Brüsszel megkérdőjelezi a kormány veszélyhelyzeti intézkedéseit

Egészségügy, közbeszerzés, korrupció és veszélyhelyzet: pontokba szedve értékeli a magyar gazdaságfejlesztési programokat az Európai Bizottság.

Bírálja az Európai Bizottság a veszélyhelyzeti intézkedéseket a magyar nemzeti reformprogramról és konvergencia programról készült, szerdán közzétett értékelésében és ajánlásaiban. Mint rámutat, a sürgősségi döntések nem veszélyeztethetik az üzleti tevékenységet és a szabályozói környezet stabilitását.

Megkérdőjelezi, hogy szükséges és arányos lépés volt-e egy részvénytársaság állami felügyelet alá helyezése, katonai kapcsolattartók kivezénylése stratégiai vállalatokhoz, illetve a munka törvénykönyvében foglalt egyes előírások felfüggesztése. A Bizottság említést tesz arról, hogy Orbán Viktor május 15-én bejelentette a rendkívüli felhatalmazás visszaadását, ugyanakkor leszögezi: az igazságügy függetlenségének a megerősítése szintén kulcsfontosságú eleme a sürgősségi intézkedések hatékony felügyeletének.

A pontokba foglalt országajánlásban Brüsszel kifogásolja, hogy a közbeszerzések fele versenyeztetés nélkül zajlik és sürgeti a rendszer tökéletesítését. A közbeszerzések terén feltárt szabálytalanságok és az ellenőrző mechanizmus hiányosságai miatt tavaly 1 milliárd eurós büntetést szabott ki.

Az uniós testület ösztönzi a magyar hatóságokat, hogy a döntések előkészítésébe vonják be a szociális partnereket és az érintetteket. További elemzést igényel a munkatörvénykönyvének sürgősségi módosítása, amely lehetővé teszi az előírásoktól való eltérést — áll az országajánlásban.

Az uniós testület értékelése szerint az eddigieknél több erőfeszítésre van szükség az adóelkerülés

megakadályozására, mivel a nyereséget terhelő forrásadó hiánya miatt Magyarországról adózatlan pénzek vándorolnak offshore pénzügyi központokba.

Az Európai Bizottság azt ajánlja a magyar döntéshozóknak, hogy tegyenek meg mindent a járvány hatékony megfékezése érdekében. Támogassák a gazdasági helyreállítást, és amint a körülmények megengedik, hozzanak a költségvetési egyenleget és az államadósságot középtávon javító fiskális intézkedéseket.

Brüsszel szerint kezelni kell az egészségügyben mutatkozó munkaerőhiányt, biztosítani a létfontosságú eszközöket és infrastruktúrát az egészségügy megfelelő működéséhez. További beruházásokat és átfogó reformot tart szükségesnek az ellátás minőségének a javítására.

Az uniós testület mindemellett fontosnak ítéli a kkv-k pénzügyi támogatását, az állami beruházások előre hozatalát és a magánbefektetések ösztönzését. A tervezéskor különös figyelmet kell fordítani a zöld átmenetet és a digitális átállást segítő invesztíciókra, mindenekelőtt a tiszta energia termelésére és alkalmazására, a fenntartható közlekedésre, a víz- és hulladékkezelésre, a kutatás-fejlesztésre valamint az iskolák digitális infrastruktúrájára.

A brüsszeli bizottság szerint támogatni kell a csökkentett idejű munkavégzést és az aktív munkaerőpiaci intézkedéseket, valamint növelni a munkanélküli segély jogosultsági idejét. Bővíteni kell a szociális támogatásra szorulók körét és garantálni, hogy mindenki hozzáférjen az alapvető szolgáltatásokhoz és a minőségi oktatáshoz.

A tízoldalas dokumentumban az Európai Bizottság leszögezi: a korrupció, a nyilvános adatokhoz való hozzáférés és a médiaszabadság már a válság előtt is aggodalmakat okozott. Mivel a veszélyhelyzetben gyengültek az ellenőrző mechanizmusok, a helyzet tovább romolhat. A nyomozás és a bűnüldözés kevésbé tűnik hatékonynak Magyarországon, mint más tagállamokban — állítja Brüsszel, amely ismét felhánytorgatja, hogy hiányzik a határozott, rendszerszintű fellépés a magas szintű korrupció ellen.

A bizottsági ajánlásokat az EU pénzügyminiszteri tanácsa fogadja el.