A vulkánok is befolyásolják a hurrikánok képződését

Publikálás dátuma
2020.05.19. 12:45

Fotó: BULLIT MARQUEZ / AFP
A fújós dezodorok is hozzájárulnak a kialakulásukhoz. A klímaváltozás nem növelte a viharok számát, sőt a felmelegedés csökkentheti is a keletkezésük esélyét, viszont erősebb lesznek.
A vulkáni tevékenység és az aeroszolszennyezés is növelheti a hurrikánok kialakulásának gyakoriságát az Atlanti-óceán térségében egy új kutatás szerint, amely a klímaváltozás és a hurrikánképződés közötti összetett kapcsolatot igyekezett feltárni. Az elmúlt 40 évben az aeroszolszennyezés csökkenése és a vulkánkitörések játszották a legnagyobb szerepet a hurrikánok számának alakulásában – mondta el Murakami Hiroyuki, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) klímakutatója, a kutatás vezetője.
A klímaváltozás szintén szerepet játszott ebben, de előbbi két tényező jóval nagyobb hatást gyakorolt a hurrikánokra a klímakutató szerint. Jelenleg nincs olyan esemény, amelynek hátterében száz százalékosan természetes okok állnak és nincs olyan sem, amelynek oka száz százalékosan a klímaváltozás – tette hozzá Phill Klotzbach, a Coloradói Állami Egyetem kutatója.
A NOAA megvizsgálta az 1980 és 2018 közötti trópusi ciklonokat, és arra a következtetésre jutott, hogy az üvegházhatású gázok légköri felhalmozódása és az ember okozta környezetszennyezés más aspektusai megváltoztatták kialakulásuk gyakoriságát bizonyos helyeken. Egyes területeken, mint az Atlanti-óceán térsége, jelentősen megnövekedett a trópusi ciklonok száma, míg másutt, például az Indiai-óceán déli részén, kevésbé.
A Mexikóban lévő El Chicón vulkán 1982-es és a Fülöp-szigeteki Pinatubo 1991-es kitörésével a közelben lehűlt a légkör, megváltoztatva a trópusi ciklonok aktivitását. A szakértők szerint azonban ezeknek a kitöréseknek a hatása 2000-re elmúlt. Az Atlanti-óceán térségében az aeroszolszennyezettség alacsonyabb szintje jelentősen befolyásolta a trópusi ciklonok gyakoriságát. 
Az aeroszol egy légnemű közegből és a benne szétoszlatott, apró, szilárd részecskékből vagy folyadékcseppekből áll. Természetes úton is keletkezhet, például amikor por vagy homok kerül a levegőbe, vagy emberi tevékenység hatására is létrejöhet: ilyen az elégett üzemanyag okozta sűrű füst. A légszennyezettség okozta felhők leárnyékolják az óceánt, alacsonyan tartják hőmérsékletét, így a hurrikánok nehezebben erősödnek fel. Ha kevesebb a részecske a levegőben, a napfény felmelegíti az óceánt, az pedig kedvez az erős viharoknak. Ebben „segítenek” az üvegházhatású gázok is, amelyek csapdába ejtik a légkör hőjét.
A kutatók arra jutottak, hogy a klímaváltozás összességében nem változtatta meg a viharok számát. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy ha a bolygó tovább melegszik, az valószínűleg csökkentheti a hurrikánok számát. Viszont a kialakuló trópusi ciklonok nagyobb valószínűséggel lesznek igazán erőteljesek: 3-as, 4-es vagy 5-ös kategóriájú hurrikánok.
A klímaváltozásnak a ciklonok formálására kifejtett hatása továbbra is bonyolult és nem teljesen tisztázott. Bizonyos összefüggések egyszerűek, mint például hogy a melegebb óceánok erősebb viharokat szülnek. Amikor a vízszint emelkedik, a hurrikánok több vizet lökhetnek a partokra, a viharos hullámok magasabbakká és halálosabbakká válnak. De ha az óceánok feletti levegő melegszik, az tulajdonképpen stabilabbá teszi a légkört és megnehezíti a ciklonok kialakulását. Ezért jutott a NOAA arra a következtetésre, hogy az évszázad végére a világ trópusi ciklonjainak száma évi 86-ról 69-re eshet vissza.
Szerző

Javult a levegőminőség, de ez nem oldja meg a klímaváltozás problémáját

Publikálás dátuma
2020.05.19. 09:50

Fotó: Narayan Maharjan/NurPhoto / AFP
A légszennyezés világszerte csökkent, a zaj- és fényszennyezés is látványosan visszaesett, de az üvegházhatású gázok koncentrációja alig csökken – írta az mta.hu a világjárvány környezeti hatásairól.
A koronavírus-világjárvány miatti karanténintézkedések miatt világszerte kitisztult a levegő. „A tartósan kedvezőtlen levegőminőség a WHO kimutatása szerint évente több millió ember idő előtti halálozásában játszik szerepet” – idézi a közlemény Bozó László meteorológust, az MTA Földtudományok Osztályának elnökét. 
A koronavírus-járvány terjedésének lassítása érdekében az ipari termelésben és a közlekedésben bevezetett globális léptékű korlátozások jelentős mértékben csökkentették bizonyos légszennyező anyagok koncentrációját. Légkörtudományi szakemberek számítógépes modellkísérletekkel már korábban bizonyították az antropogén kibocsátás meghatározó jelentőségét a levegőkörnyezet állapotának alakításában. A mostani rendkívüli helyzetben viszont mérési eredmények is igazolják, hogy főként a sűrűn lakott nagyvárosok és ipari régiók környezetében az emberi egészség szempontjából is fontos légköri NO2 és PM2,5 koncentrációja szignifikánsan csökkent. A légköri aeroszol részecskék a felhő- és csapadékképződési folyamatokban is fontos szerepet játszanak, így a most tapasztalt változások az időjárás alakulására is hatással vannak. A nagyságrendileg 10–100 év közötti légköri tartózkodási idejű, antropogén forrásokból is kibocsátott üvegházhatású gázok – szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid – légköri koncentrációját azonban valószínűleg nem befolyásolja számottevően a jelenlegi helyzet.”

Kevesebb a nitrogén-oxid

A járványügyi intézkedések nyomán a nitrogén-dioxid-kibocsátás csökkenése világszerte, így Európában és Magyarország több településén is mérhető volt. A mérési adatokból már látható, hogy a korlátozó intézkedések fokozatos enyhítésével újra megnő az NO2-koncentráció. A közlemény hangsúlyozta, a légszennyezés általános, ám ideiglenes csökkenése nem segít azokon a betegeken, akik légúti és szív-, érrendszeri megbetegedésekkel küzdenek a korábbi, évtizedes kitettség miatt, és a Covid-19 megbetegedés is súlyosabb lehet az ő esetükben.
Kínában február folyamán körülbelül 25 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás; március első három hetét is beleszámolva – amikor a szénfelhasználás kezdett már visszatérni a megszokott szintre – összesen 250 millió tonnával kevesebb CO2 került a légkörbe, idézi az mta.hu közleménye ki Lauri Myllyvirta, a Centre for Research on Energy and Clean Air kutatóintézet vezető elemzőjének tanulmányát. A kutató elmondta: a kínai kormány gazdaságösztönző intézkedései valószínűleg semmissé teszik ezt a fejleményt, mint ahogy a 2008–2009-es válság és a 2015-ös kínai gazdasági lassulás után is történt.
A járványügyi korlátozások következtében átmenetileg csökkent a fény- és zajszennyezés is, ami szintén jó hatású a környezetre és az emberi egészségre nézve. Vannak azonban negatív környezeti következmények is: várhatóan idén kevesebb hulladékot fognak újrahasznosítani, mert sok helyen bezárták a hulladékfeldolgozó és -újrahasznosítható üzemeket attól tartva, hogy a szemét elősegíti a koronavírus terjedését. Az élelmiszer-kiskereskedelemben növekszik a műanyag zacskók használata, terjed az online ételrendelés és általában az internetes vásárlás, ami miatt több egyszer használatos csomagolóanyag kerül a szemétbe – ráadásul akkor, amikor a köztisztasági vállalatok is nehézségekkel küzdenek a kijárási korlátozások miatt. 
A csökkent szállítási kapacitások és az exportpiacok kiesése miatt jelentős mennyiségben kerül a szeméttelepekre az eladhatatlan zöldség, gyümölcs, virág, tej, tejtermék, hal stb., vagyis a szerves hulladék mennyiségének növekedésére kell számítanunk – derült ki az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNTAD) összefoglalójából. Ezeknek a hulladékoknak a bomlása metánkibocsátással jár, ennek következtében soha nem volt még ilyen magas ezen üvegházhatású gáz koncentrációja a légkörben a rendszeres mérések óta, mint most. A metán ugyan csak 10–15 évig marad meg a légkörben, 80-szor erősebb az üvegházhatása, mint a szén-dioxidnak.
A karanténintézkedések további környezeti kockázata, hogy őrzés nélkül maradnak az erdők, a szárazföldi és vízi természetvédelmi területek, így zavartalanul folyhat az illegális erdőirtás, az orvvadászat és -halászat. Ezt részben ellensúlyozhatja, hogy a turizmus leállása miatt a turisztikai látnivalók helyszínén csökken a vízfelhasználás és a szennyvízkibocsátás, kevesebb hulladék kerül a környezetbe – olvasható az MTA honlapján.
Szerző

Szeszélyes tavasz, hullámzó előrejelzés - avagy oldalba rúgta-e a vírus az időjárásjóslást

Publikálás dátuma
2020.05.19. 09:00

Fotó: JOHANNES EISELE / AFP
Vajon tényleg csökkent az időjárás-prognózisok pontossága amiatt, hogy a meteorológusok kevesebb adathoz juthatnak a világjárvány miatti repülőgépforgalom-csökkenés miatt? Vagy csak a szokásos kiszámíthatatlan tavaszi időjárás tréfálkozik velünk?
A járványhelyzet egyik következményeként világszerte számos légitársaság csökkentette járatai gyakoriságát vagy teljesen leállította azokat. Ezzel azoknak a repülőgépes méréseknek a száma is drasztikusan csökkent, amelyek fontos információ-forrást jelentenek a meteorológiai előrejelző modellek számára. De vajon ennek köszönhető-e a mostanában kiszámíthatatlanabb előrejelzés? - Elméletileg valóban romolhatnak az előrejelzések a ritkább repülések miatti adathiány miatt, hiszen minél pontosabban ismerjük a légkör jelenlegi (kiindulási) állapotát, annál pontosabb becslést kapunk a várható időjárásról. A napi munkánk során azonban nem lehet észrevenni, hogy az előrejelzéseink pontossága attól csökken, hogy kevesebb adatot kapunk a magasabb légköri folyamatokról, legalábbis nem vezethető vissza egyértelműen csak erre – nyilatkozta a Népszavának Gaál Áron, a Meteorológiai Szolgálat Időjárás-előrejelző Osztályának munkatársa. Valóban volt egy cikk arról az ECMWF (lásd keretes írásunk) honlapján - emlékezett vissza a szakember -, miszerint a szélelőrejelzések pontossága 5-10 százalékot romlott 5 kilométeres magasságban, de ezeknek az adatoknak nem sok befolyásuk van a földfelszíni időjárásra. - Minél pontosabban szeretnénk megtudni, egy adott hely időjárását egy adott időpontban, annál nagyobb lehet az előrejelzés hibaszázaléka. Az évnek ebben a szakaszára elsősorban nem a nagy területre kiterjedő, huzamosabb ideig, akár napokig tartó esős kialakulása a jellemző, hanem a záporok, zivatarok. Ezek előre jelezhetősége eleve korlátozott, teljesen független attól, hány repülő tartózkodik a légtérben. Az még talán tíz-húsz év múlva is kihívás lesz a meteorológusok számára, hogy meg tudják mondani egy-egy zápor, zivatar kialakulási helyét és idejét. Mindenki látott már olyan időjárási helyzetet, hogy az utca egyik oldalán esik, a másikon nem: ilyet pontosan előre jelezni nem lehetséges. Ezt nemhogy három-négy napra, egy napon belül sem lehet pontosan megmondani. Így fordulhatott elő, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetést adott ki zivatarra múlt pénteken, amit azután napközben visszavont, miután az időjárási helyzetben változás lépett fel. De ilyen nehezen előrelátható volt a hétvégi vasárnapi időjárás is: múlt hét elején egy hidegfront ért el bennünket, amely azután - szakszóval élve - itt hullámzott a környékünkön. Hétfőn előbb lehűlés következett be, majd az országon belül a hőmérsékletben nagy eltérések lettek, 15-20 fok különbség is volt a csúcsok között. Ez a hullámzó frontzóna szombatra kicsit eltávolodott tőlünk, majd vasárnapra ismét fölénk helyeződött: a múlt hét közepén ez még nem szerepelt az előrejelzésben. Azonban ahogy közeledtünk a vasárnaphoz, az előrejelzések is módosultak, és egyre inkább a csapadékosabb, hűvösebb időjárást mutatták - magyarázza a szakember. A légkör kaotikus rendszer, ha valahol Ausztráliában elrepül egy pillangó, akkor annak szárnycsapása valahol Észak-Amerikában tornádókat okozhat - mindez elméleti síkon megtörténhet. Ebből az is következik, hogy a kevesebb repülőgépes mérés hatással lehet térségünk időjárási folyamatainak előrejelzésére, annak pontosságára, de hogy mennyire, azt nehéz megmondani - tette hozzá Gaál Áron.  

Nemzetközi szolgálat

1994. július 1-jén Magyarország társult tagként csatlakozott a Nagy-Britanniai Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjához (ECMWF), amely 1975-ben 18 európai ország összefogásaként jött létre. A szervezet alapvető célja jó minőségű, középtávú (2-10 napos időtartamú) numerikus előrejelzések készítése. Az ECMWF naponta kétszer futtat az egész Földet lefedő 10 napos érvényességű előre meghatározott és valószínűségi időjárás előrejelzési modelleket. Az OMSZ 1995 óta a középtávú előrejelzéseit döntően erre alapozottan készíti. A szárazföldön fontos információval szolgálnak a felszíni meteorológiai állomások adatai, a magasabb légrétegek viszonyairól a ballonos rádiószondák, a repülőgépeken elhelyezett mérőműszerek és a távérzékelési eszközök (például a műholdak) adnak képet. 

Az ECMWF készített egy tesztkísérletet annak számszerű vizsgálatára, milyen hatása van a repülőgépes méréseknek az előrejelzések beválására. A kísérletet egy 3 hónapos időszakra futtatták le 2019. január és április között úgy, hogy AMDAR adatokat (repülőgépekről származó mérések) nem használtak fel. Az eredmények azt mutatják, hogy az északi féltekén a szélsebesség előrejelzését ez nagymértékben befolyásolja. Az előrejelzés első 12 órájában a beválás mutatói legalább 10-15 százalékkal visszaesnek. Bár a minőségromlás az időtáv előrehaladtával fokozatosan csökken, még a 3 napos előrejelzésekben is kimutatható. (A déli féltekén a hatás kisebb, mivel itt eleve kevesebb a repülőgépes forgalom.)  Forrás: OMSZ

Szerző
Frissítve: 2020.05.20. 14:05