A kormány nem fogadja el az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságának tranzitzónákról hozott ítéletét, és vizsgálja, hogy azok működtetése ütközik-e a magyar alkotmánnyal – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója kedden az M1-en. Bakondi kiemelte: a tranzitzóna jól működő, bevált határőrizeti elem, amelynek lebontása csökkentené a határkerítés visszatartó erejét, és akár a 2015-ös migrációs válsághoz hasonló helyzetet okozna.
Szerinte a kijárási korlátozások feloldásával jelentős aktivizálódás tapasztalható a fő migrációs útvonalakon. Ha pedig Törökország ismét megnyitja határait a migránsok előtt, tovább nőhet a balkáni útvonalon tartózkodók száma, és a görög-török határon is súlyos konfrontációkra lehet számítani – mondta. Hozzátette, hogy az illegális bevándorlók jelenleg nemcsak a belbiztonságra, hanem a közegészségügyre is veszélyt jelentenek, mert nem tudni, hogy a balkáni útvonalon tartózkodó 130 ezer emberből hányan fertőződtek meg koronavírussal.
Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában közölte: a kormány ragaszkodik a határvédelem elemeihez, mert azok garantálják a belbiztonság stabilitását. Magyarország ezért minden jogi lehetőséget megragad, hogy a tranzitzónákról szóló bírósági ítéletet felülvizsgáltassa - hangsúlyozta. Kitért arra is: az európai országok jelenleg a koronavírus-járvány elleni védekezéssel és a járvány okozta gazdasági kihívásokkal vannak elfoglalva, ennek során nem kívánatos az illegális migránsok tömeges érkezése és az egészségügyi ellátórendszer leterhelése.
Az Európai Unió Bírósága múlt csütörtökön mondta ki, hogy a menedékkérőknek vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a szerb–magyar határon található, röszkei tranzitzónában való elhelyezését „őrizetnek” kell minősíteni. Ha az őrizet szabályszerűségének felülvizsgálatát követően a bíróság megállapítja, hogy az érintett személyeket érvényes ok nélkül vették őrizetbe, a bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat.
A bíróság közölte, hogy a hatóságok őrizetbe vehetik a határaikra érkező kérelmezőket, de az őrizet időtartama nem haladhatja meg a négy hetet. Azután biztosítani kell nekik lehetőséget arra, hogy belépjenek az országba, illetve hogy a kérelmüket elbírálják a szokásos eljárásban. Hozzátették, hogy ha a nemzeti, jelen esetben a magyar bíróság úgy véli, hogy az érintett személy őrizetbe vétele ellentétes az uniós joggal, akkor felülbírálhatja az őrizetbevételi határozatot, és elrendelheti a szabadon bocsátást.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón elkeserítőnek nevezte a döntést.
