"Hívhatjuk lex einstandnak" is a különleges gazdasági övezetről szóló előterjesztést

Publikálás dátuma
2020.05.20. 17:06
Harangozó Tamás
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Élesen kritizálta az ellenzék a kormányzati javaslatot a szerdai parlamenti vitában.
A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló kormányzati előterjesztés általános vitájával kezdődött az Országgyűlés szerdai ülése. A törvényjavaslatot - amelyet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jegyez - élesen bírálták az ellenzéki pártok.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára kiemelte, a javaslat arányosabb forrásmegosztást tesz lehetővé egy megyén belül, így több település is részesülhet egy nagyberuházásból származó adóbevételből.
- A különleges gazdasági övezetté nyilvánításra szigorú feltételek mentén kerülhet sor, nem lesz automatikus, és az állam semmilyen összeget nem von el az önkormányzatoktól

- jelentette ki.

Emlékeztetett: az elmúlt években Magyarország jelentős gazdasági eredményeket ért el, növekedett a tőkevonzó képessége és a nemzetgazdaság teljesítőképessége. - Hogy ezeket tovább növelhessék és az elért eredményeket megőrizzék, a javaslat lehetőséget biztosít, hogy különleges gazdasági övezeteket hozzanak létre, amelyekre eltérő szabályok vonatkoznak - mutatott rá.  Hadházy Sándor, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta, a kormány kiemelt célja a 2010 óta elért gazdasági eredmények megvédése mellett a munkahelyek megőrzése és újak teremtése, és a javaslattal lehetőség nyílik a különleges gazdasági övezetek létrehozására, ami hozzájárul e célok eléréséhez. 
- A változtatás segíti a nemzetgazdasági szempontból jelentős beruházások gyors megvalósítását speciális szabályozási környezet kialakításával

- vélte.

A KDNP szerint beruházások kellenek a munkahelyteremtéshez. Ellenzéki reakciók   Dudás Róbert (Jobbik) közölte, hogy problémákat okozhat, hogy egy településen belül eltérő szabályozás érvényesülhet. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint arról szól a javaslat, hogy „önök lopni készülnek”, forintokat csatornáznak át oda, ahol a kormány emberei dönthetnek róluk.   Harangozó Tamás (MSZP) úgy értékelt, ez a törvényjavaslat egy politikai és gazdasági furkósbot a Fidesz és a kormány kezében, egyszerű útonállás, 
„hívhatjuk lex einstandnak” is.

Hozzátette, a bosszút nem a kormánypártok politikai ellenfelei fizetik meg, hanem a településen élő emberek. Rámutatott, a javaslat első paragrafusának negyedik bekezdéséből világosan kiderül, a törvény a fővárosra és a megyei jogú városokra is vonatkozik. Harangozó Tamás szerint az előterjesztés alaptörvény-ellenes is, mert ezek a bevételek a települési és nem a területi önkormányzatokat illetik meg.  Mesterházy Attila (MSZP) szerint a javaslat arról szól, hogy meg akarják rendszabályozni az önkormányzatokat, vissza akarják szerezni a pénzek feletti kontrollt.    Gyurcsány Ferenc (DK) közölte, „ha megöljük az önkormányzatokat, akkor minden bizonnyal megöljük a hazát”. Az ellenzéki politikus azt mondta, ha van bolsevik párt Magyarországon, akkor az a Fidesz, amely mindent centralizál, mindent a kormányfőnek juttat és semmit az embereknek. Elmondta, legalább 200 milliárd forintot fognak átcsoportosítani, amennyi a felsőoktatás költségvetése. Hajdu László (DK) azt mondta, Budapesten nem lesz ilyen különleges gazdasági övezet, mert ha kijelölnének ilyet, az abból származó bevételt a főpolgármesterhez kellene átcsoportosítani, hiszen a főváros megyének számít. 
- Márpedig a főpolgármesternek nem adnak pénzt, hogy ő ossza vissza a kerületeknek

- vélekedett.

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a törvényjavaslat az ellenzéki vezetésű városban élő polgárok meglopásáról szól. Közölte, a kormánypártok bármire hajlandóak, csak jöjjön a pénz és azt el tudják osztani a holdudvarban.  Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) azt közölte, lesújtó a véleményük a törvényjavaslatról, de nem lepődtek meg az indítványon, amely arról szól, hogy „mostantól a hatalom emberei döntenek, és próbálják megpuccsolni az emberek hatalmát”.  Bana Tibor (független) szerint a Fidesz-kormány 2010 óta mindent megtesz az önkormányzatok mozgásterének szűkítéséért. - Most is egy politikai alapú - a fideszes többségű megyei önkormányzatokon keresztül zajló - pénzelosztás irányába lép a kormány - mondta.  Szél Bernadett, (független) „visszamenőleges hatállyal elkövetett választási csalásként” értékelte a törvényjavaslatot, illetve alkotmányellenesnek, mélyen antidemokratikusnak és igazságtalannak nevezte azt. Gelencsér Attila (Fidesz) az ellenzéki felszólalásokra reagálva emlékeztetett: 2006 és 2010 között „nem volt ez a nagy hangoskodás”, nem hallotta felszólalni Varju Lászlót arról, hogy a megyei önkormányzatok költségvetéséből súlyos milliárdok hiányoznak. 
Megjegyezte, van már egy féléves tapasztalat az ellenzéki vezetésű önkormányzatokról, a tanácsadói szerződésekről, a „haveri megbízási díjakról” és a „médiacégek kitöméséről”.

- Lehet, hogy önök ezt féltik, ezért kellene bocsánatot kérniük - fordult az ellenzéki képviselőkhöz.    Orbán Balázs zárszavában azt mondta, a 2002-10 közötti időszaknak az a tragédiája, hogy a kormány gyáva, erőtlen volt, a feladatokat áttolta az önkormányzati szektornak, a finanszírozást viszont elvette tőlük. A mostani kormány alatt az önkormányzatok számára rendelkezésre álló bevétel megkétszereződött. Megerősítette, a kormány szándéka szerint az előterjesztés a fővárosra és a megyei jogú városokra nem terjed ki.

Alkotmánybíróságtól kérik az ellenzéki frakciók a „munkavállalók jogfosztását eredményező” rendeletek megsemmisítését

Publikálás dátuma
2020.05.20. 15:11

Fotó: Shutterstock
Álláspontjuk szerint a nagyvállalatok érdekeinek védelmében az Orbán-kormány jobbágysorba taszítja a magyar munkavállalókat.
Az Alkotmánybírósághoz fordultak az ellenzéki parlamenti frakciók és Szél Bernadett, illetve Hadházy Ákos független országgyűlési képviselők annak érdekében, hogy a testület semmisítse meg azokat a veszélyhelyzeti rendelkezéseket, amelyek a munkavállalók jogfosztását eredményezte - derül ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményből. Azt írták, hogy a munkavállalók kiszolgáltatott helyzete miatt a Magyar Szakszervezeti Szövetség a parlamenti pártokhoz fordult, azt kérve, hogy segítsenek megakadályozni a munkavállalók jogfosztását.
„Egyetértünk a szakszervezetekkel abban, hogy a munkavállalók jogainak csorbítása elfogadhatatlan. A kormány a koronavírus-járvány kezelése érdekében úgy akarja megvédeni a nagyvállalatok gazdasági érdekeit, hogy jobbágysorba taszítja a magyar munkavállalókat, majd ezt munkahelyvédelemnek állítja be. Teszi ezt a kormány azáltal, hogy teljes eltérést enged a Munka Törvénykönyvének minden rendelkezésétől”

- állapították meg.

Az ellenzéki frakciók álláspontja szerint ez az alábbi következményekkel jár.
  • Megszünteti a munkavállalók emberi méltóságának, személyes adatainak, egészséges munkakörnyezethez való jogának munkajogi védelmét.
  • Megszünteti a fizetett pihenőidőt garantáló munkajogi védelmet, valamint az egyenlő bért biztosító munkajogi szabályokat is.
  • Megszünteti tehát annak munkajogi garanciáit, hogy ne kaphassanak politikai meggyőződés, nem, bőrszín vagy szexuális irányultság alapján másokhoz képest kevesebb bért egyes munkavállalók, vagy annak védelmét, hogy a munkások kipihenhessék fáradalmaikat.
Hangsúlyozták, hogy az Orbán-kormány által meggyengített szakszervezeti jogok, valamint a rabszolgatörvény eredményeképpen a kormány a munkavállalókat teljes egészében kiszolgáltatta munkáltatóiknak. Megjegyezték, hogy a munkavállalók megérdemlik az állami védelmet, és hogy jogaikat az állam mindenkivel szemben biztosítsa. 
„Elutasítjuk a kormány által bevezetett modern rabszolgaságot, mert mi a munkavállalói jogok védelméért küzdünk. Éppen ezért kezdeményeztük az Alkotmánybíróság eljárását és kértük, hogy semmisítse meg azokat a rendelkezéseket, amelyek a munkavállalók jogfosztását eredményezte”

- tették hozzá.

Úgy vélik, a kormány lépése nem csak a magyar belső joggal, hanem számtalan nemzetközi szerződéssel is ellentétes.
Szerző
Frissítve: 2020.05.20. 15:15

Bajcsy-Zsilinszky Kórház: megakadályozta a Fidesz a meghallgatást

Publikálás dátuma
2020.05.20. 14:43

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Jövő hétre újra összehívta a népjóléti bizottság ülését Korózs Lajos elnök.
A fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórházban kialakult, lapunk által elsőként megírt tarthatatlan állapotokról kérdezte volna a parlament népjóléti bizottsága Kásler Miklós EMMI minisztert és Müller Cecília országos tisztifőorvost is szerette volna meghallgatni, de sem ők, sem a testület kormánypárti képviselői nem jelentek meg, így elmaradt az ülés határozatképtelenség miatt. (A meghívottak közül egyedül Lakatos Tibor rendőr ezredes, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője jelent meg. ) Korózs Lajos bizottsági elnöknek így csak arra volt lehetősége, hogy az általa megfogalmazott kérdéseket felolvassa. A szocialista képviselő többek között arra lett volna kíváncsi, a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban tapasztalható állapotokról a kórházat irányító miniszteri biztos készített-e jelentést és ha igen, ez kihez jutott el, született-e intézkedés ennek nyomán. Arra is kíváncsi lett volna Korózs Lajos, igaz-e, hogy azután is folyamatosan vittek koronavírusos betegeket az intézménybe, hogy erre a Dél-Pesti Centrumkórházat és a Korányi Kórházat jelölték ki? Igaz-e, hogy két méteres gipszkarton fallal oldották meg a betegek izolációját és nejlon fóliából készítettek zsilipes beléptetőt? Igaz-e, hogy a koronavírus-részleg nem alkalmas intenzív terápiákra, nincs megfelelő lélegeztetőgép sem az osztályon? Azt is megkérdezte volna a bizottság elnöke, ki adott utasítást arra, hogy csupán otthoni légzéskönnyítésre alkalmas kínai berendezéseket vásároljanak kórházak számára (erről a Magyar Hang írt először), mely intézményekbe szállítottak ezekből és milyen áron szerezték be őket? Korózs Lajos ezek után bejelentette, hogy a jövő hétre újra összehívja a bizottságot amire ismét meghívta Kásler Miklóst, rajta kívül Pintér Sándor belügyminisztert és Szijjártó Péter külügyminisztert is. Mivel ezen a Fidesz számára fontos témák is napirendre kerülnek (például az örökbefogadás megkönnyítését célzó törvényjavaslat), minden bizonnyal jelen lesznek a kormánypárti képviselők is.
Frissítve: 2020.05.20. 15:10