jó, ha Gipsz Jakab lesz a polgármester, különben bezárom az üzemet, akkor minden munkás ezen fog dolgozni, mert szüksége van a munkára.
