Előfizetés

Tízezrek élnek a semmiből – kijöttek az áprilisi munkanélküliségi adatok

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.05.20. 17:45

Fotó: Shutterstock
Több mint 330 ezerre nőtt április 20-ig a regisztrált álláskeresők száma. Felük semmilyen pénzbeli ellátást nem kap.
Áprilisban több mint 72 ezer új álláskereső jelentkezett be az illetékes kerületi vagy járási hivatalnál, ezzel a nyilvántartásba vett munkanélküliek száma 330 734 főre nőtt – olvasható ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) szerdán közzétett legfrissebb, áprilisi adataiból. A munkanélküliek száma azonban ennél lényegesen több lehet. A statisztikát ugyanis mindig az adott hónap 20. napján zárják, vagyis az azóta eltelt kerek egy hónap elbocsátásait még nem jelzik ezek a számok. Információink szerint még múlt pénteken is 2200-an regisztráltak a kirendeltségeken, pedig a korai zárás miatt az csak „fél” napnak számít. Ezek az adatok ráadásul csak arról adnak információt, hányan jelentkeztek be álláskeresőként. Márpedig sok munka nélkül maradt dolgozó nem teszi ezt meg. Vagy azért, mert bízik abban, hogy magától is talál munkát, vagy pedig azért, mert korábban feketén, vagy félig zsebbe fizetve dolgozott, így egyáltalán nem is lenne jogosult álláskeresési járadékra, vagy csak minimális összegre. Az mindenesetre a most közölt adatokból is jól látszik, hogy a koronavírusválság milyen brutális hatást gyakorolt a magyar munkaerőpiacra. Tavaly áprilishoz képest ugyanis az álláskeresők száma 26,5 százalékkal ugrott meg. Csaknem felük - több mint 152 ezer ember – ráadásul semmilyen pénzbeli ellátásra nem volt már jogosult áprilisban. Ez azt jelenti, hogy márciushoz képest 22 ezerrel, tavaly áprilishoz képest pedig 35 ezerrel több munkakereső „lóg a semmiben”. Ennek oka, hogy az álláskeresési járadék továbbra is csak három hónapig jár – addig is csak annak, aki a kérelem beadása előtti három évben legalább 360 napig munkaviszonyban dolgozott -, hiába kérték a szakszervezetek többször is, hogy a válság miatt hosszabbítsák meg a folyósítás idejét. Márpedig most nem könnyű munkát találni: áprilisban már tavalyhoz képest 8 százalékkal többen, csaknem 75 ezren voltak azok, akik egy éve vagy annál is régebb óta kerestek munkát. Álláskeresési ellátást egyébként mindössze 110 ezren kaptak, 68 ezren pedig szociális ellátásban - rendszeres szociális segélyben vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban – részesültek.  Az adatokból az is látszik, hogy a fiatalok különösen megszenvedik a válságot: márciushoz képest 17, tavalyhoz képest 20 százalékkal többen - csaknem 45 ezren - vannak a 25 év alatti álláskeresők. Ez az összes munkanélküli csaknem 14 százalékát jelenti. Az idősebb korosztály is erősen érintett: majdnem minden negyedik álláskereső – több mint 75 ezer fő – az 55 év felettiek közül került ki. Jelentősen – márciushoz képest 22, tavalyhoz képest 33 százalékkal - megnőtt a diplomás álláskeresők száma is, így az okleveles munkanélküliek már csaknem 20 600-an vannak. Jóval többen – csaknem 130 ezren – keresnek állást legfeljebb nyolc általánossal, de a legtöbb – több mint 180 ezer - regisztrált munkanélkülinek középfokú iskolai végzettsége van. Tavalyhoz képest a legnagyobb arányban – 86 százalékkal - a Nyugat-Dunántúlon nőtt az álláskeresők száma: a régióban több mint 26 ezren maradtak munka nélkül. Szintén nagyot ugrott a regisztráltak száma a Közép-Dunántúlon (43 százalékkal 28 380 főre) és Közép-Magyarországon (33 százalékkal 44 514 főre). A legtöbb munkanélküli azonban változatlanul az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon van (76 700 és 69 938 fő), de számuk „csak” 11, illetve 18 százalékkal nőtt tavaly óta.      

Brüsszel megkérdőjelezi a kormány veszélyhelyzeti intézkedéseit

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.05.20. 14:50

Fotó: Etienne Ansotte / EC - Audiovisual Service
Egészségügy, közbeszerzés, korrupció és veszélyhelyzet: pontokba szedve értékeli a magyar gazdaságfejlesztési programokat az Európai Bizottság.
Bírálja az Európai Bizottság a veszélyhelyzeti intézkedéseket a magyar nemzeti reformprogramról és konvergencia programról készült, szerdán közzétett értékelésében és ajánlásaiban. Mint rámutat, a sürgősségi döntések nem veszélyeztethetik az üzleti tevékenységet és a szabályozói környezet stabilitását. Megkérdőjelezi, hogy szükséges és arányos lépés volt-e egy részvénytársaság állami felügyelet alá helyezése, katonai kapcsolattartók kivezénylése stratégiai vállalatokhoz, illetve a munka törvénykönyvében foglalt egyes előírások felfüggesztése. A Bizottság említést tesz arról, hogy Orbán Viktor május 15-én bejelentette a rendkívüli felhatalmazás visszaadását, ugyanakkor leszögezi: az igazságügy függetlenségének a megerősítése szintén kulcsfontosságú eleme a sürgősségi intézkedések hatékony felügyeletének. A pontokba foglalt országajánlásban Brüsszel kifogásolja, hogy a közbeszerzések fele versenyeztetés nélkül zajlik és sürgeti a rendszer tökéletesítését. A közbeszerzések terén feltárt szabálytalanságok és az ellenőrző mechanizmus hiányosságai miatt tavaly 1 milliárd eurós büntetést szabott ki. Az uniós testület ösztönzi a magyar hatóságokat, hogy a döntések előkészítésébe vonják be a szociális partnereket és az érintetteket. További elemzést igényel a munkatörvénykönyvének sürgősségi módosítása, amely lehetővé teszi az előírásoktól való eltérést — áll az országajánlásban. Az uniós testület értékelése szerint az eddigieknél több erőfeszítésre van szükség az adóelkerülés megakadályozására, mivel a nyereséget terhelő forrásadó hiánya miatt Magyarországról adózatlan pénzek vándorolnak offshore pénzügyi központokba. Az Európai Bizottság azt ajánlja a magyar döntéshozóknak, hogy tegyenek meg mindent a járvány hatékony megfékezése érdekében. Támogassák a gazdasági helyreállítást, és amint a körülmények megengedik, hozzanak a költségvetési egyenleget és az államadósságot középtávon javító fiskális intézkedéseket. Brüsszel szerint kezelni kell az egészségügyben mutatkozó munkaerőhiányt, biztosítani a létfontosságú eszközöket és infrastruktúrát az egészségügy megfelelő működéséhez. További beruházásokat és átfogó reformot tart szükségesnek az ellátás minőségének a javítására. Az uniós testület mindemellett fontosnak ítéli a kkv-k pénzügyi támogatását, az állami beruházások előre hozatalát és a magánbefektetések ösztönzését. A tervezéskor különös figyelmet kell fordítani a zöld átmenetet és a digitális átállást segítő invesztíciókra, mindenekelőtt a tiszta energia termelésére és alkalmazására, a fenntartható közlekedésre, a víz- és hulladékkezelésre, a kutatás-fejlesztésre valamint az iskolák digitális infrastruktúrájára. A brüsszeli bizottság szerint támogatni kell a csökkentett idejű munkavégzést és az aktív munkaerőpiaci intézkedéseket, valamint növelni a munkanélküli segély jogosultsági idejét. Bővíteni kell a szociális támogatásra szorulók körét és garantálni, hogy mindenki hozzáférjen az alapvető szolgáltatásokhoz és a minőségi oktatáshoz.  A tízoldalas dokumentumban az Európai Bizottság leszögezi: a korrupció, a nyilvános adatokhoz való hozzáférés és a médiaszabadság már a válság előtt is aggodalmakat okozott. Mivel a veszélyhelyzetben gyengültek az ellenőrző mechanizmusok, a helyzet tovább romolhat. A nyomozás és a bűnüldözés kevésbé tűnik hatékonynak Magyarországon, mint más tagállamokban — állítja Brüsszel, amely ismét felhánytorgatja, hogy hiányzik a határozott, rendszerszintű fellépés a magas szintű korrupció ellen. A bizottsági ajánlásokat az EU pénzügyminiszteri tanácsa fogadja el.  

Az olcsóbb elektromos autók árának majdnem negyedét is hajlandó átvállalni a kormány

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.05.20. 11:49

Fotó: Népszava
A taxiskora és a futárcégekre külön figyel a kabinet.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kezdeményezett klímaügyi kerekasztal-beszélgetések folytatásaként Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár a városi közlekedés zöldítésében érdekelt vállalatok és intézmények vezetőivel egyeztetett kedden - közölte az ITM. A megbeszélések célja a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia konszenzusos megalkotása. Kaderják Péter kiemelte, hogy a közlekedés zöldítése a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv sarkalatos pontja, és a Magyarország által 2050-re vállalt karbonsemlegesség elengedhetetlen feltétele, hiszen a magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás ötödéért a közlekedési szektor, ezen belül 98 százalékban a közúti közlekedés felel. Éppen ezért a kormány a következő tíz évben a Zöld Busz Program keretében 36 milliárd forinttal támogatja az alacsony és nulla kibocsátású járművek forgalomba állítását a nagyvárosok közösségi közlekedésében. A Klíma- és természetvédelmi akcióterv intézkedésének köszönhetően 2022-től csak elektromos buszt lehet üzembe helyezni a 25 ezer főt meghaladó lélekszámú településeken, ennek eredményeként tíz éven belül a nagyvárosokban közlekedő minden második busz környezetkímélő lesz - tájékoztatott Kaderják Péter. És lesz támogatás az autókra is, mégpedig sávos rendszerven: 11 milliós forintos vételár alatt 2,5 millió a maximális támogatással száll be az állam, 11 és 15 millió között 500 ezer forintra apad a dotáció, 15 millió fölött pedig egy fillér segítség sem jár. A kormány a futár- és taxisvállalkozásáokat is segítené: előbbiek elektromos robogót szerezhetnének be jutányosan, utóbbiak az átlagosnál nagyobb, 55 százalékos támogatást is szakíthatnak, ha elektromos autóval fuvarozzák utasaikat.
A fővárosban már jár elektromos busz
Fotó: Népszava