Brüsszel megkérdőjelezi a kormány veszélyhelyzeti intézkedéseit

Publikálás dátuma
2020.05.20. 14:50

Fotó: Etienne Ansotte / EC - Audiovisual Service
Egészségügy, közbeszerzés, korrupció és veszélyhelyzet: pontokba szedve értékeli a magyar gazdaságfejlesztési programokat az Európai Bizottság.
Bírálja az Európai Bizottság a veszélyhelyzeti intézkedéseket a magyar nemzeti reformprogramról és konvergencia programról készült, szerdán közzétett értékelésében és ajánlásaiban. Mint rámutat, a sürgősségi döntések nem veszélyeztethetik az üzleti tevékenységet és a szabályozói környezet stabilitását. Megkérdőjelezi, hogy szükséges és arányos lépés volt-e egy részvénytársaság állami felügyelet alá helyezése, katonai kapcsolattartók kivezénylése stratégiai vállalatokhoz, illetve a munka törvénykönyvében foglalt egyes előírások felfüggesztése. A Bizottság említést tesz arról, hogy Orbán Viktor május 15-én bejelentette a rendkívüli felhatalmazás visszaadását, ugyanakkor leszögezi: az igazságügy függetlenségének a megerősítése szintén kulcsfontosságú eleme a sürgősségi intézkedések hatékony felügyeletének. A pontokba foglalt országajánlásban Brüsszel kifogásolja, hogy a közbeszerzések fele versenyeztetés nélkül zajlik és sürgeti a rendszer tökéletesítését. A közbeszerzések terén feltárt szabálytalanságok és az ellenőrző mechanizmus hiányosságai miatt tavaly 1 milliárd eurós büntetést szabott ki. Az uniós testület ösztönzi a magyar hatóságokat, hogy a döntések előkészítésébe vonják be a szociális partnereket és az érintetteket. További elemzést igényel a munkatörvénykönyvének sürgősségi módosítása, amely lehetővé teszi az előírásoktól való eltérést — áll az országajánlásban. Az uniós testület értékelése szerint az eddigieknél több erőfeszítésre van szükség az adóelkerülés megakadályozására, mivel a nyereséget terhelő forrásadó hiánya miatt Magyarországról adózatlan pénzek vándorolnak offshore pénzügyi központokba. Az Európai Bizottság azt ajánlja a magyar döntéshozóknak, hogy tegyenek meg mindent a járvány hatékony megfékezése érdekében. Támogassák a gazdasági helyreállítást, és amint a körülmények megengedik, hozzanak a költségvetési egyenleget és az államadósságot középtávon javító fiskális intézkedéseket. Brüsszel szerint kezelni kell az egészségügyben mutatkozó munkaerőhiányt, biztosítani a létfontosságú eszközöket és infrastruktúrát az egészségügy megfelelő működéséhez. További beruházásokat és átfogó reformot tart szükségesnek az ellátás minőségének a javítására. Az uniós testület mindemellett fontosnak ítéli a kkv-k pénzügyi támogatását, az állami beruházások előre hozatalát és a magánbefektetések ösztönzését. A tervezéskor különös figyelmet kell fordítani a zöld átmenetet és a digitális átállást segítő invesztíciókra, mindenekelőtt a tiszta energia termelésére és alkalmazására, a fenntartható közlekedésre, a víz- és hulladékkezelésre, a kutatás-fejlesztésre valamint az iskolák digitális infrastruktúrájára. A brüsszeli bizottság szerint támogatni kell a csökkentett idejű munkavégzést és az aktív munkaerőpiaci intézkedéseket, valamint növelni a munkanélküli segély jogosultsági idejét. Bővíteni kell a szociális támogatásra szorulók körét és garantálni, hogy mindenki hozzáférjen az alapvető szolgáltatásokhoz és a minőségi oktatáshoz.  A tízoldalas dokumentumban az Európai Bizottság leszögezi: a korrupció, a nyilvános adatokhoz való hozzáférés és a médiaszabadság már a válság előtt is aggodalmakat okozott. Mivel a veszélyhelyzetben gyengültek az ellenőrző mechanizmusok, a helyzet tovább romolhat. A nyomozás és a bűnüldözés kevésbé tűnik hatékonynak Magyarországon, mint más tagállamokban — állítja Brüsszel, amely ismét felhánytorgatja, hogy hiányzik a határozott, rendszerszintű fellépés a magas szintű korrupció ellen. A bizottsági ajánlásokat az EU pénzügyminiszteri tanácsa fogadja el.  

Az olcsóbb elektromos autók árának majdnem negyedét is hajlandó átvállalni a kormány

Publikálás dátuma
2020.05.20. 11:49

Fotó: Népszava
A taxiskora és a futárcégekre külön figyel a kabinet.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kezdeményezett klímaügyi kerekasztal-beszélgetések folytatásaként Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár a városi közlekedés zöldítésében érdekelt vállalatok és intézmények vezetőivel egyeztetett kedden - közölte az ITM. A megbeszélések célja a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia konszenzusos megalkotása. Kaderják Péter kiemelte, hogy a közlekedés zöldítése a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv sarkalatos pontja, és a Magyarország által 2050-re vállalt karbonsemlegesség elengedhetetlen feltétele, hiszen a magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás ötödéért a közlekedési szektor, ezen belül 98 százalékban a közúti közlekedés felel. Éppen ezért a kormány a következő tíz évben a Zöld Busz Program keretében 36 milliárd forinttal támogatja az alacsony és nulla kibocsátású járművek forgalomba állítását a nagyvárosok közösségi közlekedésében. A Klíma- és természetvédelmi akcióterv intézkedésének köszönhetően 2022-től csak elektromos buszt lehet üzembe helyezni a 25 ezer főt meghaladó lélekszámú településeken, ennek eredményeként tíz éven belül a nagyvárosokban közlekedő minden második busz környezetkímélő lesz - tájékoztatott Kaderják Péter. És lesz támogatás az autókra is, mégpedig sávos rendszerven: 11 milliós forintos vételár alatt 2,5 millió a maximális támogatással száll be az állam, 11 és 15 millió között 500 ezer forintra apad a dotáció, 15 millió fölött pedig egy fillér segítség sem jár. A kormány a futár- és taxisvállalkozásáokat is segítené: előbbiek elektromos robogót szerezhetnének be jutányosan, utóbbiak az átlagosnál nagyobb, 55 százalékos támogatást is szakíthatnak, ha elektromos autóval fuvarozzák utasaikat.
A fővárosban már jár elektromos busz
Fotó: Népszava

349,82 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.05.20. 08:11
Népszava illusztráció
Erősödött kissé a forint a főbb devizákkal szemben szerda reggelre a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése 349,82 forinton állt reggel hét órakor, kissé alacsonyabban az előző esti 350,16 forintnál.
A dollár és a svájci frank jegyzése is csökkent valamelyest, a dolláré 319,69 forintra ment le 320,29-ről, a svájci franké alig változott, 329,61 forintra csökkent 329,66-ról.
A forint a hónap eleje óta 1,4 százalékkal erősödött az euróval, 1,9 százalékkal a dollárral és 1,6 százalékkal a svájci frankkal szemben.
Az év eleje óta az euróval szemben 5,6 százalékkal gyengült a forint, a dollárral szemben 8,3 százalékkal, a svájci frankkal szemben pedig 8,0 százalékkal csökkent az árfolyama.
Szerző