Algásodik a Balaton, de ez jót jelent

Publikálás dátuma
2020.05.19. 16:32

Fotó: PASQUINI Cedric / Hemis.fr / AFP
A tó vizének tisztaságát jelzi a Balatonalmádinál megjelent algaszőnyeg.
A Balaton vízfelszínen több hektárnyi kiterjedésben, Balatonalmádinál megjelent algaszőnyeg éppen a tó vizének tisztaságát jelzi, nem jelent veszélyt – közölte Boros Gergely, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. A barnás, habszerű, vízfelszínt ellepő képződmény szórványos megjelenése nem nevezhető rendkívülinek. Veszélyt nem jelent, a tó természetes működésének része. 
Ez egy természetes és változó intenzitással évente akár többször, főleg tavasszal és nyár végén, előforduló jelenség, és pár napon belül jellemzően eltűnik. "Látványos, de veszélyt nem jelentő, pár napon belül szertefoszló jelenségről van szó" – fogalmazott a szakember. Kedden vizsgálják meg a területről vett vízmintákat, a pontos összetételről, amelyből több mindenre lehet majd következtetni, csak szerdán lesznek információk - jelezte.
A vízfelszínre került jelentősebb algatömeg egyebek mellett éppen a tiszta és fenékig átlátszó víz miatt alakulhatott ki, hiszen tiszta vízben a fény könnyebben lejut a tómeder felületére. Az ott élő algák így elég fényhez jutnak, ráadásul közvetlenül hozzáférnek az üledékben raktározott tápanyagokhoz. Az így felszaporodott algatömeg egy idő után felszakadozva, a keletkező buborékok felhajtó erejének köszönhetően a felszínre jut – magyarázta.
Hasonló jelenség szinte bárhol előfordulhat a Balatonban, de főleg az északi parton jellemző. 2017-ben is tapasztaltak hasonlót, ha nem is ekkora kiterjedésben – jegyezte meg.
Szerző
Témák
Balaton alga

A vulkánok is befolyásolják a hurrikánok képződését

Publikálás dátuma
2020.05.19. 12:45

Fotó: BULLIT MARQUEZ / AFP
A fújós dezodorok is hozzájárulnak a kialakulásukhoz. A klímaváltozás nem növelte a viharok számát, sőt a felmelegedés csökkentheti is a keletkezésük esélyét, viszont erősebb lesznek.
A vulkáni tevékenység és az aeroszolszennyezés is növelheti a hurrikánok kialakulásának gyakoriságát az Atlanti-óceán térségében egy új kutatás szerint, amely a klímaváltozás és a hurrikánképződés közötti összetett kapcsolatot igyekezett feltárni. Az elmúlt 40 évben az aeroszolszennyezés csökkenése és a vulkánkitörések játszották a legnagyobb szerepet a hurrikánok számának alakulásában – mondta el Murakami Hiroyuki, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) klímakutatója, a kutatás vezetője.
A klímaváltozás szintén szerepet játszott ebben, de előbbi két tényező jóval nagyobb hatást gyakorolt a hurrikánokra a klímakutató szerint. Jelenleg nincs olyan esemény, amelynek hátterében száz százalékosan természetes okok állnak és nincs olyan sem, amelynek oka száz százalékosan a klímaváltozás – tette hozzá Phill Klotzbach, a Coloradói Állami Egyetem kutatója.
A NOAA megvizsgálta az 1980 és 2018 közötti trópusi ciklonokat, és arra a következtetésre jutott, hogy az üvegházhatású gázok légköri felhalmozódása és az ember okozta környezetszennyezés más aspektusai megváltoztatták kialakulásuk gyakoriságát bizonyos helyeken. Egyes területeken, mint az Atlanti-óceán térsége, jelentősen megnövekedett a trópusi ciklonok száma, míg másutt, például az Indiai-óceán déli részén, kevésbé.
A Mexikóban lévő El Chicón vulkán 1982-es és a Fülöp-szigeteki Pinatubo 1991-es kitörésével a közelben lehűlt a légkör, megváltoztatva a trópusi ciklonok aktivitását. A szakértők szerint azonban ezeknek a kitöréseknek a hatása 2000-re elmúlt. Az Atlanti-óceán térségében az aeroszolszennyezettség alacsonyabb szintje jelentősen befolyásolta a trópusi ciklonok gyakoriságát. 
Az aeroszol egy légnemű közegből és a benne szétoszlatott, apró, szilárd részecskékből vagy folyadékcseppekből áll. Természetes úton is keletkezhet, például amikor por vagy homok kerül a levegőbe, vagy emberi tevékenység hatására is létrejöhet: ilyen az elégett üzemanyag okozta sűrű füst. A légszennyezettség okozta felhők leárnyékolják az óceánt, alacsonyan tartják hőmérsékletét, így a hurrikánok nehezebben erősödnek fel. Ha kevesebb a részecske a levegőben, a napfény felmelegíti az óceánt, az pedig kedvez az erős viharoknak. Ebben „segítenek” az üvegházhatású gázok is, amelyek csapdába ejtik a légkör hőjét.
A kutatók arra jutottak, hogy a klímaváltozás összességében nem változtatta meg a viharok számát. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy ha a bolygó tovább melegszik, az valószínűleg csökkentheti a hurrikánok számát. Viszont a kialakuló trópusi ciklonok nagyobb valószínűséggel lesznek igazán erőteljesek: 3-as, 4-es vagy 5-ös kategóriájú hurrikánok.
A klímaváltozásnak a ciklonok formálására kifejtett hatása továbbra is bonyolult és nem teljesen tisztázott. Bizonyos összefüggések egyszerűek, mint például hogy a melegebb óceánok erősebb viharokat szülnek. Amikor a vízszint emelkedik, a hurrikánok több vizet lökhetnek a partokra, a viharos hullámok magasabbakká és halálosabbakká válnak. De ha az óceánok feletti levegő melegszik, az tulajdonképpen stabilabbá teszi a légkört és megnehezíti a ciklonok kialakulását. Ezért jutott a NOAA arra a következtetésre, hogy az évszázad végére a világ trópusi ciklonjainak száma évi 86-ról 69-re eshet vissza.
Szerző

Javult a levegőminőség, de ez nem oldja meg a klímaváltozás problémáját

Publikálás dátuma
2020.05.19. 09:50

Fotó: Narayan Maharjan/NurPhoto / AFP
A légszennyezés világszerte csökkent, a zaj- és fényszennyezés is látványosan visszaesett, de az üvegházhatású gázok koncentrációja alig csökken – írta az mta.hu a világjárvány környezeti hatásairól.
A koronavírus-világjárvány miatti karanténintézkedések miatt világszerte kitisztult a levegő. „A tartósan kedvezőtlen levegőminőség a WHO kimutatása szerint évente több millió ember idő előtti halálozásában játszik szerepet” – idézi a közlemény Bozó László meteorológust, az MTA Földtudományok Osztályának elnökét. 
A koronavírus-járvány terjedésének lassítása érdekében az ipari termelésben és a közlekedésben bevezetett globális léptékű korlátozások jelentős mértékben csökkentették bizonyos légszennyező anyagok koncentrációját. Légkörtudományi szakemberek számítógépes modellkísérletekkel már korábban bizonyították az antropogén kibocsátás meghatározó jelentőségét a levegőkörnyezet állapotának alakításában. A mostani rendkívüli helyzetben viszont mérési eredmények is igazolják, hogy főként a sűrűn lakott nagyvárosok és ipari régiók környezetében az emberi egészség szempontjából is fontos légköri NO2 és PM2,5 koncentrációja szignifikánsan csökkent. A légköri aeroszol részecskék a felhő- és csapadékképződési folyamatokban is fontos szerepet játszanak, így a most tapasztalt változások az időjárás alakulására is hatással vannak. A nagyságrendileg 10–100 év közötti légköri tartózkodási idejű, antropogén forrásokból is kibocsátott üvegházhatású gázok – szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid – légköri koncentrációját azonban valószínűleg nem befolyásolja számottevően a jelenlegi helyzet.”

Kevesebb a nitrogén-oxid

A járványügyi intézkedések nyomán a nitrogén-dioxid-kibocsátás csökkenése világszerte, így Európában és Magyarország több településén is mérhető volt. A mérési adatokból már látható, hogy a korlátozó intézkedések fokozatos enyhítésével újra megnő az NO2-koncentráció. A közlemény hangsúlyozta, a légszennyezés általános, ám ideiglenes csökkenése nem segít azokon a betegeken, akik légúti és szív-, érrendszeri megbetegedésekkel küzdenek a korábbi, évtizedes kitettség miatt, és a Covid-19 megbetegedés is súlyosabb lehet az ő esetükben.
Kínában február folyamán körülbelül 25 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás; március első három hetét is beleszámolva – amikor a szénfelhasználás kezdett már visszatérni a megszokott szintre – összesen 250 millió tonnával kevesebb CO2 került a légkörbe, idézi az mta.hu közleménye ki Lauri Myllyvirta, a Centre for Research on Energy and Clean Air kutatóintézet vezető elemzőjének tanulmányát. A kutató elmondta: a kínai kormány gazdaságösztönző intézkedései valószínűleg semmissé teszik ezt a fejleményt, mint ahogy a 2008–2009-es válság és a 2015-ös kínai gazdasági lassulás után is történt.
A járványügyi korlátozások következtében átmenetileg csökkent a fény- és zajszennyezés is, ami szintén jó hatású a környezetre és az emberi egészségre nézve. Vannak azonban negatív környezeti következmények is: várhatóan idén kevesebb hulladékot fognak újrahasznosítani, mert sok helyen bezárták a hulladékfeldolgozó és -újrahasznosítható üzemeket attól tartva, hogy a szemét elősegíti a koronavírus terjedését. Az élelmiszer-kiskereskedelemben növekszik a műanyag zacskók használata, terjed az online ételrendelés és általában az internetes vásárlás, ami miatt több egyszer használatos csomagolóanyag kerül a szemétbe – ráadásul akkor, amikor a köztisztasági vállalatok is nehézségekkel küzdenek a kijárási korlátozások miatt. 
A csökkent szállítási kapacitások és az exportpiacok kiesése miatt jelentős mennyiségben kerül a szeméttelepekre az eladhatatlan zöldség, gyümölcs, virág, tej, tejtermék, hal stb., vagyis a szerves hulladék mennyiségének növekedésére kell számítanunk – derült ki az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNTAD) összefoglalójából. Ezeknek a hulladékoknak a bomlása metánkibocsátással jár, ennek következtében soha nem volt még ilyen magas ezen üvegházhatású gáz koncentrációja a légkörben a rendszeres mérések óta, mint most. A metán ugyan csak 10–15 évig marad meg a légkörben, 80-szor erősebb az üvegházhatása, mint a szén-dioxidnak.
A karanténintézkedések további környezeti kockázata, hogy őrzés nélkül maradnak az erdők, a szárazföldi és vízi természetvédelmi területek, így zavartalanul folyhat az illegális erdőirtás, az orvvadászat és -halászat. Ezt részben ellensúlyozhatja, hogy a turizmus leállása miatt a turisztikai látnivalók helyszínén csökken a vízfelhasználás és a szennyvízkibocsátás, kevesebb hulladék kerül a környezetbe – olvasható az MTA honlapján.
Szerző