Felére csökkent az óvónők fizetése Komáromban

Publikálás dátuma
2020.05.19. 11:44
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
A szakszervezet szerint megalázó helyzetbe kerültek az óvodai dolgozók, a polgármester a munkahelyek védelmére hivatkozik.
Április 16-tól részmunkaidős, napi négy órás foglalkoztatásban alapbérüknek csak a felét kapják meg a komáromi óvodákban dolgozó óvodapedagógusok – hívta fel a figyelmet a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Komárom-Esztergom Megyei Szervezete. Az érdekképviselet szerint az önkormányzat mellőzte az egyeztetést, az óvodai dolgozók közalkalmazotti kinevezését mégis „közös megegyezéssel” módosították részmunkaidősre. A PSZ megyei szervezetének elnöke, Szatmári Márta lapunknak azt mondta: a kinevezéseket a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva módosították, ám ez a tény a dokumentumban nem szerepel. Egy óvónő kivételével mindenki aláírta, mert nem akarták elveszíteni munkahelyüket. Szatmári Márta szerint megalázó helyzetbe kerültek az óvodai dolgozók, miközben többen a járvány idején is gyermekfelügyeletet vállaltak, a védekezésben is segítenek; maszkokat varrnak, takarítják, fertőtlenítik az intézményeket. – Az én alapbérem most bruttó 150 ezer forintra csökkent, ami nagy érvágást jelent – nyilatkozta lapunknak az egyik érintett óvónő. Mint mondta, férje az elmúlt hetekben veszítette el a munkáját, egy kisgyermeket nevelnek, a jövőt tekintve nem túl bizakodók. A dajkák még rosszabbul jártak: egyikük most havi bruttó 69 ezer forintra számíthat. Szatmári Márta hangsúlyozta: ennyi pénzből nem lehet megélni, családot eltartani. Szerinte ez az intézkedés az egész megyében egyedülálló.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy máshol nem próbálkoztak hasonlóval: május elsejétől Ózdon is csökkent az óvónők és a kulturális ágazatban dolgozók fizetése, igaz, nem 50, hanem 25 százalékkal. Janiczak Dávid, Ózd jobbikos polgármestere ezt áprilisban jelentette be, ekkor a helyi Fidesz-KDNP frakcióvezetője, Csuzda Gábor a Facebook-on fakadt ki a döntés ellen, szerinte az ilyen megszorítások elfogadhatatlanok, veszélybe sodorják a várost szolgáló emberek megélhetését. Az Országgyűlésben Orbán Balázs miniszterhelyettes Jakab Péteren, a Jobbik elnökén kérte számon Janiczak Dávid intézkedéseit. Pedig az ellenzéki vezetésű ózdi városvezetés szinte ugyanazokkal az érvekkel indokolta a döntést, mint Komárom kormánypárti polgármestere. Molnár Attila lapunknak úgy nyilatkozott: a megszorításokra azért van szükség, hogy a dolgozók munkahelyét biztosítani tudják akkor is, ha néhány hónap múlva mégis rosszabbra fordulna a helyzet. Komáromban egyszer, 2012 környékén már átéltek egy gazdasági válsághelyzetet a Nokia-gyár bezárásakor, amit sikerült átvészelniük, az akkori tapasztalatokat használják fel most is. Molnár Attila azt is elmondta, a legnagyobb problémát most az jelenti, hogy a cégek kevesebbet termelnek, úgy látják, az iparűzési adóból idén mintegy egymilliárd forinttal kevesebb bevétele lesz az önkormányzatnak – ez körülbelül a harmada a tavalyi összegnek. A megszorítások nemcsak az óvónőket, hanem szinte valamennyi közalkalmazottat, így az önkormányzati képviselőket és őt magát is érintik. Azt ígérte: a kieső béreket még idén, visszamenőlegesen megkaphatja mindenki.
Szerző

Bakondi: A kormány nem fogadja el a tranzitzónákról hozott luxemburgi ítéletet

Publikálás dátuma
2020.05.19. 11:39
Képünk illusztráció
Fotó: Segesvári Csaba / AFP
Magyarország minden jogi lehetőséget megragad, hogy felülvizsgáltassa a döntést – jelentette ki.
A kormány nem fogadja el az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságának tranzitzónákról hozott ítéletét, és vizsgálja, hogy azok működtetése ütközik-e a magyar alkotmánnyal – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója kedden az M1-en. Bakondi kiemelte: a tranzitzóna jól működő, bevált határőrizeti elem, amelynek lebontása csökkentené a határkerítés visszatartó erejét, és akár a 2015-ös migrációs válsághoz hasonló helyzetet okozna. Szerinte a kijárási korlátozások feloldásával jelentős aktivizálódás tapasztalható a fő migrációs útvonalakon. Ha pedig Törökország ismét megnyitja határait a migránsok előtt, tovább nőhet a balkáni útvonalon tartózkodók száma, és a görög-török határon is súlyos konfrontációkra lehet számítani – mondta. Hozzátette, hogy az illegális bevándorlók jelenleg nemcsak a belbiztonságra, hanem a közegészségügyre is veszélyt jelentenek, mert nem tudni, hogy a balkáni útvonalon tartózkodó 130 ezer emberből hányan fertőződtek meg koronavírussal. Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában közölte: a kormány ragaszkodik a határvédelem elemeihez, mert azok garantálják a belbiztonság stabilitását. Magyarország ezért minden jogi lehetőséget megragad, hogy a tranzitzónákról szóló bírósági ítéletet felülvizsgáltassa - hangsúlyozta. Kitért arra is: az európai országok jelenleg a koronavírus-járvány elleni védekezéssel és a járvány okozta gazdasági kihívásokkal vannak elfoglalva, ennek során nem kívánatos az illegális migránsok tömeges érkezése és az egészségügyi ellátórendszer leterhelése. 
Bakondi György
Fotó: Népszava
Az Európai Unió Bírósága múlt csütörtökön mondta ki, hogy a menedékkérőknek vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a szerb–magyar határon található, röszkei tranzitzónában való elhelyezését „őrizetnek” kell minősíteni. Ha az őrizet szabályszerűségének felülvizsgálatát követően a bíróság megállapítja, hogy az érintett személyeket érvényes ok nélkül vették őrizetbe, a bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat. A bíróság közölte, hogy a hatóságok őrizetbe vehetik a határaikra érkező kérelmezőket, de az őrizet időtartama nem haladhatja meg a négy hetet. Azután biztosítani kell nekik lehetőséget arra, hogy belépjenek az országba, illetve hogy a kérelmüket elbírálják a szokásos eljárásban. Hozzátették, hogy ha a nemzeti, jelen esetben a magyar bíróság úgy véli, hogy az érintett személy őrizetbe vétele ellentétes az uniós joggal, akkor felülbírálhatja az őrizetbevételi határozatot, és elrendelheti a szabadon bocsátást. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón elkeserítőnek nevezte a döntést.

„Szégyellje magát, képviselő úr!”

Publikálás dátuma
2020.05.19. 10:30

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Az ellenzék szerint a kormány a munkájukat vesztett embereket, a kormány szerint az ellenzék az egészségügyet nézi le.
Mellár Tamás kezdte a napirend előtti felszólalások sorát az Országgyűlésben, a Párbeszéd frakció tagja azt kérte számon a kormánytól, hogy mikor vezetik be a 13. havi nyugdíjat. A Miniszterelnökség államtitkára, Orbán Balázs válaszában a közgazdász egy 2017-es nyilatkozatát idézte, amiben a 13. havi nyugdíj ellen érvel, majd azt mondta Mellár Tamásnak: „Szégyellje magát, képviselő úr!”. Az LMP részéről Hohn Krisztina arról beszélt, most, hogy a járvány után újraindul a normális kórházi ellátás, fontos lenne levonni az elmúlt hetek tanulságait, például azt, elég információt kaptak-e a kórházigazgatók arról, hogy hogyan, milyen szempontok alapján kellett betegeket hazaküldeniük, van-e bárkinek tudomása arról, hogy minden hazaküldött beteget megfelelően láttak el, hogyan, mikor kerülhet vissza majd akinek erre szüksége van. Fontos lenne azt is tudni, hogy valóban jön-e egy nagy reform az egészségügyben, amiről kormánykörökből hallani lehet, mennyire nőtt meg a várólista és ezt hogy tudja az ellátórendszer kezelni. Ha jön a járvány második hulláma, ismét több ezer ágyat kell felszabadítani? Rétvári Bence, az EMMI államtitkára válaszában arról beszélt, a magyar egészségügy jól teljesített, majd az ellenzéket kezdte szidni, amiért „lesajnálta” az ellátórendszert. A kormány 15-ről 55 milliárd forintra emelte a házi gondozásra fordítható támogatások összegét. A kabinet számol második hullámmal, emiatt lélegeztetőgépek és egyéb védőfelszerelések gyártásában önellátásra próbál készülni az ország, az egészségügyben pedig hosszú időre járványügyi helyzetre kell berendezkedni. Arató Gergely a DK-részéről azt mondta, a kormányzati sikerpropagandához képest a környező országokban töredéke az áldozatok száma egy millió lakosra vetítve. – Ez azoknak a hibája, akik hagyták lerohadni az egészségügyet – mondta. Eközben milliárdok jutnak vadászati kiállításra, eucharisztikus kongresszusra, a haveroknak kikötőfejlesztésre. Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt mondta, a környező országokban is vannak bőven, ahol többen haltak meg egy millió főre lebontva. Egyébként pedig az előző kormányok szórták a pénzt, a 2008-as válságot pedig megszorításokkal kezelték. Majd letagadta, hogy bármely szervezet plusz költségvetési forrást kapna. Szakács László (MSZP) arról beszélt, ahhoz képest, hogy a kormány azt hangoztatja, „nem adósodunk el”, Paksot orosz, a Budapest-Belgrád vasutat kínai hitelből építjük, a gazdaság pedig a német multicégeknek van kiszolgáltatva. A „történelem legnagyobb gazdaságmentő csomagja”, amiről Orbán Viktor beszélt, soha nem került nyilvánosságra, már Orbán Viktor és Palkovics László is egyre kevesebbet beszél ezekről, kerüli a nyilvánosságot. Ma már a kormány azt sem tudja, hány munkanélküli van, azt pedig főleg nem, mi legyen velük. Hazugság, hogy az ellenzék segélyt akar adni az embereknek, de a most munkájukat vesztett embereket meg kell segíteni. Majd azt kérte a kormánytól, nevezze meg, pontosan hogyan teremtenek munkát az állásukat veszítőknek. Tállai András a kormány által bevezetett adó és járulékkönnyítésekről beszélt válaszában. Dudás Róbert (Jobbik) az önkormányzatokat érintő kormányzati jogkorlátozásokat bírálta. Szerinte a kormányt nem érdekli az önkormányzatiság, csak politikai, gazdasági oldalról foglalkoznak a kérdéssel. Majd feltette a kérdést, el akarja-e venni a megyei jogú várások vagy a kistelepülések iparűzési adóját. Pogácsás Tibor belügyi államtitkár reagálásában azt mondta, 2002 óta folyamatosan fosztották ki az önkormányzatokat, 2004-2009 között 2300 milliárd forintot vont el a költségvetés a helyhatóságoktól még az Állami Számvevőszék szerint is. Majd nem válaszolt a feltett kérdésre. Harrach Péter a KDNP frakcióvezetője arról beszélt, le kell vonni a krízis tanulságait. – A kezelés rendben volt, a lakosság fegyelmezett volt, az ellenzék hozta a formáját, jó hangosan bekiabált a pálya széléről – mondta. Szijjártó Péter válaszában a keleti nyitást dicsérte. Csöbör Katalin (Fidesz) arról beszélt, 2010-ben ezekben a napokban választókörzetében, Borsod megyében az utóbbi évek legnagyobb árvize pusztított, de Orbán Viktor akkor is jelen volt látogatásaival, mint most a kórházlátogatásokkal a vírus idején. A jelenlegi kormány is megad minden segítséget mindenkinek, a határokon túl is. Majd arról beszélt, „Európa országai az önfeladás felé haladnak”. Szijjártó Péter külügyminiszter válaszában azt mondta, a kormány minden szomszédos országgal jó viszonyra törekszik. 
Frissítve: 2020.05.19. 10:32