349,82 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.05.20. 08:11
Népszava illusztráció
Erősödött kissé a forint a főbb devizákkal szemben szerda reggelre a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése 349,82 forinton állt reggel hét órakor, kissé alacsonyabban az előző esti 350,16 forintnál.
A dollár és a svájci frank jegyzése is csökkent valamelyest, a dolláré 319,69 forintra ment le 320,29-ről, a svájci franké alig változott, 329,61 forintra csökkent 329,66-ról.
A forint a hónap eleje óta 1,4 százalékkal erősödött az euróval, 1,9 százalékkal a dollárral és 1,6 százalékkal a svájci frankkal szemben.
Az év eleje óta az euróval szemben 5,6 százalékkal gyengült a forint, a dollárral szemben 8,3 százalékkal, a svájci frankkal szemben pedig 8,0 százalékkal csökkent az árfolyama.
Szerző

A fesztiválszakma eddig semmilyen segítséget nem kapott az államtól – mondja interjúnkban Kádár Tamás

Publikálás dátuma
2020.05.20. 08:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Segítséget remél, de egyelőre nem kap a kormánytól a békeidőben évi 150 ezer külföldi turistát Magyarországra vonzó, idei fesztiváljait a tiltás miatt lemondó Sziget - derül ki Kádár Tamás cégvezető lapunknak adott interjújából. Időleges pénzhiányukat OTP-kölcsön hidalhatja át.
Nyílik a világ, most - az első lehetséges napon - egy kávézó teraszán ülünk, hamarosan megszűnhet a különleges jogrend. Nem volt elsietett az idei Sziget, Volt és Balaton Sound lefújása? Ezek között nem látok ilyen összefüggést. A magyar kormány április végén úgy döntött, hogy augusztus 15-ig 500 fősnél nagyobb rendezvény nem tartható meg. Határozottan üdvözöltük, hogy - a többi európai államhoz hasonlóan - konkrét határidő kijelölésével véget vetettek a bizonytalanságnak. Halkan jegyzem meg, hogy erről azért egy leírt rendelet sem ártott volna. Mivel mindhárom nagy fesztiválunkat eme időpont előtt terveztük megtartani, nem volt mit tennünk, értesítettük a közönségünket és a fellépőket az idei rendezvények elmaradásáról. Más kérdés, milyen súlyosan letaglózott bennünket, hogy a Sziget közel 30 éves történelmében idén először nem érik be munkánk gyümölcse és nem valósul meg az, amiért az év többi napján dolgozunk. Ráadásul rájöttünk, hogy egy fesztivál lemondása furamód legalább annyi erőfeszítéssel jár, mint a megszervezése. De mi lesz, ha addigra mégis engedélyezik az 500 fősnél nagyobb összejöveteleket? A magyar kormány feladata a koronavírus terjedését hatékonyan fékező kereteket meghatározni. Nem értek az egészségügyhöz, de gyógyszer vagy más, megnyugtató megoldás híján magam sem tartanám szerencsésnek több tízezer embert egy helyen összezsúfolni. A Szigeten teljesítő 400 fős egészségügyi csapatra sem helyezhetünk ekkora súlyt. Az Európa legnagyobb fesztiváljai közé tartozó Sziget - de hazai léptékben ide sorolhatom a Voltot és Balaton Soundot is - nem szervezhető meg néhány nap alatt. Ez a kő idén elsüllyedt, nem lehet kiemelni. Nem kötözködésképp, de ha nem lesz ellenszer, akkor 2021-ben sem lesznek Sziget-fesztiválok? Félreértett. Nagyon határozott a bizalmunk abban, hogy jövőre már engedélyezik a fesztiválok megrendezését. El is kezdtük a szervezést. Hisz már csak dacból is, jövőre szeretnénk meggyőző, irányadó, az eddigieknél is vonzóbb fesztiválokkal bosszút állni az idei Covidért. Akadnak események - például az EFOTT - , amit gazdáik elcsúsztattak augusztus végére. Mások próbálkoznak online koncertekkel, őszi pótműsorokkal, az olyan, eleve nyárzáró fesztiválok pedig, mint mondjuk a Strand vagy a B my Lake, most nagyot kaszálhatnak. Nem tart a Sziget attól, hogy a döntése keltette űrbe versenytársak nyomulnak be? Nem. Mindenkinek szorítunk, hisz a szakmát a megtartott esemény juttatja levegőhöz. E két utóbbi rendezvényre már csak a tulajdonosi átfedés okán is rokonként tekintünk. De azért ezek léptéke, közönsége, kínálata, szervezési igénye jóval szerényebb a Sziget fesztiváljainál. Most az is óvatos duhaj, aki a nyár végén tartana eseményt. Még a lefixált külföldi fellépők megjelenése is kérdés. Mi is latolgattuk, eltoljuk-e szeptemberre az - eredetileg épp e napokra tervezett - Gourmet nevű vendéglátóipari seregszemlénket. De be kellett látnunk, hogy a szakma akkor még biztos nem lesz kész a felszabadult ünneplésre. Lelkileg és anyagilag is fájdalmas döntésünket nagyon alapos vizsgálatok előzték meg, de ez így tiszta. Idén egy fesztivált sem tartunk meg. Ki hogy kapja vissza jegye árát? A három nagyfesztiválunkra mintegy 70 ezer ember váltott valamilyen elővételes belépőt, összesen több milliárd forint értékben. Számukra egy végtelenül rugalmas voucher-rendszert dolgoztunk ki. Az idei fesztiválokra elköltött pénzéből egy számla nyílik, amit jövőre bármely rendezvényünkön bármire - jegyre, szállásra vagy épp fogyasztásra - elköltheti. Az évtizedek során kiharcolt egyediségünkre alapozva reméljük, a többség bizalmat szavaz a jövő évi kínálatunknak. Sőt, az összeg 2021 végéig még a 2022-es elővételes jegyekre is elkölthető. Igény esetén a vételár természetesen akár készpénzben is visszajár. Az ilyen kérések teljesítése az európai szokásnál hamarabb, az elmaradó fesztivál utáni 30. naptól indul. A kormánynál a jelek szerint sajnos nem talált meghallgatásra két szakmai szervezetünk, a Magyar Fesztiválszövetség és a Music Hungary Szövetség vouchertörvény-javaslata. A kialakult helyzetet a holland, a belga vagy épp a német törvényhozók úgy segítik, hogy az elmaradó esemény jegyárából készpénzt csak azután kap vissza az igénylő, ha jövőre a szervező kínálatából tényleg semmihez nem fűlik a foga. Idei pénzügyi egyensúlyunkat jelentősen befolyásolja közönségünk ebbéli döntése. Már csak ezért is megsokszorozott erőkkel igyekszünk rászolgálni a vouchert választók bizalmára. Ellenkező esetben milliárdos pénzügyi rés keletkezik a költségvetésünkben, aminek betömésére akár hitelfelvételre is kényszerülhetünk. Ez nem fenyeget gyengébb programmal, megugró jegyárakkal? Nem. A milliárdon felül kifizetett előlegek a szóban kihirdetett kormánytilalom nyomán folyamatosan érkeznek vissza. A tárgyalások korrektek. Többükkel jövő évi fellépésben állapodtunk meg, amikor az előleg esetenként marad náluk. A mostani válság piaci hatása éppenséggel növelheti az előadói kínálatot és szűkítheti a keresletet, ami bővítheti mozgásterünket és visszafoghatja a húzónevek gázsijának elmúlt években tapasztalt kilövését. Közönségünk visszacsábítása érdekében jegyáremelésben sem gondolkodunk. Ugyanakkor ehhez most jelentene hathatós segítséget a jegy jelenleg 18 százalékos áfájának 5 százalékra mérséklése. Ez növelné a rendezvények versenyképességét az ezt már meglépő nyugati eseményekkel szemben. Hitelt az OTP-től vennének fel? Persze, ők a számlavezetőink és a Sziget történetében már volt hasonló, gyümölcsöző kapcsolatunk. Most is kérdeztük őket, látnak-e érdemi segítséget nyújtó, mondjuk államilag garantált vagy más kedvező hitellehetőséget és azt kell mondjuk, jelenleg nincs a mi élethelyzetünkön segítő termék. Tönkre biztos nem megyünk, hisz az amerikai Providence Equity Partners személyében három éve mögöttünk áll egy olyan tőkeerős, immár 33 nagy fesztivált magáénak tudó nagytulajdonost, amely határozottan eltökélt az idei év "elfelejtése" után 2021-ben kimagasló színvonalú fesztiválokkal visszacsábítani a közönséget. A nehézségek áthidalására akár a - kissé mérsékeltebb tavalyi nyereségünk után járó - osztalékukról is hajlandók lemondani, vagy azt visszaforgatni. Eladást sem terveznek. Hiába, az angolszász üzleti kultúra a bajban ismerszik meg. Talán nem sértem meg a Providence és Gerendai Karcsiék adásvételi szerződését, ha feltételezem, hogy az abban 2020-ra kitűzött célok - így Karcsiék kisebbségi részének kivásárlási lehetősége vagy a vezetőség esetleges cseréje - a mostani vis maior-helyzetben áttolható 2021-re. Ugyanakkor az állami segítség - így a voucher-törvény - hiánya bizonyosan számos piaci szereplőt padlóra küld. Ez mindenkinek káros, szétzavarhatja a szakmát. Ha elmennek külföldre, honnan szedem össze a megfelelő színvonalú hangmérnököket, színpadtechnikusokat, rendészeket, ad absurdum fellépőket? Milyen segítséget várnának az államtól? Napról napra hallani járulékcsökkentésről, pályázatokról, befektetési lehetőségekről. Csak úgy repkednek a százmilliárdok. Megértem, hogy most nem a szórakoztató ipar áll a gazdasági mentőcsomagok középpontjában. De azért "békeidőkben" a turizmus hozta a GDP 12 százalékát, ennek tizedét pedig a 37 ezer ember megélhetését biztosító fesztiválipar. A Sziget az ország egyik legismertebb brandjévé vált, egymagában évi 150 ezer külföldit idecsábítva. Ezek után azt reméljük, hogy most, amikor baj van, segítő gondolataink meghallgatásra találnak. Az adó- és járulékkedvezmények, foglalkoztatási ösztönzők ránk nem hatnak, mert egy nem létező fesztiválon nem dolgozik senki. A Sziget Zrt. is kénytelen állandó munkavállalói felétől, csoportosan megválni, a maradók fizetését pedig csökkenteni. Alapvetően üzemeltetési, fennmaradási támogatásra lenne szükség, elsősorban azoknak a cégeknek, amelyek egyáltalán nem rendezik meg kellően hírneves fesztiváljukat. Franciaországban ilyenkor az állam feltétel nélkül állja a munkabérek 80 százalékát. A hazai fesztiválkultúra 10-15 milliárdos állami támogatásból megmenthető lenne. Sokak szerint a Sziget most visszafordulhatna a hazai zenekarokhoz, amire talán a Magyar Turisztikai Ügynökségről is szerezhető pénzt. A Szigeten az összes jelentős magyar előadó fellép. Pont. Ugyanakkor sokat dolgoztunk azért, hogy a világ élvonalába tartozó sztárokat vonultassunk fel, így a Sziget félmillió látogatójának nagyjából a fele évek óta külföldi. Erről az értékünkről nem kívánunk lemondani, sőt, jövőre még inkább világra szóló mutatvánnyal készülünk. Persze nagy kérdés, hogy addigra feléled-e a nemzetközi turizmus. Hogy 2021-ben egy középosztálybeli zenerajongó valós utazási célpontként tekint-e a Szigetre, a Balaton Soundra vagy a Voltra. Nagyon reméljük, hogy így lesz, mert ehhez képest b-tervünk nincs.

Névjegy

Kádár Tamás, a Sziget 44 éves "fő szervezője" a Kodolányi János főiskolán, kommunikációs szakirányon végzett. 1994-1995 között a Radio Bridge sales managere, majd értékesítési igazgatóhelyettese, 1996-ig az Edison Media Sales médiaigazgatója, 1996-tól 2008-ig a Berg Média Budapest médiaügynökség alapító-ügyvezetője, 2000-2006 között társalapítóként vesz részt a Premium Média Sales House tevékenységében, emellett a 2000-2007 először az EstFM, majd a radiocafé mögött álló Mocca Mogul társalapítója. 2008-2011 között az Est Media Group ügyvezetője, 2011 óta pedig a Sziget Kulturális Menedzseriroda cégvezetője. 2014 óta (a 2003 és 2009 közötti időszakhoz hasonlóan) a Magyar Reklámszövetség elnökségi tagja.

Szerző

450 millió embert tiltottak el hirtelenjében a mentolos cigitől

Publikálás dátuma
2020.05.20. 07:55
Képünk illusztráció
Fotó: JOEL SAGET / AFP
Az EU betiltotta az utolsó ízesített cigiket is, mert szerint nem tolerálható, hogy lakosságának több mint a negyede dohányzik.
Szerdán életbe lépett a mentolos cigarettákra vonatkozó tilalom az Európai Unióban, aminek célja annak megakadályozása, hogy a fiatalok rászokjanak a dohányzásra. A szabályozás része az EU dohánytermékekre vonatkozó irányelvének, amelyet 2014-ben fogadtak el. Az ízesített cigarettákat és egyéb dohánytermékeket már 2016-ban betiltották, de a 3 százaléknál nagyobb piaci részesedésű termékek, mint a mentolos cigaretták, mindeddig haladékot élveztek. Az irányelv része az is, hogy a dohánytermékek csomagolásának immár 65 százalékát kell, hogy elfoglalják az egészségügyi figyelmeztetések, és a tagállamok arról is rendelkezhetnek, hogy minden dohányterméket azonos, egyszerű csomagolással lehessen csak forgalomba hozni. Az Európai Bizottság adatai szerint az unió lakosságának 26 százaléka dohányzik, és ez az arány 29 százalék a 15-24 éves korcsoportban. A dohányzás okozza a legtöbb idő előtti halálozást az Európai Unióban. 
Szerző