Pirruszi diadal Merkel és Macron megállapodása

Publikálás dátuma
2020.05.19. 17:55

Fotó: KAY NIETFELD / AFP
Ennek ellenére maradt még jónéhány kérdőjel az EU újjáépítési alapja kapcsán.
A koronavírus terjedése miatt elrendelt korlátozások során nagyon finoman fogalmazva nem sok kezdeményezést hallhattunk a német-francia tengelytől. A két ország közötti bizalmatlanság rég nem látott mértékben nőtt kivált azután, hogy Németország lezárta határait nyugati szomszédja előtt, mivel a német Robert Koch Intézet veszélyes övezetnek minősítette Franciaország északkeleti részét. Párizs a lépést megalázónak tartotta, érezhetően nőtt a feszültség a határszakaszon a német és a francia lakosság között. Szakértők figyelmeztettek arra, félő, hogy tartóssá válik a hűvös viszony. Ám más feszültségforrás is keletkezett e kapcsolatban. A két ország eltérően vélekedett arról az újjáépítési uniós alapról, amely a járvány által leginkább sújtott államok gazdaságának újraindítását segítené. Nem csak annak összegében nem egyezett a véleményük, abban sem, hogy azt hitelként vagy hozzájárulásként folyósítsák-e. A tagállamok előzőleg már megegyeztek egy több elemből álló 540 milliárd eurós mentőcsomagban, ez azonban még nem elég. A probléma az, hogy az egyes tagországok anyagi lehetőségei nagyon különbözőek. Míg Németország 1700 milliárd eurós segélycsomagot képes összeállítani, ami az ország GDP-jének 34 százaléka, Franciaország csak 15 százalékra képes. S itt a bökkenő: a csekélyebb lehetőségekkel rendelkező déli tagállamok a gazdagabbaktól várnának segítséget. Ám a gazdagabbak ezt hitel formájában képzelik el, a szegényebbek viszont vissza nem térítendő támogatást akarnak, mert ha csak hitelt kapnának, kezelhetetlenné válna az adósságállomány. Hétfőn aztán Angela Merkel és Emmanuel Macron megállapodást kötöttek arról, hogy 500 milliárd eurót juttatnának a járvány által legjobban sújtott uniós tagállamoknak. A csomag 180 fokos fordulat Németország eddigi hozzáállásában, mert a berlini kabinet elfogadta, hogy nem hitelként folyósítják az összeget a rászorulóknak. Az Európai Bizottság lényegében a piacokról venne fel ekkora pénzt, másszóval ennyi adósságot vállalna, amit a tagországoknak kellene hosszabb távon kiegyenlíteniük. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az 500 milliárd a következő hétéves költségvetésben jelenne meg és az ezt követő hosszútávú uniós büdzsékből csepegtetnék vissza a tagországok hozzájárulásaiból. A déli országoktól remélt koronakötvényekkel szemben ez esetben a pénz nem az egyes országok kasszájába vándorolna, hanem meghatározott ideig lenne felhasználható bizonyos, az újjáépítést szolgáló projektekre. A hétfői megegyezés nem csak a német-francia viszony jövője szempontjából fontos, hanem nagyon jelentős megkönnyebbülés Ursula von der Leyen bizottsági elnök számára is, aki eredetileg május 7-re tervezte annak ismertetését, hogyan képzeli el az újjáépítési alapot, a tagországok szembenállása miatt azonban ezt többször volt kénytelen elhalasztani, a legutóbbi tervek szerint a nagy bejelentés időpontja május 27. szerda. Kérdés, hogy az uniós tervezet mekkora összegről szól majd. A Bizottság egyelőre a tagállamok igényeit vizsgálja. A hozzájárulás összege nem attól függ, hányan fertőződtek vagy haltak meg az adott országban, hanem a gazdasági visszaesés, vagy a munkanélküliség emelkedésének mértékétől. Az összeg folyósítását egy „Európai Szemeszterhez” kötik, amelyen a tagországoknak arról kell számot adniuk, mire fordítják majd a támogatást. Horvátország és Görögország gazdasága például nagyban függ a turizmustól, nekik arra kell tervet készíteniük, hogyan támogatnak más ágazatokat. A szemeszterre valójában azért van szükség, hogy az északi államokat meggyőzzék arról: hasznosan költik el a pénzüket. Fellélegezhet-e Európa Merkel és Macron megállapodása után? Korántsem. Sebastian Kurz osztrák kancellár a bejelentés után felhívta az északi országok vezetőit, akik nagyon támogatták ugyan azt, de kikötötték, továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a déliek a támogatást hitel formájában kapják meg.

Trump civilben is olyan, mint elnöknek

Publikálás dátuma
2020.05.19. 17:53

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
A CNN agysebész szakkommentátorának, Sanjay Guptának elállt a lélegzete és össze kellett szednie magát, mire meg tudott szólalni.
A FoxNews műsorvezetője, Neil Cavuto figyelmeztette a csatorna zömmel konzervatív nézőit, hogy ki ne próbálják, mert az életükkel játszanak. Donald Trump elnök ugyanis hétfőn kibökte, hogy a koronavírus-fertőzést megelőzendő hidroxi-klorokint szed. „Rengeteg jót hallottam róla… Negyven éves gyógyszer, bajom nem lehet tőle” - érvelt. Csakhogy a kormányzati Gyógyszer- és Élelmiszer-biztonsági Hivatal (DFA) szerint a malária és lupus kezelésére szolgáló szer súlyos szívritmus-zavart okozhat, ezért kizárólag kórházi körülmények között alkalmazható, amúgy pedig nincs tudományos alapja, hogy alkalmas lenne a Covid-19 gyógyítására, még kevésbé a megelőzésére. Trump, aki sokáig csodaszerként állította be a hirdoxi-klorokint, tíz napja kérte meg a Fehér Ház orvosát, hogy írja fel neki a szert. A hamarosan 74. születésnapját köszöntő elnök kissé elhízott és egészségtelen életmódot folytat, amennyire tudni lehet, voltak már szívpanaszai. A Fehér Házban természetesen mindig van orvos, így baj esetén kéznél a segítség. Ugyanez nem áll fenn az átlagemberek esetében. Amikor Trump először kezdett beszélni a hidroxi-klorokin áldásos hatásáról, egy házaspár a hasonló feliratú akvárium-tisztítót szedte be, amitől a férj meghalt, a feleség pedig életveszélyes állapotba került. Az elnök néhány hete azon elmélkedett, hogy nem lehetne-e a felületek tisztítására szolgáló és a vírust gyorsan elpusztító fertőtlenítő-szereket juttatni a szervezetbe. Ezt szerencsére nem próbálta ki és utólag azzal magyarázkodott, hogy csak szarkasztikus akart lenni. A Fehér Ház a meghökkentő hétfői bejelentés után órákon belül gondoskodott róla, hogy a címlapokon hátrébb szoruljon a hír. Trump ultimátumot adott az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO): végleg megvonja a csaknem félmilliárd dolláros amerikai pénzügyi támogatást, amennyiben 30 napon belül nem látja jelét átfogó és az Egyesült Államok érdekeit szolgáló reformnak. Trump fő kifogása az, hogy a WHO túl közel került Kínához, márpedig az utóbbi tehet a világjárványról. Az elnök ezt januárban még másképp látta, akkori internetes bejegyzése szerint Kína sokat és átláthatóan tesz a járvány ellen, amiért mindenekelőtt Hszi Csin-ping elnöknek jár köszönet.
„Rengeteg jót hallottam róla… Negyven éves gyógyszer, bajom nem lehet tőle”
Fotó: David Himbert / AFP/Hans Lucas

Lemondott az első feleségének meggyilkolásával vádolt lesothói miniszterelnök

Publikálás dátuma
2020.05.19. 15:20
Thomas Thabane
Fotó: GIANLUIGI GUERCIA / AFP
A több mint három éve hatalmon lévő Thabanétól az őt ért vádak miatt saját pártja és a koalícióban lévő többi politikai erő is megvonta támogatását, és erőteljes nyomást gyakoroltak rá, hogy önként váljon meg tisztségétől.
Lemondott kedden Thomas Thabane lesothói miniszterelnök, akit első feleségének meggyilkolásával vádolnak, s akinek távozásával több hónapos belpolitikai válság zárulhat le az afrikai országban. A 80 éves politikus Thabane parlament által kijelölt utódját, Moeketsi Majoro jelenlegi pénzügyminisztert várhatóan szerdán iktatják be hivatalába. "Arra kérem az egész országot, hogy adja meg utódomnak a lehető legnagyobb segítséget, részemről pedig személyes támogatásomról szeretném biztosítani" - mondta a leköszönő miniszterelnök a lesothói televízióban közvetített beszédében. Motlalentoa Letsosa, a legnagyobb ellenzéki erő, a Demokratikus Kongresszus párt elnökhelyettese bejelentette, hogy pártja csatlakozni fog Majoro új koalíciós kabinetjéhez. A több mint három éve hatalmon lévő Thabanétól az őt ért vádak miatt saját pártja és a koalícióban lévő többi politikai erő is megvonta támogatását, és erőteljes nyomást gyakoroltak rá, hogy önként váljon meg tisztségétől. Thabane azonban mindvégig ellenállt. Ügye a koalíció széthullásához vezetett, miután kiderült, hogy nincs már kellő parlamenti támogatottsága az ország további irányításához. A lesothói kormány dél-afrikai közvetítéssel állapodott meg a helyi pártokkal arról, hogy biztosítják Thomas Thabane "méltóságteljes visszavonulását". A miniszterelnök volt feleségét, az 58 éves Lipolelo Thabanét 2017 nyarán, két nappal Thomas Thabane beiktatása előtt lőtték agyon Maseruban. A gyilkosság miatt február elején a miniszterelnök mostani felesége, Maesaiah Thabane ellen is már vádat emeltek azzal a gyanúval, hogy nyolc bérgyilkost bízott meg a kormányfő volt feleségének meggyilkolásával. Az asszonyt óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Thomas és Maesaiah Thabane tagadta a vádakat.
Szerző