Előfizetés

Bárkinél lekapcsolhatja az internetet az állam

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.05.21. 06:00

Fotó: Soós Lajos / MTI
Július 1-től kétszer kilencven napra a titkosszolgálatok saját hatáskörben elrendelhetik egyes online szolgáltatások felfüggesztését.
Veszélyes irányba növeli a titkosszolgálatok hatáskörét az a törvénymódosítás, amit kedden fogadott el az Országgyűlés. A Semjén Zsolt által benyújtott jogszabály a nemzetbiztonsági törvényt és az elektronikus információ biztonságáról szóló törvényt is több ponton kiegészíti a kiberbiztonság erősítése jegyében. A jogszabály kimondja, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat saját hatáskörben elrendelheti az „ideiglenes hozzáférhetetlenné” tételét annak az „elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított” adatnak vagy szolgáltatásnak, amely a „magyar kibertér biztonságára fenyegetést jelent”, vagy „amely honvédelmi vagy szövetségi érdeket sért vagy veszélyeztet”. Az „ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel” időtartama akár 90 nap is lehet, amit a két említett titkosszolgálati szervezet még egyszer ugyanekkora időtartamra meghosszabbíthat. Az intézkedés praktikusan azt jelenti, hogy valamely online tartalmat, szolgáltatást elérhetetlenné tesznek, vagyis szervereket kapcsolhatnak le, online szolgáltatók működését függeszthetik fel. 
- Ha a Népszava honlapja megírja, hogy a magyar honvédség tankjai közül mondjuk néhány elromlott, és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat ezt saját hatáskörben úgy ítéli meg, hogy honvédelmi érdeket veszélyeztető információról van szó, akkor a Népszava online-t is szüneteltetni lehet 90 plusz 90 napra? Vagy bármely más magyar online lapot, vagy akár a szerver szolgáltatóját? - tette fel a kérdést Harangozó Tamás. A parlament honvédelmi és rendvédelmi bizottságának szocialista tagja szerint nyilvánvaló, hogy egy online tevékenységet végző vállalkozást ezzel egyszerűen tönkre lehet tenni. A politikus kifejtette, természetesen egy államnak késznek kell lennie egy kibertámadás, vagy bármely, az online térből érkező fenyegetés, jogsértés elhárítására. Ez a törvényszöveg - így Harangozó - azonban annyira elnagyolt és olyan elemeket tartalmaz, hogy egyszerűen bunkósbottá válhat a kormány kezében. - Alkalmas eszköz ez arra, hogy elhallgattasson, ellehetetlenítsen akár internetes tartalomszolgáltatókat, akár más vállalkozásokat - jelentette ki az MSZP-s képviselő. Szerinte egy kibertámadás elhárítása vagy egy káros, tiltott tartalommal szembeni intézkedés nyilvánvalóan nem tart 90, főleg nem kétszer 90 napig, hanem jellemzően néhány órán, maximum néhány napon át. - Ha azt tartalmazná a szöveg, hogy maximum 12, 24, 36 órára tehet hozzáférhetetlenné egy hírközlő hálózatot vagy szolgáltatást, akkor még el is tudnám hinni, ha jóhiszemű vagyok, hogy a kormány célja ezzel valóban a védekezés. De a kétszer 90 napos időtartam teljesen érthetetlen és semmi köze a védekezéshez – mondta Harangozó Tamás. Hozzátette, a törvény másik része, miszerint ilyen intézkedést tehetnek a titkosszolgálatok akkor is, ha a saját megítélésük szerint egy ilyen tartalom, vagy szolgáltatás „honvédelmi érdeket veszélyeztet”, kifejezetten veszélyessé teszi a helyzetet. 
A törvény egyébként arról nem rendelkezik, hogy a szankcióval sújtott szolgáltató milyen jogorvoslati lehetőséggel élhet. Azt sem tisztázza pontosan, hogy mit jelent a „fenyegetés” és a „honvédelmi, vagy szövetségi érdek veszélyeztetése”, amivel a jogalkotó egy tipikus gumiparagrafust hozott létre, amely az illetékes hatóság kénye kedve szerint alkalmazható. A törvénysértő elektronikus tartalmak ideiglenes vagy akár végleges törlésére (hozzáférhetetlenné tételére) egyébként most is megvan a jogi lehetőség. A Büntetőeljárási törvény szerint azonban ehhez minden esetben nyomozás és bírósági döntés szükséges. Most a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat enélkül hozhatna azonnal hatályos döntést. Mint korábban megírtuk, ugyanez a törvény (amely ironikus módon az „Egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról” címet viseli) rendelkezik arról is, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szintén a kibertámadások elleni védekezés jegyében akár korlátlan megfigyelést is folytathat az önkormányzatok, állami szervezetek, vagy éppen az Országgyűlés adatforgalmában.

Már nem kell sokat várni, hamarosan a budapesti strandok is kinyithatnak

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.05.20. 22:06

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A vidékiek után a fővárosiak is csobbanhatnak.
Budapesten is második szakaszába lépett a koronavírussal szembeni védekezés, így a fővárosban is hamarosan kinyithatnak a strandok - írta a koronavirus.gov.hu szerdán. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. közleménye szerint a Palatinus, a Paskál, a pesterzsébeti, a csillaghegyi strand és a Római Strandfürdő május 30-án, a Pünkösdfürdői Strandfürdő pedig legkésőbb június 15-én nyitja meg kapuit.  Müller Cecília az operatív törzs szerdai tájékoztatóján bejelentette, hogy a szabadtéri fürdők, strandok megnyitása után rövid időn belül a zárt uszodák is megnyithatnak majd, azokban addig egyelőre csak a szociális helyiségek, a vécék, mosdók használhatók. 

További részletek derültek ki Boldog István fideszes képviselő gyanúsítotti kihallgatásáról

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.20. 22:01
Boldog István
Fotó: Népszava
A nyomozó ügyészek a múlt heti házkutatáskor „bizonyítási eszközöket” is lefoglaltak.
Az már múlt héten kiderült, hogy Boldog Istvánt, a Fidesz országgyűlési képviselőjét a TOP-pályázatokkal kapcsolatban elkövetett visszaélések kapcsán kihallgatták. A vesztegetés elfogadásával gyanúsított kormánypárti képviselő mentelmi jogát április 6-án függesztették fel, és ez lehetővé tette, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség emberei a múlt héten házkutatást tartsanak nála.  A jobbikos Csányi Tamás parlamenti képviselő írásban megkérdezte a legfőbb ügyészt arról, hogy pontosan mi történt Boldog István kétpói házában május 12-én, és hogy a politikus gyanúsított-e. Polt Péter válaszából pedig az is kiderült, pontosan mivel gyanúsítják a politikust. A főügyész azt írta, hogy május 14-én gyanúsítottként hallgatták ki Boldog Istvánt
  • két rendbeli felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének,
  • két rendbeli felbujtóként elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettének
  • és két rendbeli felbujtóként elkövetett versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban elkövetett bűntettek
megalapozott gyanúja miatt. Az ügyészek a házkutatáskor „bizonyítási eszközöket” foglaltak le a helyszínen.  Hadházy Ákos független képviselő szerint az történt, hogy Boldog még 2017-ben magához rendelte választási körzete polgármestereit, és közölte velük, hogy csak az kaphat uniós településfejlesztési támogatást, aki hajlandó az általa ajánlott cégeknek adni a munkát. A Boldog István jobbkezének, táskás emberének is titulált törökszentmiklósi képviselőt, F. Petrát tavaly év végén tartóztatták le. Boldog István múlt héten tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, és panasszal élt a gyanúsítás ellen. A TOP-pályázatok ügyében előbb a NAV, majd az ügyészség vizsgálódott, és eddig kilenc személyt hallgattak ki gyanúsítottként.