Kacsák miatt nem közlekedhetett a metró a teljes vonalon (videó)

Publikálás dátuma
2020.05.21. 12:38

Fotó: Katasztrófavédelem / Youtube
A totyogó család miatt áramtalanítani kellett a vágányt.
Nem járt a 2-es metró az Örs vezér tere és a Puskás Ferenc Stadion között, a szerelvények helyett pótlóbuszok közlekedtek az érintett szakaszon. Kisdi Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy egy kacsacsalád ment a vágányok közé, ezért a tűzoltók a mentés idejére áramtalanították a vágányt. A kacsákat egy dobozba tették, és átadták őket a helyszínre érkező állatvédőknek.
Szerző
Témák
kacsa metró Bulvár
Frissítve: 2020.05.21. 15:37

"Termelőtől fogyasztóig" - új modellben finanszíroznák az európai élelmiszeripart

Publikálás dátuma
2020.05.21. 10:47

Fotó: JOHN THYS / AFP
Bemutatta a környezetbarátabb mezőgazdasági termeléssel és a biológiai sokféleséggel, az úgynevezett biodiverzitással kapcsolatos stratégiáit az Európai Bizottság szerdán Brüsszelben.
A környezetbarát mezőgazdasági , "termelőtől a fogyasztóig" stratégia célja az unió élelmiszerrendszerének átalakítása, többek között a növényvédő szerek használatának 50 százalékos, a műtrágyahasználat legalább 20 százalékos, illetve a haszonállatok és az akvakultúra esetében alkalmazott antibiotikumok használatának ugyancsak 50 százalékos csökkentése. Emellett, cél a biogazdálkodás kiterjesztése a mezőgazdasági területek 25 százalékéra.
"Becsléseink szerint - globális szinten -, a fenntartható élelmezési rendszer gazdasági értéke több mint 1800 milliárd euró lesz" – jelentette ki Frans Timmermans az Európai Bizottság alelnöke a stratégiákkal kapcsolatos sajtókonferencián. Hozzátette: az ökogazdálkodás fejlesztése hektáronként 10-22 százalékkal több munkahelyet hozhat létre, mint a hagyományos gazdálkodás.
A közös agrárpolitika és halászati politika új finanszírozási csatornákon keresztül fogja támogatni a termelőket a fenntartható gyakorlatokra való átállásban. A biodiverzitási stratégia konkrét célkitűzése Európa szárazföldi és tengeri területei legalább 30 százalékának védetté nyilvánítása, valamint a mezőgazdasági területek legalább 10 százalékának magas biodiverzitású tájelemmé való visszaállítása. A biológiai sokféleség előmozdítására különböző forrásokból - többek között uniós forrásokból, nemzeti és magánforrásokból - évente 20 milliárd eurót szabadítanak majd fel.
A bizottság szerint a koronavírus-járvány alatt bemutatott stratégiák az uniós gazdaságélénkítési terv központi elemei, amelyek kulcsfontosságúak a jövőbeli járványok megelőzéséhez és az azokkal szembeni ellenállóképesség kiépítéséhez. Mindkét stratégia része az úgynevezett Zöld megállapodás kiemelt szakpolitikának, amelynek célja, hogy 2050-re az EU elérje a klímasemlegességet.

Agrárkamara: elfogadhatatlan az uniós stratégia

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint az Európai Bizottság "Termőföldtől az Asztalig" elnevezésű, a fenntartható mezőgazdaságra és élelmiszeriparra való áttérést célzó, valamint a biológiai sokféleség védelméről szóló Biodiverzitás Stratégiájában foglalt célok teljesíthetetlenek és olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának tevékenységükkel. A közleményük szerint problémát jelent, hogy a tagállamok az agrártámogatások csökkentésével nézhetnek szembe, ha ezeknek a szigorú előírásoknak nem tudnak majd eleget tenni. Hangsúlyozták, hogy fontosnak tartják  a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságát, azonban úgy vélik, a most megfogalmazott célok ellenkezőleg hathatnak. Felhívták a figyelmet, hogy a szabadkereskedelmi egyezményeknek köszönhetően a harmadik országokból az EU piacaira érkező termékek még a jelenlegi, kevésbé szigorú környezetvédelmi, valamint nyomon-követhetőségi és minőségi szabályozásoknak sem feltétlenül felelnek meg. 

Szerző

Egyre rosszabb a természet állapota Németországban

Publikálás dátuma
2020.05.20. 14:38

Fotó: KARL-JOSEF HILDENBRAND/dpa Picture-Alliance / AFP
Eltűnhetnek a gleccserek és kihalhat a védett rovarfajok 70 százaléka.
Az Európai Unió úgynevezett élőhelyvédelmi irányelve és madárvédelmi irányelve szerint a tagállamoknak hatévente fel kell mérniük a két irányelvben említett élőhelyek és fajok helyzetét, és helyzetük változásának trendjeit. A szövetségi természetvédelmi minisztérium szervezésében az utóbbi hatéves ciklusban (2013-2018) a Balti-tengertől az Alpokig csaknem 14 ezer adatfelvételt végeztek az ország szárazföldjének 15,5 százalékát és felségvizeinek 45 százalékát kitevő védett - az úgynevezett Natura 2000 hálózathoz tartozó - területek állapotáról.
Kimutatták, hogy a kedvező helyzetű élőhelyek és fajok aránya az utóbbi három ciklus alatt nemigen változott - az élőhelyek esetében 33 százalékról 30 százalékra süllyedt, a vizsgált védett fajok esetében pedig stabilan 25 százalékos -, a kedvezőtlen vagy rossz helyzetben lévő élőhelyek és fajok aránya viszont folyamatosan növekedett.
A legutóbbi ciklus végére a kedvezőtlen helyzetben lévő védett élőhelyek aránya elérte a 32 százalékot, a rossz helyzetben lévőké 37 százalékra emelkedett. Leginkább a mezőgazdasági termelésbe bevont területeken fekvő élőhelyeket fenyegeti veszély, de a tengeri területek és tengerpartok 40 százaléka és az erdők bő 30 százaléka sincs jó állapotban, a gleccserek pedig kivétel nélkül mind a megszűnés folyamatában vannak.
A védett állatfajokat tekintve sem sokkal jobb a kép. Az északi-tengeri kúpos fókától az Alpokban élő kőszáli kecskéig valamennyit együttvéve a fajok 30 százalékánál kedvezőtlen helyzetben van az állomány, 33 százalékánál pedig rossz helyzetben. Főleg a lepkék, a bogarak és a szitakötők vannak veszélyben, ugyancsak a mezőgazdasági termelés következtében, 10 védett rovarfaj közül 7-et fenyeget a kihalás.
Szerző