Előfizetés

Ellentmondásos módon nyitja ki az iskolákat a kormány

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.05.21. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Júniustól be lehet vinni a gyerekeket, de ez nem lesz kötelező.
Június 2-tól oktatási céllal valamennyi iskolában találkozhatnak a pedagógusok és tanulók, kis csoportos konzultációkat és egyéni felkészítéseket tarthatnak, az esetlegesen lemaradó tanulóknak felzárkóztató foglalkozásokat szervezhetnek – jelentette be szerdán Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Hozzátette: a tanév hossza nem változik és június 15-ig a koronavírus-járvány miatt március közepén elrendelt tantermen kívüli digitális oktatás is érvényben marad. Június 16. és 26. között pedig már a következő tanévre készülhetnek az iskolákban. Tömeges rendezvényeket, ballagásokat és tanévzáró ünnepségeket nem lehet szervezni, de kisebb csoportokban, osztályonként megengedett az összejövetel, a bizonyítványok átadását is meg lehet így szervezni. A nyári táborokról még tartanak az egyeztetések. A vidéki bölcsődék és óvodák május 25-től, a fővárosiak pedig június 2-tól visszatérhetnek a normális működési rendhez. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) örül a döntésnek. Szabó Zsuzsa PSZ-elnök a Népszavának azt mondta: elfogadható megoldás, hogy a tanév utolsó két hetében az iskolába járás nem kötelező, hanem egy lehetőség lesz, ami azoknak a gyerekeknek jelenthet nagy segítséget, akik az elmúlt hetekben nem tudtak bekapcsolódni a digitális távoktatásba. Korábban az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ is elismerte: internet- vagy eszközhiány miatt több mint 35 ezer iskolás nem tudott részt venni a digitális munkarendben. Szabó Zsuzsa hangsúlyozta: a felzárkóztatásra két hét nem lesz elég, annak a következő tanévben is folytatódnia kell majd. A Civil Közoktatási Platform (CKP) korábbi állásfoglalásában azt írta: a tantermi oktatást két hétre újraindítani járványügyi szempontból kockázatos, oktatási haszna kétséges és gazdasági szempontból sem jelent megoldást. Hozzátették: veszélyhelyzet idején bármiféle személyes jelenléttel járó lehetőség és kötelezettség csak akkor elfogadható, ha nyitva áll a lehetőség a veszélyeztetettek távolmaradására, illetve ha a kormányzat és a fenntartók biztosítják a kockázat elkerüléséhez szükséges feltételeket, eszközöket, finanszírozást. A CKP szóvivője, Ercse Kriszta szerint a köznevelési államtitkár bejelentése számos kérdést vet fel. Rámutatott: szervezési szempontból nagy kihívást fog jelenteni az iskoláknak és a pedagógusoknak, ha egyszerre kell gyermekfelügyeletet biztosítaniuk, tanulást segítő, felzárkóztató foglalkozásokat szervezniük és a digitális távoktatást is folytatniuk kell azon diákok számára, akik továbbra is inkább otthon maradnának. A nyitás előtt, majd azt követően az intézményeket folyamatosan fertőtleníteni is kell.

A belvárosi önkormányzat felújíttatta, most leromboltatná

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.05.21. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A választásokra készült el, de most újra szét kell verni a több százmillióért megújult Podmaniczky teret.
A Podmaniczky tér 1,3 milliárd forintba kerülő felújítására még 2016-ban nyert nettó 236 millió forint fővárosi támogatást az V. kerületi önkormányzat. A főváros azonban már készült az M3-as metróvonal felújítására. Az Arany János utcai metrómegálló pedig éppen a Podmaniczky tér alatt található, így átépítése nem lehetséges a tér használata nélkül. A mozgólépcsőket például nem lehet az alagút felől ki- és beemelni. Éppen ezért a főváros azt javasolta a kerületnek, hogy a tér felújítását halasszák el a metrórekonstrukció utánra. A fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter vezette kerület azonban mindenképpen avatni akart a következő önkormányzati választások előtt, így inkább vállalta, hogy a tér alatt futó közművek felújításait saját költségére elvégezteti. Erről megállapodást is aláírtak 2016 májusában. A BKV ennek tudatában törölte ezt a munkát a metró középső szakaszának felújítási terveiből, így az a Swietelsky Kft.-vel tavaly kötött 90 milliárdos kivitelezői szerződésben sem szerepel. Csakhogy az idén februárban megtartott helyszíni szemlén kiderült, hogy a közműfelújítás egy részét – az állomás csatornabekötésének korszerűsítését – az V. kerület által megbízott Penta Általános Építőipari Kft. nem végezte el. Így a tavaly októberi önkormányzati választások előtt nagy csinnadrattával átadott teret most újra fel kell bontani. Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes politikai játszmát sejt az ügy mögött, hiszen szakmai érvekkel aligha magyarázható, hogy az V. kerületi önkormányzat miért ragaszkodik egy olyan megoldáshoz, amely a környéken élőknek sokkal több kellemetlenséggel jár és extraköltséggel jár. De az is sok kérdést felvet, hogy a kerület miért nem tartotta be a tér felújítására a BKV-val kötött korábbi megállapodást.    A belvárosi önkormányzat ráadásul nem járul hozzá a közeli Bank utca lezárásához, így az építési területre érkező és távozó nehézgépjárművek csak az Arany János utcán, illetve az abból nyíló kisebb utcákon át közlekedhetnének. A kerületi fricska a felesleges közpénzégetés és a környéken élők nyugalmának háborgatása mellett a hármas metró egyébként is csúszásban lévő, uniós határidőkkel kalodába zárt megvalósítását is akadályozza, hiszen a hozzájárulás hiányában nem kezdődhet meg a felszínen a munka. A projekt bukása, az építkezés okozta kellemetlenségek és a tér újbóli feldúlása azonban könnyen a Karácsony Gergely vezette főváros nyakába varrható a háttérjátszmákat kevésbé ismerő budapestiek szemében. De talán a politikai játszmán túl akad más ok is. A Podmaniczky tér felújítását, akárcsak a Vörösmarty és a József Nádor tér kivitelezését is a Penta végezte, ami egyenes folytatása volt a korábbi gyakorlatnak. A vállalkozás Rogán Antal polgármestersége idején is az V. kerület egyik legtöbbet foglalkoztatott építő cége volt, benne volt az unió által finanszírozott, erősen bírált Belváros Főutcája program kivitelezői csapatában is. A három tér felújítására kiírt tendereket egyedüli pályázóként nyerték összesen 5,3 milliárd forint értékben. A munka minőségét sokan kritizálták. A Vörösmarty tér burkolatát részben vissza is bontották és újra kövezték. A Podmaniczky tér beáldozása felveti, hogy itt sem volt minden rendben a kivitelezéssel. A bontás miatt azonban elveszik a garancia és a javításokat a Penta helyett másnak kell elvégezni. A kerület szerint a fővárosnak azzal a feltétellel kellene kiadnia a munkakezdési engedélyt a Swietelsky-nek, hogy a cég vállaljon teljes körű helyreállítási kötelezettséget. Belváros-Lipótváros önkormányzata a Népszava kérdésére válaszolva azt is közölte, hogy a kerület – a fővárostól kapott 236 milliós támogatáson túl – nettó 923 milliót költött a térfelújításra, beleértve a tér alatti valamennyi közművet is. A megvalósítás során folyamatosan egyeztettek a BKV-val. (A lapunk birtokában lévő iratok szerint az elkészült felújítás nem teljes.) A kerületi tulajdonban lévő Bank utca lezárásához pedig azért nem járulnak hozzá, mivel „azt a Podmaniczky tér megújítása keretében faltól falig megújították és nem hívei annak, hogy egy pár hónapja elkészült beruházás területét a lakosság szolgálata helyet ismét munkaterületté nyilvánítsák, mivel egészen biztosan sérülni fog”. Érdekes, hogy ez Podmaniczky tér esetében nem szempont a kerület számára. Szerintük nincs szükség a Bank utca elfoglalására, elég a metróállomás épülete körüli fővárosi terület. Álláspontjuk szerint a felvonulási útvonalak „nem érinthetik a frissen, jelentős közpénzből felújított közterületeket, és a metróberuházás – az itt élők, dolgozók érdekeinek megfelelően – nem terhelheti tovább a kapcsolódó szűk utcákat építési forgalommal”. A főváros által eddig bemutatott forgalomtechnikai tervek „nem veszik figyelembe a kerületben előkészítés alatt álló, illetve folyamatban lévő köz- és magánberuházásokat és felvonulási útjukat, ráadásul a kerületi parkolóhelyek elvesztésével járnának”. Ami a „magánberuházásokat” illeti: a kormányfő veje, Tiborcz István néhány utcával odébb épít hotelt a műemléki Mahart- és Futura-házak átalakításával, állami hitelből, nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektként.

Bárkinél lekapcsolhatja az internetet az állam

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.05.21. 06:00

Fotó: Soós Lajos / MTI
Július 1-től kétszer kilencven napra a titkosszolgálatok saját hatáskörben elrendelhetik egyes online szolgáltatások felfüggesztését.
Veszélyes irányba növeli a titkosszolgálatok hatáskörét az a törvénymódosítás, amit kedden fogadott el az Országgyűlés. A Semjén Zsolt által benyújtott jogszabály a nemzetbiztonsági törvényt és az elektronikus információ biztonságáról szóló törvényt is több ponton kiegészíti a kiberbiztonság erősítése jegyében. A jogszabály kimondja, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat saját hatáskörben elrendelheti az „ideiglenes hozzáférhetetlenné” tételét annak az „elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított” adatnak vagy szolgáltatásnak, amely a „magyar kibertér biztonságára fenyegetést jelent”, vagy „amely honvédelmi vagy szövetségi érdeket sért vagy veszélyeztet”. Az „ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel” időtartama akár 90 nap is lehet, amit a két említett titkosszolgálati szervezet még egyszer ugyanekkora időtartamra meghosszabbíthat. Az intézkedés praktikusan azt jelenti, hogy valamely online tartalmat, szolgáltatást elérhetetlenné tesznek, vagyis szervereket kapcsolhatnak le, online szolgáltatók működését függeszthetik fel. 
- Ha a Népszava honlapja megírja, hogy a magyar honvédség tankjai közül mondjuk néhány elromlott, és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat ezt saját hatáskörben úgy ítéli meg, hogy honvédelmi érdeket veszélyeztető információról van szó, akkor a Népszava online-t is szüneteltetni lehet 90 plusz 90 napra? Vagy bármely más magyar online lapot, vagy akár a szerver szolgáltatóját? - tette fel a kérdést Harangozó Tamás. A parlament honvédelmi és rendvédelmi bizottságának szocialista tagja szerint nyilvánvaló, hogy egy online tevékenységet végző vállalkozást ezzel egyszerűen tönkre lehet tenni. A politikus kifejtette, természetesen egy államnak késznek kell lennie egy kibertámadás, vagy bármely, az online térből érkező fenyegetés, jogsértés elhárítására. Ez a törvényszöveg - így Harangozó - azonban annyira elnagyolt és olyan elemeket tartalmaz, hogy egyszerűen bunkósbottá válhat a kormány kezében. - Alkalmas eszköz ez arra, hogy elhallgattasson, ellehetetlenítsen akár internetes tartalomszolgáltatókat, akár más vállalkozásokat - jelentette ki az MSZP-s képviselő. Szerinte egy kibertámadás elhárítása vagy egy káros, tiltott tartalommal szembeni intézkedés nyilvánvalóan nem tart 90, főleg nem kétszer 90 napig, hanem jellemzően néhány órán, maximum néhány napon át. - Ha azt tartalmazná a szöveg, hogy maximum 12, 24, 36 órára tehet hozzáférhetetlenné egy hírközlő hálózatot vagy szolgáltatást, akkor még el is tudnám hinni, ha jóhiszemű vagyok, hogy a kormány célja ezzel valóban a védekezés. De a kétszer 90 napos időtartam teljesen érthetetlen és semmi köze a védekezéshez – mondta Harangozó Tamás. Hozzátette, a törvény másik része, miszerint ilyen intézkedést tehetnek a titkosszolgálatok akkor is, ha a saját megítélésük szerint egy ilyen tartalom, vagy szolgáltatás „honvédelmi érdeket veszélyeztet”, kifejezetten veszélyessé teszi a helyzetet. 
A törvény egyébként arról nem rendelkezik, hogy a szankcióval sújtott szolgáltató milyen jogorvoslati lehetőséggel élhet. Azt sem tisztázza pontosan, hogy mit jelent a „fenyegetés” és a „honvédelmi, vagy szövetségi érdek veszélyeztetése”, amivel a jogalkotó egy tipikus gumiparagrafust hozott létre, amely az illetékes hatóság kénye kedve szerint alkalmazható. A törvénysértő elektronikus tartalmak ideiglenes vagy akár végleges törlésére (hozzáférhetetlenné tételére) egyébként most is megvan a jogi lehetőség. A Büntetőeljárási törvény szerint azonban ehhez minden esetben nyomozás és bírósági döntés szükséges. Most a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat enélkül hozhatna azonnal hatályos döntést. Mint korábban megírtuk, ugyanez a törvény (amely ironikus módon az „Egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról” címet viseli) rendelkezik arról is, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szintén a kibertámadások elleni védekezés jegyében akár korlátlan megfigyelést is folytathat az önkormányzatok, állami szervezetek, vagy éppen az Országgyűlés adatforgalmában.