Munkanélkülieket toboroz tartalékosnak a Honvédség

Publikálás dátuma
2020.05.19. 18:51

Fotó: Béres Marton / Népszava
Nem kell fizikai szintfelmérőt teljesíteniük, hanem egy „sima” orvosi alkalmassági vizsgálat és erkölcsi bizonyítvány birtokában már meg is kezdhetik a hat hónapos kiképzést.
Az idén 3800 munkanélkülit tud a Magyar Honvédség foglalkoztatni speciális önkéntes tartalékosként – mondta kérdésünkre Benkő Tibor honvédelmi miniszter a szentendrei altiszti akadémia sajtónyilvános feladatszabó értekezletén. A kormányzat korábban többször is arról beszélt, hogy a közmunka program és a Magyar Honvédség szívhatja fel a koronavírusjárvány következtében állástalanná lett tömegeket. A miniszter többször is idézte Orbán Viktor miniszterelnök szavait, miszerint „ahány munkahelyet a járványhelyzet tönkretett, legalább annyi munkahelyet teremtünk".  Ennek szellemében hozta létre a tárca az eddigi katonai szolgálati jogviszonyok – a hivatásos, szerződéses, illetve az önkéntes tartalékos - mellé a 18 és 50 éves kor közötti munkanélküliek számára kialakított „speciális önkéntes tartalékos szolgálatot”. Ugyan a 3800 álláshely messze eltörpül a munkanélküliek több százezres számához képest, ám kérdésünkre a miniszter leszögezte: amennyiben a program népszerűnek bizonyul, úgy a kormány és a tárca minden bizonnyal a későbbiekben jóval több ilyen státuszt tud majd biztosítani az érdeklődőknek. A programban a belépők egy könnyített felvételi eljáráson esnek át. Nem kell fizikai szintfelmérőt teljesíteniük, hanem egy „sima” orvosi alkalmassági vizsgálat és erkölcsi bizonyítvány birtokában már meg is kezdhetik a hat hónapos kiképzést. Maga a kiképzési program július elsején indul el az ország 25 pontján. Ennek során a katonaság havi bruttó 161 ezer fizetést ad a programban résztvevőknek, mellette ruházkodási, utazási hozzájárulást kapnak. A programban résztvevők napi nyolc órában egy többfázisos katonai kiképzésen mennek keresztül. Ugyanakkor a hivatásosokhoz és az önkéntes tartalékos kiképzéshez képest különbség, hogy nem kell bennmaradniuk a laktanyában, hanem a nap végén hazamehetnek a családjukhoz. A hat hónapos program végén a résztvevők dönthetnek arról, hogy meghosszabbítják a programot újabb hat hónappal, vagy mint kiképzett tartalékos katonák elhagyják a sereget, de jelentkezhetnek hivatásos állományba is. Igaz, a katonai hivatáshoz kedvet kapóknak ehhez már végig kell csinálniuk a speciális tartalékos önkéntesihez képest jóval szigorúbb fizikai és pszichológiai felvételi alkalmassági vizsgát, csakúgy mint a többi, a honvédséget élethivatásának tekintő jelentkezőnek. Arra a kérdésünkre, hogy pontosan milyen fizikai kondíciót várnak el a jelöltektől, a miniszter úgy fogalmazott: ebben a programban is van egy minimumkövetelmény, ami azért jóval alacsonyabb a többi katonai állományéhoz képest. „A kiképzést úgy kell összeállítani, hogy a fokozatosság elve szerint folyamatosan lehessen terhelni a résztvevőket. Természetesen vannak olyan egészségkárosodások, amelyek fennállása esetén nem tudunk beosztást biztosítani."

Több mint 21 milliárdért újítja fel az Erzsébet-táborokat a NER két nagymenője

Publikálás dátuma
2020.05.19. 18:50

Fotó: Bodnár Boglárka / MTI
Mészáros Lőrincék vállalkozása és Szabadics Zoltán cége örülhet a vaskos megbízásnak.
Összesen 21,58 milliárd forint közpénzért a Mészáros család cége egy másik NER-mogul vállalkozással társulva újítja fel, illetve alakítja át az Erzsébet-táborokat. Az már eddig is ismert volt, hogy a zánkai táborfejlesztésére kiírt nagyobb, nettó 16,7 milliárd forintos közbeszerzést a Fejér B.Á.L. Zrt., illetve a zalakarosi Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt.-vel alkotott konzorciuma nyerte el, most azonban nyilvánosságra hozták a kisebb, a fonyódligeti tábor felújítására vonatkozó tender eredményét is. A befutó ezúttal is a felcsúti család vállalkozása és Szabadics Zoltán cége lett,ezúttal nettó 4,88 milliárd forintos áron - írja a 24.hu.
Az Erzsébet-táborok ügye a kezdetektől furcsa, mintha a kormány saját érdekei ellenére hozna döntéseket az ügyben. 2016-ban a kabinet elajándékozta az addig állami tulajdonban lévő zánkai és fonyódligeti üdülőkomplexumot. Azt, hogy milyen területről is van szó, azt rendkívül jól mutatja a zánkai gyermek- és ifjúsági tábor honlapján található bemutatkozás:
Közép-Európa legnagyobb üdülő- és sportközpontja, 210 hektáros parkosított környezettel, hosszú, egybefüggő balatoni partszakasszal, rendezett stranddal.

Az új tulajdonos a Szeged–Csanádi Egyházmegyéhez közeli Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány lett, amely a Magyar Narancs cikke szerint a 17,5 milliárd forint forgalmi értékű ajándék mellé egy különleges kitételt is kapott. Az alapítvány a megszerzés után 15 évvel azt tesz a táborokkal, amit akar, akár el is adhatja az ingyen kapott, majd közpénz-tízmilliárdokért rendbe tett területeket. 
A kormány 2017-ben úgy döntött, hogy az állam összesen 26 milliárd forintot költ a már nem állami kézben lévő táborok felújítására. Ebből szereztek meg 21,58 milliárd forintnyi megbízást Mészárosék.

Az alapítvány az "ajándék" mellé feladatokat is kapott: ők bonyolították le az Erzsébet-program keretein belüli, a gyermektáborokkal és ifjúsági programokkal kapcsolatos projekteket - természetesen közpénzes finanszírozással. A táboroztatásra szánt összegre az alapítvány írhatott ki közbeszerzést, amit egyetlen pályázóként saját cége, az Erzsébet Táborok Kft. nyert el. A cég ügyvezetője az alapítvány főtitkára, Hornyák Tibor volt - jegyzi meg a portál -  aki a Balaton-part egyik legdrágább szálláshelyéről járt be a tábor területén lévő irodájába dolgozni.
Tavaly a Magyar Hang írta meg, hogy nincs minden rendben a fonyódligeti tábor körül. Bár a kormány és az Európai Unió 13,5 milliárd forintot adott a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványnak, hogy esélyteremtő programokat szervezzen rászoruló gyerekeknek, az ingyenes megszerzett tábort tavaly egyetlen fiatal sem élvezhette. Nem úgy, mint a Fidesz kedvenc-őrző védő cége: a táborokat ugyanis nem más őrzi, mint az egyebek mellett Sarka Kata celeb-üzletasszony férjeként ismertté vált Bessenyei István érdekeltsége, a Valton. 

Szabadics Zoltán jegyezte a BAHART-ot kiüresítő tervet

Szabadics Zoltán neve sokáig csak azoknak lehetett ismerős, akik szorosan követték a közbeszerzések alakulását. Cége, a Szabadics Közmű Zrt. sokmilliárd forint értékben nyert el állami megbízásokat, nem egyszer a NER-hez sorolt nagyvállalkozókkal együtt - emlékeztet a 24.hu.  Idén februárban azonban a vállalkozó új területen bukkant fel, ő lett a a Balatoni Hajózási Zrt. igazgatósági elnöke. Az állami többségű hajózási cég nemrég úgy döntött a Szabadics jegyezte reorganizációs terv alapján, hogy eladja a tulajdonában lévő balatoni vitorláskikötők üzemeltetési jogát, kikötőket zárna be, kempingeket és szállodát adna el. A szerencsés magánbefektetők viszont kikötőkhöz, illetve értékes ingatlanokhoz juthatnak. Az Mfor.hu cikke szerint Szabadics személyesen is érdekelt lehet abban, hogy az állami cég tulajdonában lévő balatoni vitorláskikötők üzemeltetési jogának eladásával felpezsdüljön a balatoni vitorlázás. A Szabadics Zoltán tulajdonában lévő SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft. jelentős részben állami pénzből ugyanis olyan luxusszállodát épít Balatonfüreden, ahova vitorlás hajóval is érkezhetnek majd a vendégek.

Szerző
Frissítve: 2020.05.19. 19:37

Tüntetés Áder hivatala előtt: alapvető emberi jogot vettek el a transzeműektől (videó)

Publikálás dátuma
2020.05.19. 16:52
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Semjén-féle salátatörvény a hivatalos nem- és névváltoztatás lehetőségét is megtiltotta, ami szembemegy az Alkotmánybíróság döntésével.
A Budapest Pride tüntetői kérik Áder Jánost: aláírás helyett az Alkotmánybíróságnak küldje el a Semjén Zsolt nevével fémjelzett törvénycsomag 33-as paragrafusát, ami megtiltja a anyakönyvi nyilvántartásban szereplő biológiai nem megváltoztatását. A maroknyi tüntető csapat kedden délután a Sándor-palota elé vonult, és hangszórókba olvasták kéréseiket, a transzneműek személyes történeteit – mögöttük a Köztársasági Elnöki Hivatalt őrző rendőrök álltak fel, laza vigyázzállásban. Az eseményről a Mérce tudósított.
 A demonstrálók emlékeztettek rá, hogy a hivatalos nem -és névváltoztatás folyamatát korábban arra hivatkozva függesztette fel a kormány, hogy arra majd megfelelő jogi szabályozást dolgoznak ki. Ehelyett saját ígéretüket is megszegve most egy lendülettel betiltották az egész folyamatot: Május 18-án, keddi plenáris ülésén, a Parlament 133 igen, 57 nem, és 4 tartózkodás szavazattal elfogadta a salátatörvényt. Az ellenzéki pártok több módosító javaslatot is benyújtottak, amit a zárószavazás előtt egytől egyig  leszavazott a Fidesz–KDNP-s többség. 
Az elfogadott Semjén-féle módosítás arra hivatkozva tiltja meg a nem átírását, hogy a biológiai nem teljes megváltoztatása nem lehetséges – ezért az anyakönyvi nyilvántartásban sem lehet a nemet módosítani.

A transzneműek kérésének a Háttér Társaság is hangot adott: közleményükben hangsúlyozták, hogy a most elfogadott módosítás konkrétan alkotmánysértő, hiszen az Alaptörvény XV. cikke szerint „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés szerinti különbségtétel nélkül biztosítja". Az Alkotmánybíróság pedig 2005-ben 2007-ben, és 2018-as döntésében is kimondta, hogy
a transznemű emberek számára a nem- és névváltoztatás alapvető emberi jog.

A társaság arra is emlékeztet, hogy a törvényjavaslat már megjelenésekor komoly ellenállásba ütközött: elítélte az ENSZ és az Európai Parlament, számos hazai és nemzetközi civil, valamint jogvédő szervezet is.• Rögtön beadásának másnapján 22 hazai civil szervezet állt ki a javaslat ellen.  • A Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ Szekciója is nyilvánosan tiltakozott.  • Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a Kormány által működtetett Emberi Jogi Kerekasztal számára megküldött véleményében leírta, hogy nem ért egyet a törvényjavaslattal: jogszabályban lenne szükséges rendezni a transznemű emberek nemváltással kapcsolatos eljárását, a jogorvoslat biztosítását annak érdekében, hogy az érintett személyek megkülönböztetés-mentesen, nemi identitásukat szabadon felvállalva gyakorolhassák alapvető jogaikat. • Az Európai Parlament Frakcióközi LMBTI Csoportja, az Európai Tanács emberi jogi biztosa és a Nemzetközi Civil Szervezetek Konferenciája, valamint az ILGA és a TGEU ernyőszervezet is nyilvánosan kiállt a törvényjavaslat ellen. • 63 Európai Parlamenti képviselő írt alá egy, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek és az igazságügyi miniszternek címzett levelet, amely a salátatörvény visszavonását kéri.  • Az Európai Parlament elsöprő többséggel (395 igen, 171 nem, 128 tartózkodás) ítélte el a magyar kormány transznemű és interszex emberek jogfosztását.  • Az ENSZ szexuális irányultság és a nemi identitás alapján való hátrányos megkülönböztetést vizsgáló különbiztosa; az egészségügyi különbiztosa; a magánélethez való joggal foglalkozó különbiztosa és a nőkkel szembeni erőszakot vizsgáló különbiztosa is elítélte a javaslatot, illetve kérdéseket írt a kormánynak.  • Az ENSZ emberi jogi főbiztosa is elítélendő gyakorlatként hivatkozott a törvényjavaslatot a COVID-hoz kapcsolódó iránymutatásában. • A holland, francia és német kormány emberi jogi megbízottjai a transznemű személyek önrendelkezési jogának és emberi méltóságának garantálását kérték.  
Szerző