Bezöldítik az algák az Antarktisz partvidékét

Publikálás dátuma
2020.05.21. 12:54
Illusztráció
Fotó: MATTHEW DAVEY / AFP
Műholdas megfigyeléssel térképezték fel a légköri szén-dioxid elnyelésében fontos szerepet játszó, fotoszintetizáló organizmusokat a bolygó egyik legtávolabbi vidékén.
A Cambridge-i Egyetem és a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) szakemberei az európai Sentinel-2 műholdpáros segítségével, valamint terepen végzett vizsgálatokkal térképezték fel két antarktiszi nyáron át a kontinens északnyugati részén elnyúló Antarktiszi-félszigetet. Eredményeik szerint az algavirágzás a térség nyugati részére koncentrálódik. 
A mikroszkopikus algák csaknem 1700 részen, mintegy 2 négyzetkilométernyi területet festenek zöldre, ami azt jelenti, hogy nagyjából 500 tonna szén-dioxidot nyelnek el évente – adta hírül a BBC News. A kutatók szerint ugyanakkor a valós számadatok ennél magasabbak, mivel a Sentinel-2 rendszerrel csak a zöld színű algákat lehet észlelni, a vöröseket és narancssárgákat nem. 
Az antarktiszi algavirágzást az 1950-es és 1960-as években indított expedíciók során jegyezték fel először. A szakemberek szerint ezek a fotoszintetizáló organizmusok fontos szerepet játszanak a légkörben lévő szén-dioxid elnyelésében, valamint a tápanyagok körforgásában a bolygó egyik legtávolabbi vidékén. "Ha változás áll be az algaközösségekben, az hatással lesz a tápláléklánc magasabb szintjeire is" – magyarázta Matt Davey, a Cambridge-i Egyetem munkatársa, a Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője. Az ökológus hozzátette: "bár globálisan nézve ezek a számadatok eltörpülnek,az Antarktisz tekintetében nagy jelentőségűek".
Az algáknak folyékony vízre van szükségük az életben maradáshoz, ami azt jelenti, hogy az éppen fagypont fölötti havas környezet a legmegfelelőbb a számukra. Az algavirágzást jelentősen befolyásolja a fókák, a pingvinek és egyéb antarktiszi madarak közelsége is, mivel azok ürüléke egyebek között fontos nitrogénforrásként szolgál az algák számára. 
A kutatókat jelenleg az a kérdés foglalkoztatja, hogy miként befolyásolja az algavirágzást az Antarktisz melegedése. A félszigeten gyorsan emelkedett a hőmérséklet a 20. század második felében és az éghajlati modellek szerint ez a trend tovább folytatódik a következő évtizedekben. Az alacsonyan fekvő szigetek algamezőinek nagy része eltűnhet, ha a túlélésükhöz szükséges hó nem lesz többé. Ugyanakkor valószínűleg új élőhelyek nyílnak meg a kontinens beljebb fekvő területein: a déli részeken és a magaslatokon.
Szerző

Kacsák miatt nem közlekedhetett a metró a teljes vonalon (videó)

Publikálás dátuma
2020.05.21. 12:38

Fotó: Katasztrófavédelem / Youtube
A totyogó család miatt áramtalanítani kellett a vágányt.
Nem járt a 2-es metró az Örs vezér tere és a Puskás Ferenc Stadion között, a szerelvények helyett pótlóbuszok közlekedtek az érintett szakaszon. Kisdi Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy egy kacsacsalád ment a vágányok közé, ezért a tűzoltók a mentés idejére áramtalanították a vágányt. A kacsákat egy dobozba tették, és átadták őket a helyszínre érkező állatvédőknek.
Szerző
Témák
kacsa metró Bulvár
Frissítve: 2020.05.21. 15:37

"Termelőtől fogyasztóig" - új modellben finanszíroznák az európai élelmiszeripart

Publikálás dátuma
2020.05.21. 10:47

Fotó: JOHN THYS / AFP
Bemutatta a környezetbarátabb mezőgazdasági termeléssel és a biológiai sokféleséggel, az úgynevezett biodiverzitással kapcsolatos stratégiáit az Európai Bizottság szerdán Brüsszelben.
A környezetbarát mezőgazdasági , "termelőtől a fogyasztóig" stratégia célja az unió élelmiszerrendszerének átalakítása, többek között a növényvédő szerek használatának 50 százalékos, a műtrágyahasználat legalább 20 százalékos, illetve a haszonállatok és az akvakultúra esetében alkalmazott antibiotikumok használatának ugyancsak 50 százalékos csökkentése. Emellett, cél a biogazdálkodás kiterjesztése a mezőgazdasági területek 25 százalékéra.
"Becsléseink szerint - globális szinten -, a fenntartható élelmezési rendszer gazdasági értéke több mint 1800 milliárd euró lesz" – jelentette ki Frans Timmermans az Európai Bizottság alelnöke a stratégiákkal kapcsolatos sajtókonferencián. Hozzátette: az ökogazdálkodás fejlesztése hektáronként 10-22 százalékkal több munkahelyet hozhat létre, mint a hagyományos gazdálkodás.
A közös agrárpolitika és halászati politika új finanszírozási csatornákon keresztül fogja támogatni a termelőket a fenntartható gyakorlatokra való átállásban. A biodiverzitási stratégia konkrét célkitűzése Európa szárazföldi és tengeri területei legalább 30 százalékának védetté nyilvánítása, valamint a mezőgazdasági területek legalább 10 százalékának magas biodiverzitású tájelemmé való visszaállítása. A biológiai sokféleség előmozdítására különböző forrásokból - többek között uniós forrásokból, nemzeti és magánforrásokból - évente 20 milliárd eurót szabadítanak majd fel.
A bizottság szerint a koronavírus-járvány alatt bemutatott stratégiák az uniós gazdaságélénkítési terv központi elemei, amelyek kulcsfontosságúak a jövőbeli járványok megelőzéséhez és az azokkal szembeni ellenállóképesség kiépítéséhez. Mindkét stratégia része az úgynevezett Zöld megállapodás kiemelt szakpolitikának, amelynek célja, hogy 2050-re az EU elérje a klímasemlegességet.

Agrárkamara: elfogadhatatlan az uniós stratégia

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint az Európai Bizottság "Termőföldtől az Asztalig" elnevezésű, a fenntartható mezőgazdaságra és élelmiszeriparra való áttérést célzó, valamint a biológiai sokféleség védelméről szóló Biodiverzitás Stratégiájában foglalt célok teljesíthetetlenek és olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának tevékenységükkel. A közleményük szerint problémát jelent, hogy a tagállamok az agrártámogatások csökkentésével nézhetnek szembe, ha ezeknek a szigorú előírásoknak nem tudnak majd eleget tenni. Hangsúlyozták, hogy fontosnak tartják  a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságát, azonban úgy vélik, a most megfogalmazott célok ellenkezőleg hathatnak. Felhívták a figyelmet, hogy a szabadkereskedelmi egyezményeknek köszönhetően a harmadik országokból az EU piacaira érkező termékek még a jelenlegi, kevésbé szigorú környezetvédelmi, valamint nyomon-követhetőségi és minőségi szabályozásoknak sem feltétlenül felelnek meg. 

Szerző