Előfizetés

Megváltoztathatatlanná tették a születéskori nemet az anyakönyvi nyilvántartásban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.19. 16:20

Fotó: Shutterstock
Az Amnesty International az alapvető jogok biztosához fordul, hogy az kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.
Az Országgyűlés törvénybe foglalta, hogy az anyakönyvi nyilvántartásnak az állampolgárok születéskori nemét kell tartalmaznia. A képviselők 134 igen szavazattal, 56 nem ellenében és négy tartózkodás mellett fogadták el a kormány közigazgatási törvényt módosító csomagját. A változtatás értelmében a magyar állam csak azt tartja nyilván, hogy a megszületett gyermek biológiai értelemben milyen nemű az elsődleges nemi jelleg, illetve a kromoszómaszám alapján.  

"A mai döntés a sötét középkorba löki vissza Magyarországot"

"Felháborító, hogy a kormány megszavaztatta az Országgyűléssel ezt a törvényjavaslatot. A módosítás alapjaiban sérti a transznemű és interszex emberek jogait, további diszkriminációnak teszi ki őket, és tovább erősíti az LMBTI emberekkel szembeni intoleráns és ellenséges környezetet" – reagált közleményben Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
"Életbevágó, hogy az alapvető jogok biztosa a törvény kihirdetése után éljen alkotmányos jogával, és normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól, ezért levelet küldünk Kozma Ákosnak, hogy haladéktalanul lépjen az ügyben. A módosítás Alaptörvény-ellenes, ezért a bíróságnak meg kell azt semmisítenie."

"A transznemű embereknek biztosítani kell a lehetőséget, hogy nemüket önazonosságuknak megfelelően jogilag garantált, gyors, hozzáférhető és átlátható eljárás során elismertethessék. A mai döntés a sötét középkorba löki vissza Magyarországot." - közölte az Amnesty International Magyarország igazgatója.

Forrásaik és jogköreik elvonásának leállítását követelik a kormánytól a „szabad önkormányzatok”

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.19. 16:18
Karácsony Gergely és Szita Károly az április 8-i kormányülés után
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Nyolc pontos csomaggal várják a kabinet eddig csak ígért egyeztetéstét az ellenzéki polgármesterek, városvezetők.
Ne hozzon döntést a településeket érintő kérdésekben a kormány az önkormányzati szövetségekkel való egyeztetés nélkül – követelik a fővárost és megyei jogú városokat is tömörítő „szabad önkormányzatok” a járvány elleni védekezés jelenlegi szakaszában.  Budapest teljes vezetésének és kilenc város polgármesterének hétfőn kiadott közleménye szerint nyolc pontos „elvárást és ajánlást” fogalmaztak meg a kormány számára, mert több mint egy hónapja hiába várják a meghívót az egyeztetésre.  – A Megyei Jogú Városok Szövetsége elnökének (Szita Károly - fideszes polgármester) és a főpolgármesternek is azt ígérték a kormányülésén, hogy egy hónapon belül egyeztetést kezdeményeznek az önkormányzati szövetségekkel. Az egy hónap rég eltelt, az egyeztetésre még időpontot sem jelöltek ki – áll a közleményben, amelyben elítélik, hogy „statáriális döntés készül arról, hogy a települések saját bevételeinek jelentős részét kitevő helyi iparűzési adó beszedésének jogát a települések választott vezetői helyett a megyei önkormányzatokhoz utalhatják.
„Ez az elveiben elfogadhatatlan, gyakorlatában pedig káros javaslat alkalmas a választói akarat megcsúfolására”

– fogalmaztak a településvezetők.

Egységesen követelik a polgármesterek, hogy
  • 1. Az önkormányzati szövetségekkel való egyeztetések lefolytatása nélkül a Kormány ne hozzon döntést az önkormányzatokat érintő kérdésekben!
  • 2. Az önkormányzatoktól további forrást ne vonjon el! A korábban elvont forrásokat a veszélyhelyzet elmúltával, egyeztetett ütemezéssel fizesse vissza!
  • 3. A járvány elleni védekezésben használja fel az önkormányzatok javaslatait, különös tekintettel az egészségügyi és szociális dolgozók védelmére.
  • 4. A szociális krízishelyzet kezelésére hozzon létre az önkormányzatokkal közös pénzügyi alapot. Az alap felhasználása az önkormányzatokkal egyeztetve, az önkormányzatok ellátórendszerein keresztül történjen.
  • 5. Az önkormányzatok bevonásával dolgozza ki Magyarország gazdaságának újraindításának programját.
  • 6. Az önkormányzatok vállalják, hogy a velük egyeztetett kormányzati – egészségügyi, szociális, gazdasági – cselekvési terveket a lehető leghatékonyabban hajtják végre.
  • 7. A Kormány számoljon el a védekezésre költött közpénzekkel, a beszerzett felszerelésekkel, mint ahogy az önkormányzatok is elszámolnak az általuk beszerzett eszközökkel.
  • 8. A Kormány folyamatosan tájékoztassa az önkormányzatokat az őket is érintő kormányzati döntésekről, a járvány elleni védekezés irányításáról és a valós járványhelyzetről!
Tekintsék stratégiai partnernek az önkormányzatokat, mert ennek hiánya veszélyezteti Magyarország lakosságának egészségét és szociális biztonságát, és kudarcra ítéli a válságkezelést – szögezték le az aláírók. A közleményt a „szabad önkormányzatok” nevében Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és öt helyettese, valamint Botka László, Szeged; Nemény András, Szombathely; Péterffy Attila, Pécs; Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely;  Csőzik László, Érd; Nyirati Klára, Baja; Hegedűs Péter, Balmazújváros; Wittinghoff Tamás, Budaörs és Leidinger István, Pomáz polgármestere jegyzi. Valamennyien ellenzéki támogatással nyertek 2019 októberében.

Megszavazták: legalább 19 ezer közalkalmazott veszíti el státuszát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.19. 14:59

Fotó: Shutterstock
A munkaerőpiacra tolják a muzeológusokat, levél -és könyvtárosokat. A kormány szerint ezzel csak ők járnak jól, igaz, az érintettek ezt egyáltalán nem így látják.
Munkaviszonnyá alakul a kulturális ágazat dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonya. Az erről szóló törvénymódosítást 133 igen szavazattal, 62 nem ellenében fogadta el a Ház – írja az MTI. A változtatás értelmében az érintettek elvileg  nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe, de ezt a közalkalmazottak érdekvédő szervezete, az MKKSZ egyáltalán nem így látja - hiszen szerintük a státuszukat veszítők jóval kiszolgáltatottabbak lesznek a szabad piacon.

Ha nem egyeznek meg velük, irány az utca

A státusz megvonása csaknem 19 ezer embert érint. Kiterjed a központi költségvetési szerveknél, a helyi és nemzetiségi önkormányzatoknál, valamint az egyházi szervezeteknél foglalkoztatottakra, érinti a levéltárak, a muzeális intézmények, könyvtárak, előadóművészeti szervezetek dolgozóit. Ők július 1-jéig kapnak tájékoztatást a változásról, július 15-ig pedig megismerhetik az új foglalkoztatásuk feltételeit is.  
Az új szerződést a dolgozóval október 31-ig kell megkötni, ha addig az alkalmazott az ajánlatra nem válaszol vagy nem sikerül megegyezni vele, foglalkoztatása automatikusan megszűnik.

Bár a jogviszony november 1-jétől megváltozik, azt a továbbiakban folyamatosnak kell tekinteni, a jubileumi jutalmak pedig még öt évig járnak. Az elfogadott módosítás érinti a levéltári törvényt is: abban a GDPR szempontjai, valamint a technológiai változások és a tapasztalatok érvényesülnek a tudományos kutatások könnyítése érdekében.

A szakma véleménye sem érdekelte a kormányt

A törvénymódosítás parlamenti záróvitájában az ellenzék élesen kritizálta a törvényt. Bana Tibor, a Jobbik képviselője azt mondta, a kormány erőből, az ellenzék és a szakma véleményét is figyelmen kívül hagyva nyomta át a törvényhozáson a jogszabályt, minden módosító javaslatot elvetettek a kulturális bizottságban. Gurmai Zita (MSZP) arról beszélt, Fekete Péter kulturális államtitkár elhallgatta a szektor szereplői előtt, hogy így módosítják a közalkalmazotti törvényt, pedig más ügyekben folyt egyeztetés velük. 

Versenyképesebben olvassák majd a gót betűs szövegeket?

Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter azt mondta, a közalkalmazotti státusz és jogviszony nagyobb védelmet nyújt az érintetteknek. A kormány teljesen fel akarja számolni a közalkalmazotti jogviszonyt, ennek egy fejezetét látni most. Varga Mihály pénzügyminiszter egyébként valóban nem zárta ki korábban Ungár Péter (LMP) kérdésére, hogy lesznek újabb csoportok, amiket hasonló változás érint majd. Hiller István szerint a kormány törvényalkotási tervében nem szerepelt ez a javaslat, különösen cinikus, hogy most, ebben az időszakban fogadják el, mert a figyelem másra fókuszál a járvány miatt.
– Nem tudom felfogni és nem is hiszem el, hogy ennek a törvénynek nyomán egy levéltáros munkája versenyképesebb lesz. Hogyan fog tudni biztonságosabban vagy versenyképesebben dolgozni egy levéltáros, elolvasni például egy XV. századi kézzel írt szöveget? Vagy el tudom olvasni azt a gót betűs írást, vagy nem tudom elolvasni és ezen ez a törvény nem változtat semmit – mondta.

Brenner Kolomán (Jobbik) szerint hazugság, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése jobb bérezést eredményez, ez csak az ágazat finanszírozásától függ. Szerinte a művészeknek ennek a törvénynek a nyomán júniustól szeptemberig nem lesz bevételük, éppen úgy, mint most a járvány miatt. Az LMP-s Ungár Péter szerint kétszínű a Fidesz, mert nem vállalja fel, hogy valójában az állami szerepvállalás visszaszorítása zajlik minden téren és a piac előtérbe helyezése. A „változó piaci körülményeknek való megfelelés”, amivel a kormány indokolja a törvényt, az SZDSZ-re emlékezteti a Fidesz politikáját Ungár Péter számára. – Ma az állam az egyik legrosszabb munkáltató, ez is jellemzi a Fidesz hozzáállását – fogalmazott. 

L. Simon a nemzetközi versennyel példálózott

L. Simon László volt kulturális államtitkár szerint az elmúlt években többszörösére emelkedett a kultúrára költött források nagysága – majd azt fejtegette, a verseny nem idegen a kultúrától, a magyar kultúra szereplőinek legyen szó színházról, operáról, balettről, irodalomról, hazai és nemzetközi versenyben kell folyamatosan bizonyítania, ez a kultúra fogyasztóinak elvárása is. Fekete Péter kulturális államtitkár pedig azt mondta , Európában Magyarország fordítja a legtöbb pénzt kultúrára, a járványhelyzetben is az első között voltak a szektorban dolgozók, akik kormányzati segítséghez jutottak. Szerinte volt egyeztetés a kulturális szereplőkkel erről a törvényről is.