Biztatóak az egyik oltóanyag első teszteredményei

Publikálás dátuma
2020.05.19. 10:20

Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
Olyan, a koronavírust semlegesítő antitesteket állított elő a vakcina, amelyeket a betegségen átesett emberek szervezetében mutattak ki.
Pozitív előzetes eredményeket mutatott az mRNA-1273 nevű Covid-19 elleni oltóanyaga a klinikai tesztelések első fázisában: a vakcina olyan, a koronavírust semlegesítő antitesteket állított elő, amelyeket a betegségen átesett emberek szervezetében mutattak ki – jelentette be hétfőn a Moderna amerikai biotechnológiai cég.
Az új koronavírus elleni lehetséges oltóanyag klinikai tesztelését két hónappal ezelőtt, március 16-án kezdték meg az Egyesült Államokban. Az oltóanyagot a Moderna az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) kutatóinak közreműködésével készítette. A klinikai próbákat egy seattle-i kutatóintézetben folytatják, ahol 45 egészséges, 18-55 év közötti önkéntes kapott három különböző dózisban a vakcinából. A résztvevők semmiképpen sem fertőződhetnek meg a vakcinától, mivel az nem tartalmazza magát a vírust. 
A résztvevők három 15 fős csoportban három különböző dózisban – 25, 100 és 250 mikrogramm – kapták meg az oltást, amely a hatóanyag dózisától függően növelte az immunogenitást, azt a képességet, hogy immunreakciót váltson ki a szervezetben. Eddig a 25 és a 100 mikrogrammos tesztcsoport első 4-4 alanyának eredményei állnak rendelkezésre. Mind a nyolc páciens esetében ahhoz hasonló antitestszinteket találtak, amelyeket a Covid-19-betegségen átesett emberek szervezetében mutattak ki.
 Az mRNA-1273 vakcina általában biztonságosnak bizonyult, a páciensek jól tolerálták, egyetlen esetben okozott csak kedvezőtlen reakciót, egy 100 mikrogrammnyi vakcinát kapó páciensnél a bőr kivörösödését az oltás helyén. Egyetlen súlyos mellékhatást nem észleltek a teszteknél – közölte a cég.
Az oltóanyag előállításához a kutatók néhány száz vagy néhány ezer nukleotid alapegységből álló lineáris polimer molekulát használtak, amely a genetikai információt közvetíti a DNS-től a fehérjeszintézis helyszínére, a riboszómákhoz, utánozva egy természetes fertőzést egy erőteljes immunválasz stimulálására. Az oltóanyag az új koronavírusban és más koronavírusokban – mint a SARS és a MERS – lévő tüskés fehérjét másolja.
A Moderna május elején már megkapta az amerikai gyógyszerfelügyelettől az engedélyt az oltóanyag klinikai próbáinak második fázisára, amely hamarosan megkezdődik. A klinikai próbák harmadik fázisa nyár elején, júliusban kezdődhet el. A klinikai tesztek első fázisának fő célja a biztonság tesztelése és csak kisebb mértékben a gyógyászati termék hatékonysága. A nagyobb körben elvégzett II. és III. fázis fő célja a hatékonyság felmérése, a forgalomba bocsátásnak az egészségügyi hatóságok általi esetleges engedélyezése előtt.
Szerző

Legénységet vált, hetekre megszakítja sodródását a Polarstern kutatóhajó

Publikálás dátuma
2020.05.18. 17:48

Fotó: RUNE STOLTZ BERTINUSSEN / AFP
Az egy évig tartó expedíciónak a koronavírus-járvány miatt új kutatókat kell felvennie a fedélzetére.
Hét hónapja sodródik a jégtáblákkal a Polarstern északi-sarkvidéki kutatóhajó, ám most az egy évig tartó expedíciónak a koronavírus-járvány miatt három hétre meg kell szakítania útját, hogy felvegye a fedélzetre az új kutatókat.   
A jégtörő az Északi-sarki tenger jéghatára felé tart, hogy ott találkozzon a Sonne és Maria S. Merian nevű kutatóhajókkal. A legénység cseréje után a Polarstern visszatér ahhoz a jégtáblához, amellyel már hónapok óta együtt sodródik és folytatja a munkát.
 A Sonne és a Maria S. Merian hétfő délelőtt indultak útnak az Északi-sark irányába Bremerhaventől, miután a szakértők két hetet karanténban töltöttek. A koronavírus-járvány miatt kellett elhalasztani az eredetileg áprilisra tervezett legénységcserét.
Szerző
Témák
kutatóhajó

Óriáskenguruk és gigakrokodilok éltek 40 ezer évvel ezelőttig Ausztráliában

Publikálás dátuma
2020.05.18. 12:53

Fotó: QUEENSLAND MUSEUM
A nagyméretű állatok egy korábbi klímaváltozás miatt haltak ki.
Az újonnan felfedezett megafauna (hatalmas méretű állatfajok) szélsőséges környezeti változások miatt halt ki a Queenslandi Múzeum paleontológusai szerint. A kutatók eredményeikről a Nature Communications című szaklap friss számában számoltak be.
Csökkent a vízhozam, intenzívebbé váltak a szárazságok és a tüzek, megváltozott a növényzet. Ezek a körülmények vezettek legalább 13 nagyméretű faj kihalásához, köztük volt négy nagy ragadozó hüllő, egy erszényes „oroszlán”, wombatok és a világ legnagyobb kengurui – áll a tanulmányban.
A szakértők a Queensland állam északkeleti részén lévő Mackay-hez közeli South Walker Creek felszíni bányánál végeztek kutatásokat. A Nagy-korallzátonyhoz közeli terület egykor több mint egy tucat hatalmas állat otthona volt. „A South Walker Creeknél élt megafauna egyedülállóan trópusi volt, dominánsak voltak a hatalmas húsevő hüllők és a gigantikus növényevők, amelyek mintegy 40 ezer éve haltak ki, jóval azután, hogy emberek érkeztek az ausztrál kontinensre” – mondta el Scott Hocknull, a Queenslandi Múzem paleontológusa. 
Az emberek, akik éppen elkezdtek beköltözni a kontinensre, nem okolhatók az állatok kihalásával – emelte ki a tudós. Emberi közreműködésre nem találtak nyomot, ehelyett arra jutottak, hogy a nagyméretű élőlények kihalása összefügg az éghajlati és környezeti körülmények jelentős romlásával mind helyi, mind regionális szempontból: növekedett például a tűzesetek száma, csökkentek a füves területek és kevesebb lett az édesvíz.
Szerző