A fideszes Paks nem lesz különleges gazdasági övezet

Publikálás dátuma
2020.05.20. 07:20

Fotó: Népszava
A kormány olyan esetekben adná át a nagyberuházásokat a megyéknek, ahol úgy látják, hogy a befogadó települések miatt a megvalósítás nem halad akadálymentesen.
Paksot – várhatóan - nem érintené a Semjén Zsolt által beterjesztett, a különleges gazdasági övezetekre vonatkozó törvényjavaslat. Legalább is ezt tudtuk meg Süli Jánostól, a paksi erőműbővítésért felelős tárca nélküli minisztertől. Süli - aki 25 esztendőn át dolgozott az erőműnél, s egy évig első számú vezetője volt a létesítménynek - kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a Paks II. beruházást nem kívánja a politikai vezetés elvenni a Duna parti várostól. Süli szerint a kormány olyan esetekben adná át a nagyberuházásokat a megyéknek, ahol úgy látják, hogy a befogadó települések miatt a megvalósítás nem halad akadálymentesen. Pakson nincs ilyen gond, tette hozzá a miniszter, így az erőműbővítésről továbbra is a város tárgyal a beruházóval, s a beruházás helyi adóbevétele is a 19 ezer lelkes településnél marad.
Ennek összegéről szerettük volna megkérdezni a fideszes vezetésű városvezetést, ám a sajtóosztály nem reagált megkeresésünkre. Ellenzéki forrásból viszont megtudtuk, hogy Paks idén 25,7 milliárdból gazdálkodik, s ebből 4,6 milliárd az iparűzési adó, aminek túlnyomó része az erőműtől származik. Paks nagy mértékű támogatottságának az a filozófiája a kezdetektől fogva, hogy az erőműben dolgozók és családtagjaik kapjanak hasonló egészségügyi-, oktatási-, kulturális- és sportszolgáltatást, mint egy fővárosi kerület lakói. Ez is kell ahhoz, hogy az erőmű alkalmazottai magas színvonalon és elégedetten végezzék dolgukat. Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány arra készül, hogy az 5 milliárd forintnál drágább beruházások nyomán keletkező helyiadóbevételt elvenné a vállalkozásoknak otthont adó településektől, és ezt a forrást átadná a fideszes vezetésű megyei önkormányzatoknak. Az elképzelés mögött az sejthető, hogy a kormány ily módon akarja megbüntetni azokat a településeket, ahol az összefogó ellenzék legyőzte a kormánypártok jelöltjeit az októberi választáson.  Süli János egyébként korábban szálka volt a Fidesz szemében. Emlékezetes, hogy a politikus 2014-ben ellenzéki támogatással polgármesterjelöltként indult az önkormányzati választáson, és fölényesen győzött is. Azt követően az erőmű drasztikusan redukálta a helyi sportkör addig bőkezű támogatását, ami egyértelműen a hatalom bosszújával volt magyarázható. Aztán a Fidesz csúcsvezetése és Süli békét kötött: a mérnök végzettségű politikus miniszteri kinevezést kapott, és támogatta, hogy helyét a Fidesz-KDNP jelölt Szabó Péter vegye át polgármesterként. Azóta nincs konfliktus a kormány és Paks között.

Közalkalmazotti bértábla helyett titkos pontrendszer

Publikálás dátuma
2020.05.20. 06:20

Fotó: Népszava
A szakszervezet szerint törvényellenes az új értékelési rendszer.
Elindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami majd az alapját képezi béreik meghatározásának, miután közalkalmazotti jogviszonyuk idén júliustól munkaviszonnyá alakul át. A lapunk által megismert, „Szakképzésben alkalmazott oktatók értékelési rendszere” című táblázat szerint 10 szempont alapján minősítik a tanárokat, ezeket 1-től 6 pontig lehet értékelni, vagyis összesen 60 pont szerezhető. Nézik egyebek mellett a képzettséget, a szakmai tapasztalatot, a felkészültséget, a munkaerőpiaci értéket, a „szakképzés-releváns” módszertan alkalmazását, az innovációs tevékenységet és szakmai elkötelezettséget. Az értékeléseket többen már múlt pénteken kézhez kapták, a közismereti tantárgyakat (magyar, matek, történelem, idegen nyelv) oktatók pedig igencsak meglepődtek. Egy vidéki szakgimnázium tanára például lapunknak azt mondta, a maximális pontszám 66 százalékát sem érte el. Harminc éve tanít ugyanabban az intézményben, egyetemi diplomával, közoktatási vezetői végzettséggel, most mégis úgy érzi, eddigi munkájának nagy részét semmibe vették. Szerinte az értékelési szempontok jelentős része a szakmai tárgyakat oktató kollégáinak kedvez; egy közismereti tanár például, ha akarna sem tudna részt venni a duális képzésben, nem tart kapcsolatot a gyakorlati képzőhelyekkel, a szakmai, gyakorlati oktatásban nincs közvetlen szerepe. – A mi feladatunk, hogy a gyerek tudjon írni, olvasni, számolni, kommunikálni, legyen egy alapvető műveltsége. Az értékelésben ez egyáltalán nem szempont – mondta. Bár bérajánlatot még nem kapott, aggályait jelezte az intézményvezetőnek – erre keddig volt lehetőségük az oktatóknak. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor szintén úgy látja, hogy az új értékelési rendszerrel „másodrendűvé” válnak a közismereti tanárok. – A táblázatnak vannak ugyan objektív elemei, de ezek egy részének csak a szakoktatók tudnak megfelelni. Nagyon sok a szubjektív elem is, az értékelés pedig nem egységes: van, ahol az intézményvezető, van, ahol a munkaközösségvezető végzi a minősítést – mondta. Tud olyan iskoláról is, ahol a tanároknak magukat kellett értékelniük, s ezt bírálta el az intézményvezető. Az értékelés mintegy 34 ezer pedagógust érint. A PSZ alelnöke szerint legkésőbb május végéig, vagyis jövő hét péntekig mindenkinek meg kell kapnia a bérajánlatokat is. Hozzátette: a PSZ reméli, hogy az értékelési rendszer nem a korábban említett béralkukat váltja ki, hanem azok alapja lesz. Igaz, a béralku lehetősége eddig csak a kormányzati kommunikációban jelent meg, sem az új szakképzési törvénybe, sem annak végrehajtási rendeletébe nem foglalták bele. Az ígéretek szerint a szakképzésben dolgozók átlagosan 30 százalékos béremelésre számíthatnak (a minősítéstől függően ki többre, ki kevesebbre), de ennek költségvetési fedezetét a szakszervezet továbbra sem látja. Gosztonyi Gábor egyébként úgy véli, maga az értékelési rendszer törvényellenes, hiszen az értékelési területeket, szempontokat csak az utolsó pillanatban ismerhették meg a pedagógusok. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a napokban egy felmérést is végzett a szakképzésben dolgozók jogállásának változásáról, az előzetes eredmények alapján a megkérdezettek 88,7 százaléka nem ért egyet azzal, hogy elveszítik közalkalmazotti státuszukat. A válaszadók 98,2 százalékának semmilyen információja nincs arról, júliustól mennyi lesz a munkabére, 87,3 százalékuk szerint viszont az értékelő rendszer nem alkalmas a differenciált béremelésre. Ugyanakkor mintegy harmaduk (35,1 százalék) semmilyen béremelésre nem számít, 56,7 százalékuk pedig úgy véli, ha lesz is béremelés, az nem lesz számottevő, hamar elinflálódik. A megkérdezettek 39,9 százaléka biztos abban, hogy július elsejétől munkaviszonyban dolgozik tovább, 54,2 százalékuk viszont még nem döntötte el, hogy elfogadja a felkínált munkaviszonyt, vagy inkább kéri a végkielégítését és távozik a szakképzésből.
Szerző

Mínusz 1 fokra ébredhetünk a hétvégén

Publikálás dátuma
2020.05.19. 22:59

Fotó: Shutterstock
Péntekre és szombatra virradóan több helyen talajmenti fagy is lehet - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat kedd este a Facebook-oldalán.
Mint kifejtették: a hétvége közeledtével északkelet felől hideg sarkvidéki eredetű légtömeg közelíti meg Magyarországot. Emellett jelenleg úgy áll a helyzet, hogy ezeken az éjszakákon nem sok nedvesség lesz az ország fölött, azaz felhő nem, vagy alig lesz az égen, ráadásul a légmozgás sem lesz jelentős. Ezek a paraméterek (pontosabban azok hiánya) pedig kedvező együttállást eredményeznek mind a légköri, mind pedig a talajmenti fagy kialakulása szempontjából. Erre főként az északi völgyekben és a homokhátságon lesz esély - írták. Ezen felül az ezekre a napokra vonatkozó minimumrekord is jó eséllyel megdőlhet. A jelenlegi péntekre vonatkozó napi minimumrekord mínusz 1,2 fok, amelyet Nagykanizsán mértek 1952-ben. A szombatra vonatkozó minimumrekord mínusz 0,6 fok, amelyet Kékestetőn mértek 1980-ban - tették hozzá. 
Szerző