Szabad szemmel: Trump a legnevesebb, Orbán a legsikeresebb - ha az egyik bohóc, mi a másik?

A visegrádi országok, köztünk hazánk máris jelezték: szeretnének a német-francia mentőcsomagból részesülni. A kérdés, hogy az osztásnál mennyit nyom a latban a jogállamiság semmibe vétele.

New York Times

A lap úgy látja, hogy az USA elnökeként Trump a világ legnevesebb populistája, Orbán Viktor viszont a legsikeresebb, hiszen példátlanul nagy hatalmat kaparintott meg. Mégis hatalmas a különbség köztük a tekintetben, hogy az elnököt csak a nyilvánosság vonzza, Orbánnak viszont azért kell a hatalom, hogy azt gyakorolja is. Vagyis nála jogosak a liberáliok fenntartásai. A különbséget remekül kihozta a Covid-19. A magyar kormányfő minden időkorlát nélkül rendkívüli jogkört kapott. Vagyis azt csinálta, amit az agresszív politikusok általában tesznek, amikor beüt valamilyen szükséghelyzet, mondván, hogy neki le kell gyűrnie a járványt és ez csak széleskörű puvoár birtokában lehetséges. Az ellenzék értelemszerűen diktatúrát kiáltott.

Ehhez képest Trump egészen másként járt el, noha ő is külső veszéllyel, láthatatlan ellenséggel szembesült, amire gyorsan kellett reagálni. Nyugodtan hatályon kívül helyezhette volna a bejáratott demokratikus normákat. Ám mégsem vezetett be egyszemélyi uralmat. Nem csak azért, mivel inkompetens, hanem, mert őt idáig sem foglalkoztatták különösebben a normák, amikor a maga szempontjait kívánta érvényesíteni. Így nem fedezte fel a kínálkozó alkalmat a ragályban. Ehhez nincsen szeme, de az ilyen esélyek nem is érdeklik túlzottan.

A saját rítusait féltette, tehát hogy élete kibillen a megszokott kerékvágásból. Ezért az elején igyekezett úgy tenni, mintha nem lenne semmiféle gond, majd az államok kormányzóira próbálta rányomni a felelősséget. Úgy hogy nyugodtan ki lehet jelenteni: őt más fából faragták, mint a többi demagógot. A reflektorfényt igényli, hogy a rendszeres sajtótájékoztatókon előadhassa az elnöki különprodukciót. Ugyanakkor remekül érez bizonyos, igen lényeges politikai mozgásokat, ám nincsen benne autoriter késztetés. Pedig hogy ez a kettő milyen veszélyes elegyet tud alkotni, az tökéletesen megmutatkozik Orbán Viktornál.

Ezzel szemben az elnök elhárított minden felelősséget, nehogy azt egy szép napon számon lehessen kérni rajta. Nála a show számít, a nagyotmondás bőven elég neki, tettekre nem vágyik. Pedig mind a hívei, mind az ellenfelei azt gondolták, hogy most majd ő lesz Amerikában Orbán, aki feldúlja a rendszert és magányos cowboy módjára megmutatja, miként is kell csinálni, amikor kemény idők járnak. De ebből nem lett semmi, pedig a kórokozó miatt olyan elnök kellett volna, hogy képes a közös cél érdekében felhasználni jogosítványait. Csakhogy kiderült: Amerikát egy showman, egy semmirekellő, egy bohóc vezeti.

Financial Times

Orbán Viktor ugyan kihirdette, hogy az első szakaszban sikerült legyőzni az vírust, ám a felbátorodott ellenzék szóvá teszi az egészségügy hiányosságait, úgy hogy a kormányfőnek mindkét gonddal szembesülnie kell, hiszen az ellátás valóban hagy maga után kívánnivalót. A hatalom ellentmondásos intézkedéseket hozott, beleértve, hogy 8 napot hagyott a kórházaknak az ágyak 60 százalékának kiürítésére. Súlyos állapotban lévő betegeket küldtek haza. A másik oldal azt is felhozza, hogy utána egy hónap alatt csupán 3500 fertőzést regisztráltak és 462-en haltak meg.

A budapesti főpolgármester, aki heteken át nyilvánosan csörtézett Orbánnal, azt mondja, hogy maguk az orvosok és nővérek is terjesztik a kórokozót. A vita tovább mélyíti a politikai megosztottságot és súlyosbítja az aggályokat a magyar egészségügy miatt. Budapesten és környékén egyre nagyobb az elégedetlenség a ragályra adott kormányzati válasz miatt. Bíró-Nagy András a Policy Solutions-tól úgy látja, hogy az ellenzéki polgármesterek, illetve a kabinet tagjai kölcsönösen egymásra tolják a felelősséget. A hatalom számára azonban ez nehéz, hiszen ő kérte a felhatalmazási törvényt. Orbán azzal próbálkozott, hogy kipécézze az önkormányzat kezelésében működő idős otthonokat, amire Karácsony azzal reagált, hogy a kórházak és az állami kézben lévő szociális intézmények épp úgy terjesztik a betegséget.

Ennek bizonyítására idézi azt a kiszivárgott jelentést, amely szerint az esetek legalább 15 százalékában egészségügyi alkalmazottak maguk érintettek voltak a fertőzésekben. Azt is kifogásolja, hogy a kormány nem ad felvilágosítást az elvégzett tesztek számáról, továbbá hogy hány orvos, illetve nővér esett ágynak. Lydia Gall, a Human Righs Watch kutatója azt mondja, hogy általános gond az információhiány, noha az emberek főként a járvány idején szeretnék tudni, mi is a helyzet. Ám az ország vezetése nem tud válaszolni a lehető legegyszerűbb kérdésekre sem.

Karácsony azt is nehezményezi, hogy a hatalom alapvető forrásokat von el az ellenzék vezette önkormányzatoktól. Bíró-Nagy szerint ha a Fidesz-ellenes erők két év múlva is összefognak, akkor Orbán valószínűleg elveszti a kétharmadot. Egyébként a lakosság 40 %-a úgy gondolja, hogy az utóbbi időben esett az egészségügyi ellátás színvonala. A főváros heteken át sürgette, hogy a hatóságok kezdjenek széleskörű szűrőprogramot, de hiába. Így azután maga lépett akcióba a Sorostól kapott egymillió dollárból. A polgármester azt találta mondani: olyanok ők, mint a szerelmes tizenévesek: naponta írnak levelet (a kormánynak), de soha nem kapnak választ.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Orbán Viktor ugyan közölte, hogy megválik különleges jogosítványaitól, ám bizonyos fokig mégiscsak beigazolódtak a bírálók félelmei, hogy hatalma erősítésére, illetve az ellenzék gyengítésére használja ki a járványt. Például amikor lehetővé tette, hogy ipari övezeteket különleges gazdasági zónáknak minősítsenek át és így kivonják azokat az önkormányzatok illetékességéből, ami azt jelenti, hogy ott többé nem vethetnek ki és szedhetnek be iparűzési adót. Ahogyan az Göd esetében is történt. Mellesleg ennek az intézkedésnek semmi köze sincs a fertőzéshez és akkor is hatályban marad, ha már elült a vész.

Ugyanakkor a kormány mentegetőzött, amiért két embert elvittek rémhírterjesztés gyanújával, ám az ellenzék szerint főleg vidéken kihat a közvéleményre, ha a lakosság azt látja a tévében, hogy reggel hatkor kopogtatnak a rendőrök olyanok ajtaján, akik bírálták a kormányt. Átkutatják a lakást, számítógépeket foglalnak le és az egyik férfit elvezetik.

Le Monde

Közép-Európa sokkal jobban áll a járvány ügyében, mint a kontinens nyugati része, mert naponta jóval kevesebben betegszenek meg, és viszonylag alacsony az áldozatok száma is. Pedig az elején sokan még attól tartottak, hogy az idősek jelentős aránya és a lepusztult közegészségügy miatt aratni fog a kórokozó. De gyorsan lezárták a határokat, így megakadályozták, hogy gócok alakuljanak ki.

Karácsony Gergely azzal magyarázza a jó eredményeket, hogy ezek az országok kevésbé nyitottak kifelé. Azon kívül a budapestiek igen fegyelmezettek voltak. 90 százalékkal csökkentették a szociális kapcsolataikat.

Yahoo/Time

Az érintettek pusztító következményektől tartanak, miután a magyar parlament megvonta a jogi elismerést a transz nemű emberektől. A Nemzetközi Meleg, Transz és Interszex Szövetség igazgatója azt mondja, mostantól nem lehetséges az ilyen emberek számára az egyenjogúság. A mindennapi életüket befolyásolja a döntés, ideértve az egészségügyi ellátást és az elhelyezkedést is. Megbélyegzés, hátrányos megkülönböztetés és zaklakás fenyeget nap mint nap. Ami magában foglalja a túlzott rendőri intézkedéseket, valamint az erőszakot is. Mert akárhányszor elő kell venni a személyi okmányokat, rögtön kiderül, hogy az illető transz nemű, illetve interszex.

Orbán az utóbbi időben személyesen vezényelt több támadást is az LMBT-közösség ellen. A hónap elején elutasította a családon belüli erőszak tilalmát kimondó Isztanbuli Egyezmény ratifikálását. Az Európai Alapjogi Ügynökségének legutóbbi felmérése szerint Magyarországon az érintettek 64 %-a már találkozott diszkriminációval. 84 % azt válaszolta, hogy az előítéletek, a türelmetlenség és az erőszak fő oka a politikusok, illetve a pártok hozzáállásában rejlik. Civil aktivisták és újságírók attól tartanak, hogy az új játékszabályok cenzúrához, illetve a bírálatok elfojtásához vezetnek, mivel a „félrevezetés” a hatalom kizárólagos joga.

A már idézett érdekképviseleti vezető szerint itt olyan törvényről van szó, amely egyértelműen sérti az emberi jogokat, a magánélethez és a családhoz való jogot a transz neműek esetében. Így pedig még tovább stigmatizál egy csoportot, kiszolgáltatja azt gyűlöletkampányoknak.

Guardian

Magyarországon és azon kívül is éles bírálatok érték a most jóváhagyott jogszabályt, amely megtiltja születéskori nem megváltoztatását. A transz jogokért harcoló Háttér Társaság úgy értékelte, hogy a módosítás megszegi a nemzetközi emberi jogi normákat és szembemegy az Emberi Jogi Bíróság vonatkozó ítéletével, de nem felel meg annak sem, ami a magyar Alkotmánybíróság kimondott.

A nem megváltoztatását gyakorlatilag már két éve befagyasztották és így már egy csomóan várnak a jóváhagyásra. Csakhogy a kérelmüket egytől egyig el fogják utasítani, az új jelentkezők beadványával együtt. Az Amnesty International képviselője kijelentette, hogy a döntés sötét korokba taszítja vissza az országot és lábbal tapod a transz neműek jogain. És csak tovább gerjeszti az ellenségességet a LMBT-közösséggel szemben.

A kormány az idevágó retorikát a kulturkampf részeként alkalmazza, miközben a hagyományos család fogalmát a politika egyik pillérének tette meg.

Die Zeit

A lap azt írja az új törvény kapcsán, hogy Orbán Viktor ultrakonzervatív családpolitikát képvisel. Kirekeszti mindazokat, akik eltérnek az irányadónak tekintett szexuális normáktól. A politikusnak azt vetik a szemére, hogy megsérti az emberi és polgárjogokat. Keresztes hadjáratot folytat az ellen a tudományos nézet ellen is, hogy az ember neme nem csupán biológiailag meghatározott, hanem azt befolyásolják társadalmi és kulturális tényezők is. A gender tudományok oktatását betiltották.

Süddeutsche Zeitung

A kommentár arra figyelmeztet, hogy az 500 milliárd eurós német-francia gazdasági mentőcsomag elfogadásához az összes tagállam beleegyezése szükséges, ám ennek alighanem meglesz az ára, amikor a jogállami normákat akarják majd számon kérni Magyarországon és Lengyelországon. Az osztrák kancellár ugyan azonnal közölte, hogy ő aztán nem, de ez persze a játék része. A tárgyalások most kezdődnek. Az egyik oldalon vannak az aggályok, a másik oldalon a kívánatos anyagiak. A Visegrádi Csoport máris jelezte Merkelnek, hogy ők hajlandóak, csak a megtépázott gazdaságaik is kapjanak az alapból.

Kompromisszum kell, mert ha nem minden tagállam bólint rá, akkor nincs megegyezés. Az egység értékét azon lehet majd elmérni, hogy eléri-e célját a program, azaz kisegíti-e a leginkább bajban lévő spanyolokat és olaszokat. Ám ezt nem adják ingyen. Németország eredetileg ragaszkodni akart ahhoz, hogy az uniós támogatásokat a demokratikus játékszabályok betartásától tegyék függővé, amivel például Budapestet és Varsót kívánta emlékeztetni az európai értékekre. Ám erről most már valószínűleg nemigen esik szó.