Labdába rúgni ott, ahol Orbán építi a bázisát – Az ellenzéki pártoknak be kell menniük a kistelepülésekre is

Publikálás dátuma
2020.05.20. 17:39

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Léteznek mítoszok és tények arról, hogy miért erősebb a falvakban a Fidesz. Az önkormányzatok satuba fogása most könnyen visszaüthet, de csak akkor, ha az ellenzék nemcsak a nagyvárosokban, hanem a kistelepüléseken is megmutatja magát.
A 2020-as évnek alapvetően optimistán kezdhetett neki az ellenzék, de a járvány hónapjai alatt az egységes fellépés benyomása megkopott. Az önkormányzati választás idején még kaphattak a választók egy olyan élményt, hogy nem csak különböző ellenzéki pártok politizálnak, hanem létezik olyan, hogy „az ellenzék” – hívta fel a figyelmet az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában Mikecz Dániel politológus, a Republikon Intézet vezető elemzője. A közös jelöltek indítása sikeres stratégiának bizonyult, lendületet is adott, de az utóbbi hónapokban nincs koordinált cselekvés, nem lehet egységesen ellenzékről beszélni, ami gyengíti a járványhelyzetben a Fidesszel szembeni hatékony fellépést is. Az utóbbi két évről elmondható, hogy az ellenzéki szereplők között elkezdett kialakulni a közös tartalmi minimum is. A Fidesszel szembeni politizálás alapelemeinek tekinthetők az európai elköteleződés, a demokrácia védelme, de kezd felzárkózni ehhez a klímaváltozás kérdése is, amire a 2019-es EP-választás jó példa volt. Mivel a baloldali pártoknak az alternatíva felmutatása a feladata, ezért a kormány kirekesztő szociális politikájának kritikája is része lehet az ellenzéki repertoárnak. Mikecz úgy véli, hogy ennek ugyanakkor korlátokat szabhat, hogy a munkaalapú társadalom fideszes koncepciója, a „munka ethosza”, a „segély helyett munkát” elve akár a választók szélesebb körében is elfogadhatóbbá tehetik a kormány amúgy szűkmarkú gazdasági válságkezelését. Fontos azonban hozzátenni, hogy a jó témák is elsikkadhatnak, ha nincs mögötte kellő erő, a potens cselekvés potenciálja, a kommunikációs összhang: ezért is van szükség közös cselekvésre. A pártok állami támogatásának megkurtítása a Fidesznek meg sem kottyan, de az ellenzéknek rendkívül súlyos veszteség. Ráadásul könnyen elképzelhető, hogy ez a további években is tartósan megmaradó intézkedés lesz. Az önkormányzatok megvágása érzékenyebb terület politikailag, ez jóval negatívabb reakciókat válthat ki a választókból. A kormány látványosan élezi a városok és kistelepülések közötti törésvonalat. A Fidesz érezhetően egyre inkább a kistelepülések pártjaként pozicionálja magát, amivel párhuzamosan mintha szándékosan adná fel a városi választók meggyőzését. Ahhoz, hogy az ellenzék versenyképesebb legyen a vidéki Magyarországon, több tudásra lenne szükség a kistelepülések problémáiról, azokról az ügyekről, amelyekre valóban figyelnek a falvakban. Emellett komoly nehézséget okoz az ellenzéki pártok számára, hogy a kistelepüléseken jóval nagyobb kockázatokkal jár az ellenzéki politizálás, mint nagyvárosi közegben: a kisebb közösségekben erősebb a függés a hatalmi pozíciókban lévőktől. Ezzel együtt is rendkívül fontos, hogy a következő években az ellenzék erősebben jelen legyen a falvakban, mutassák magukat, ez viszont – részben éppen a mostani kormányzati döntések eredményeként – komoly erőforrás-problémákba ütközik. Segíthet az ellenzéknek, ha 2022 előtt a jelölteket előválasztáson választják ki. Ennek jegyében idén év végéig meg kellene állapodni a technikai részletekről, hogy aztán 2021 közepéig meglegyenek a jelöltek. A járvány beszűkíti ugyan a mobilizációs lehetőségeket, de Mikecz Dániel szerint megfelelő egészségügyi elővigyázatossági intézkedések mellett jövőre már megtarthatóak lesznek az előválasztások a különböző régiókban. A tavalyi tanulságok azt mutatják, hogy ennek az intézménynek van haszna, az előválasztás jelentős médiafigyelmet generál az ellenzéki szereplők felé, végső soron az ellenzékről szól a politika ezekben a hónapokban. Ami a teljes összefogással szemben felmerülő két lista ötletét illeti, a külön listákkal a fő probléma, hogy gyengíti a közös fellépés üzenetét. Nehéz úgy közös miniszterelnök-jelöltet támogatni, hogy közben egymással rivalizálnak az ellenzéki listák. Az ellenzéki szavazók közös ellenzéki cselekvést várnak, ennek erős mozgósító ereje van. Mikecz úgy látja, az ellenzéki választókat nem igazán fogja érdekelni, hogy ki milyen szervezeti előnyöket tud kiharcolni magának, csak az fogja érdekelni őket, hogy legyen már végre kormányváltás.
Szerző
Frissítve: 2020.05.20. 18:05

"Hívhatjuk lex einstandnak" is a különleges gazdasági övezetről szóló előterjesztést

Publikálás dátuma
2020.05.20. 17:06
Harangozó Tamás
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Élesen kritizálta az ellenzék a kormányzati javaslatot a szerdai parlamenti vitában.
A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló kormányzati előterjesztés általános vitájával kezdődött az Országgyűlés szerdai ülése. A törvényjavaslatot - amelyet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jegyez - élesen bírálták az ellenzéki pártok.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára kiemelte, a javaslat arányosabb forrásmegosztást tesz lehetővé egy megyén belül, így több település is részesülhet egy nagyberuházásból származó adóbevételből.
- A különleges gazdasági övezetté nyilvánításra szigorú feltételek mentén kerülhet sor, nem lesz automatikus, és az állam semmilyen összeget nem von el az önkormányzatoktól

- jelentette ki.

Emlékeztetett: az elmúlt években Magyarország jelentős gazdasági eredményeket ért el, növekedett a tőkevonzó képessége és a nemzetgazdaság teljesítőképessége. - Hogy ezeket tovább növelhessék és az elért eredményeket megőrizzék, a javaslat lehetőséget biztosít, hogy különleges gazdasági övezeteket hozzanak létre, amelyekre eltérő szabályok vonatkoznak - mutatott rá.  Hadházy Sándor, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta, a kormány kiemelt célja a 2010 óta elért gazdasági eredmények megvédése mellett a munkahelyek megőrzése és újak teremtése, és a javaslattal lehetőség nyílik a különleges gazdasági övezetek létrehozására, ami hozzájárul e célok eléréséhez. 
- A változtatás segíti a nemzetgazdasági szempontból jelentős beruházások gyors megvalósítását speciális szabályozási környezet kialakításával

- vélte.

A KDNP szerint beruházások kellenek a munkahelyteremtéshez. Ellenzéki reakciók   Dudás Róbert (Jobbik) közölte, hogy problémákat okozhat, hogy egy településen belül eltérő szabályozás érvényesülhet. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint arról szól a javaslat, hogy „önök lopni készülnek”, forintokat csatornáznak át oda, ahol a kormány emberei dönthetnek róluk.   Harangozó Tamás (MSZP) úgy értékelt, ez a törvényjavaslat egy politikai és gazdasági furkósbot a Fidesz és a kormány kezében, egyszerű útonállás, 
„hívhatjuk lex einstandnak” is.

Hozzátette, a bosszút nem a kormánypártok politikai ellenfelei fizetik meg, hanem a településen élő emberek. Rámutatott, a javaslat első paragrafusának negyedik bekezdéséből világosan kiderül, a törvény a fővárosra és a megyei jogú városokra is vonatkozik. Harangozó Tamás szerint az előterjesztés alaptörvény-ellenes is, mert ezek a bevételek a települési és nem a területi önkormányzatokat illetik meg.  Mesterházy Attila (MSZP) szerint a javaslat arról szól, hogy meg akarják rendszabályozni az önkormányzatokat, vissza akarják szerezni a pénzek feletti kontrollt.    Gyurcsány Ferenc (DK) közölte, „ha megöljük az önkormányzatokat, akkor minden bizonnyal megöljük a hazát”. Az ellenzéki politikus azt mondta, ha van bolsevik párt Magyarországon, akkor az a Fidesz, amely mindent centralizál, mindent a kormányfőnek juttat és semmit az embereknek. Elmondta, legalább 200 milliárd forintot fognak átcsoportosítani, amennyi a felsőoktatás költségvetése. Hajdu László (DK) azt mondta, Budapesten nem lesz ilyen különleges gazdasági övezet, mert ha kijelölnének ilyet, az abból származó bevételt a főpolgármesterhez kellene átcsoportosítani, hiszen a főváros megyének számít. 
- Márpedig a főpolgármesternek nem adnak pénzt, hogy ő ossza vissza a kerületeknek

- vélekedett.

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a törvényjavaslat az ellenzéki vezetésű városban élő polgárok meglopásáról szól. Közölte, a kormánypártok bármire hajlandóak, csak jöjjön a pénz és azt el tudják osztani a holdudvarban.  Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) azt közölte, lesújtó a véleményük a törvényjavaslatról, de nem lepődtek meg az indítványon, amely arról szól, hogy „mostantól a hatalom emberei döntenek, és próbálják megpuccsolni az emberek hatalmát”.  Bana Tibor (független) szerint a Fidesz-kormány 2010 óta mindent megtesz az önkormányzatok mozgásterének szűkítéséért. - Most is egy politikai alapú - a fideszes többségű megyei önkormányzatokon keresztül zajló - pénzelosztás irányába lép a kormány - mondta.  Szél Bernadett, (független) „visszamenőleges hatállyal elkövetett választási csalásként” értékelte a törvényjavaslatot, illetve alkotmányellenesnek, mélyen antidemokratikusnak és igazságtalannak nevezte azt. Gelencsér Attila (Fidesz) az ellenzéki felszólalásokra reagálva emlékeztetett: 2006 és 2010 között „nem volt ez a nagy hangoskodás”, nem hallotta felszólalni Varju Lászlót arról, hogy a megyei önkormányzatok költségvetéséből súlyos milliárdok hiányoznak. 
Megjegyezte, van már egy féléves tapasztalat az ellenzéki vezetésű önkormányzatokról, a tanácsadói szerződésekről, a „haveri megbízási díjakról” és a „médiacégek kitöméséről”.

- Lehet, hogy önök ezt féltik, ezért kellene bocsánatot kérniük - fordult az ellenzéki képviselőkhöz.    Orbán Balázs zárszavában azt mondta, a 2002-10 közötti időszaknak az a tragédiája, hogy a kormány gyáva, erőtlen volt, a feladatokat áttolta az önkormányzati szektornak, a finanszírozást viszont elvette tőlük. A mostani kormány alatt az önkormányzatok számára rendelkezésre álló bevétel megkétszereződött. Megerősítette, a kormány szándéka szerint az előterjesztés a fővárosra és a megyei jogú városokra nem terjed ki.

Alkotmánybíróságtól kérik az ellenzéki frakciók a „munkavállalók jogfosztását eredményező” rendeletek megsemmisítését

Publikálás dátuma
2020.05.20. 15:11

Fotó: Shutterstock
Álláspontjuk szerint a nagyvállalatok érdekeinek védelmében az Orbán-kormány jobbágysorba taszítja a magyar munkavállalókat.
Az Alkotmánybírósághoz fordultak az ellenzéki parlamenti frakciók és Szél Bernadett, illetve Hadházy Ákos független országgyűlési képviselők annak érdekében, hogy a testület semmisítse meg azokat a veszélyhelyzeti rendelkezéseket, amelyek a munkavállalók jogfosztását eredményezte - derül ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményből. Azt írták, hogy a munkavállalók kiszolgáltatott helyzete miatt a Magyar Szakszervezeti Szövetség a parlamenti pártokhoz fordult, azt kérve, hogy segítsenek megakadályozni a munkavállalók jogfosztását.
„Egyetértünk a szakszervezetekkel abban, hogy a munkavállalók jogainak csorbítása elfogadhatatlan. A kormány a koronavírus-járvány kezelése érdekében úgy akarja megvédeni a nagyvállalatok gazdasági érdekeit, hogy jobbágysorba taszítja a magyar munkavállalókat, majd ezt munkahelyvédelemnek állítja be. Teszi ezt a kormány azáltal, hogy teljes eltérést enged a Munka Törvénykönyvének minden rendelkezésétől”

- állapították meg.

Az ellenzéki frakciók álláspontja szerint ez az alábbi következményekkel jár.
  • Megszünteti a munkavállalók emberi méltóságának, személyes adatainak, egészséges munkakörnyezethez való jogának munkajogi védelmét.
  • Megszünteti a fizetett pihenőidőt garantáló munkajogi védelmet, valamint az egyenlő bért biztosító munkajogi szabályokat is.
  • Megszünteti tehát annak munkajogi garanciáit, hogy ne kaphassanak politikai meggyőződés, nem, bőrszín vagy szexuális irányultság alapján másokhoz képest kevesebb bért egyes munkavállalók, vagy annak védelmét, hogy a munkások kipihenhessék fáradalmaikat.
Hangsúlyozták, hogy az Orbán-kormány által meggyengített szakszervezeti jogok, valamint a rabszolgatörvény eredményeképpen a kormány a munkavállalókat teljes egészében kiszolgáltatta munkáltatóiknak. Megjegyezték, hogy a munkavállalók megérdemlik az állami védelmet, és hogy jogaikat az állam mindenkivel szemben biztosítsa. 
„Elutasítjuk a kormány által bevezetett modern rabszolgaságot, mert mi a munkavállalói jogok védelméért küzdünk. Éppen ezért kezdeményeztük az Alkotmánybíróság eljárását és kértük, hogy semmisítse meg azokat a rendelkezéseket, amelyek a munkavállalók jogfosztását eredményezte”

- tették hozzá.

Úgy vélik, a kormány lépése nem csak a magyar belső joggal, hanem számtalan nemzetközi szerződéssel is ellentétes.
Szerző
Frissítve: 2020.05.20. 15:15