Előfizetés

Katonák, közmunkások, migránsok és az egészségügyi Pintér Sándor - Gulyás Gergely tolmácsolásában

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.21. 11:45

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu
A Miniszterelnökség vezetője szerint mi sem természetesebb, hogy a belügyminiszter egyre mélyebbre megy az egészségügyben.
Az első hullám és a védekezés első fázisa sikerrel zárult, hirdette ki a járvány végleges visszaszorítását Gulyás Gergely, és azonnal Európa egyik legsikeresebb vírusellenes fellépésének minősítette a hazai gyakorlatot – a számok rideg valósága alapján. És tényleg, a kormány gyorsabban reagált a vírus feltűnése után mint számos európai állam, például Olaszország. Így előbb vezette be a kijárási korlátozásokat, az iskolalátogatási tilalmat, és így tovább. Viszont – figyelmeztetett a Miniszterelnökség vezetője – az egyensúly roppant törékeny, így az operatív törzs, és a maximális víruskészültség velünk marad. A rendkívüli veszélyhelyzet viszont múlik, beszüntetését jövő héten javasolja a kormány a parlamentnek. Ennek kapcsán Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a rendkívüli jogrend idején hozott rendeleteket törvénnyé kell emelni, leginkább praktikus, az embereknek hasznos okok miatt (például változott az okmányok meghosszabbításának/megújításának rendje). Arról a Miniszterelnökség vezetője nem beszélt, hogy számos rendeletnek semmi köze a veszélyhelyzethez (például önkormányzatok kivéreztetése, megfigyelési/adatgyűjtési lehetőségek kiterjesztése, közérdekű adatok intenzívebb rejtegetése), ám azokat is törvénybe teszi a T. Ház fideszes többsége. (Illetve arról sem esett szó, hogy az utóbbi napokban 100 milliárd forintot csoportosított át a Budapest-Belgrád vasútvonalról. Amikor kérdést kapott a Miniszterelnökség vezetője, annyit mondott: a beruházás álláshelyeket teremt, és mint ilyen, igenis köze van a járványügyi védekezések). Hogy a második hullám esetén visszatér-e a rendkívüli jogrend, arról Gulyás Gergely nem akart találgatni. Abban viszont határozottabb volt, hogy a járvány során begyűjtött tapasztalatokra alapozva érdemes meggondolni, hogyan lehet jobbá tenni az egészségügyet. (Magyarán: a vélhetően ebkövetkező reformra utalt.) Az, hogy Pintér Sándor egyre mélyebbre hatol az egészségügyben, a fideszes politikus magától értetődő, hiszen ő mozgatja a védekezést irányító operatív törzset, ezért tárgyal például a Magyar Orvosi Kamara elnökével. (Elsőként a Népszava írta meg, hogy miképp játszik egyre fontosabb szerepet az egészségügy irányításában a belügyminiszter.) Arra a kérdésre, hogy Kásler Miklós bírja-e még a miniszterelnök bizalmát, Gulyás Gergely kitérő választ adott, mondván: azt nem tudja, de egy sikeres járványügyi védekezés után köszönetet szoktak mondani az egészségügyért felelős tárca irányítójának. Ami a járvány talán legfontosabb következményét, a gazdaság gyengülését, és az ezzel járó munkahelyvesztést illeti, a Miniszterelnökség vezetője úgy számol: a különböző állásvédelmi intézkedések a Miniszterelnökség vezetője szerint összesen 221 ezer munkahelyet sikerült megvédeni. Továbbá a kormány a közmunkaprogramok keretét 100 ezer fővel megemelte, és már 5 ezerrel nőtt a közfoglalkoztatottak száma. Valamint a honvédség 3 ezer új állást hozott létre.

Zacskómizéria

Azzal, hogy benyújtottunk egy javaslatot, majd visszavontunk, mi magunk is okot adtunk a félreértésekre, oldozta fel a visszavont műanyag-rendeletről kritikusan író orgánumokat a Miniszterelnökség vezetője. Gulyás Gergely szerint az egyszer használatos műanyagok betiltása mögül nem hátrált ki a kormány (nem is teheti, hiszen uniós kötelezettség), de most az a fontosabb, hogy az ezekre a termékekre szakosodott cégek dolgozói ne veszítsék el munkahelyüket. Ha ezt sikerül megoldani, a kabinet visszahozza a javaslatot.

Hogy a jövőben miképp gyengül a gazdaság, arról Gulyás Gergely annyit mondott: 3 százalékos recesszióval számol a kabinet. Az infláció mértékéről nem beszélt, hiszen úgyis benne lesz a mindjárt benyújtandó költségvetési tervezetben. (Amelyik hivatalosan azért késik, mert a kormány meg akarta várni az áprilisra vonatkozó adatokat.) Persze a büdzsé lehetőségeit nagyban befolyásolja, miképp alakul az uniós költségvetés a következő hétéves ciklusban. Magyarország számára a Miniszterelnökség vezetője szerint az a legfontosabb, hogy a jövőben is a rászorultság és a gazdaság állapota alapján terítsék a büdzsét – ne pedig a járvány okozta kár legyen az elsődleges szempont. A Visegrádi 4-ek június elején alakítják ki közös álláspontjukat az uniós büdzséről, illetve a Merkel kancellár és Makron elnök által javasolt 500 milliárdos hitel és/vagy támogatási keret. (Csak összehasonlításképpen: az EU hétéves költségvetése 1100 milliárd euró.)    

Az Európai Bíróság döntése értelmében (miszerint a tranzitzónákban tartózkodok gyakorlatilag jogsértő módon őrizetben vannak) kormány a tranzitzónákat megszünteti. Aki idegenrendészeti őrizetben volt, az ott is marad (ez négy embert érint), aki pedig menedékkérőként tartózkodott ott, azokat menekültbefogadó állomásokra szállítják (mintegy 280 főről van szó). Gulyás szerint sajnálatos, hogy az Európai Bíróság megszüntette a tranzitzóna-rendszert, mivel az sikeresen védte az EU határait a migránsoktól. Akik a jövőben a külképviseleteken, az ország határain kívül nyújthatják be a menekültügyi kérelmüket.     

Külügynek, pénzügynek egy a hangja: kórusban védi Káslert kilenc minisztérium

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.05.21. 10:21
Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter
Fotó: Népszava
Az egészségügyért felelős miniszter által szórakoztatónak talált halálesetekről kérdezte a tárcákat az MSZP elnöke. Minden címzett nevében Dömör Csaba államtitkár háborodott fel.
"1. Ön is szórakoztatónak találja a járvány áldozatainak tragikus történeteit? 2. Mit tesz abban az esetben, ha minisztériumában hasonló álláspont jelenik meg?

Ezt kérdezte a minisztériumoknak és tárca nélküli minisztereknek elküldött sablonlevelében Tóth Bertalan.  

"Szórakoztató, igaz történetek"

Az MSZP elnöke arra emlékeztetett, hogy május 4-én, a Parlamentben Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter szórakoztató, bár igaz történeteknek titulálta, amikor egy 41 éves, koronavírus-fertőzött kórházi dolgozó halálára és egy 32 éves, két gyerekes anya elvesztésére kérdezték. A középkorú férfiről azt állította a kormányzati kommunikáció, hogy más alapbetegsége is volt – erről épp csak az áldozat felesége nem tudott. Az agyhártya-gyulladásába belehaló fiatal anya pedig állítólag azért hunyt el,  mert a járvány miatt átszervezett egészségügyi alapellátásban nem jutott időben életmentő kezeléshez.

Tóth szerint jogos a Kásler iránt érzett társadalmi megvetés

„Kásler Miklós tehát nem elmondottak valós mivoltát kérdőjelezte meg, hanem azok említését jellemezte így” - írta Tóth Bertalan, aki elfogadhatatlannak érzi a emberi erőforrás miniszter szavait. 
„Úgy gondolom, egyetlen jóérzésű ember sem tekinthet tragikus emberi sorsokra „szórakoztató történetként”. Aki mégis ilyet tesz, az a társadalom jogos megvetését vonja magára.”

„Az azonban súlyosabbá teszi a miniszter magatartását, hogy ő a magyar egészségügyi rendszer irányításáért felelős kormánytag, így személyes felelőssége van a rendszer hibáiért, az egészségügy alulfinanszírozottságáért, az alacsony egészségügyi fizetésekért, az egészségügyi alapellátás ideiglenes leállításáért, az elhalasztott orvosi beavatkozásokért, és mindezek következményeiért” - vélekedett a szocialista politikus.

Tizenegy címzett, egy válaszlevél

A levelet Tóth Bertalan az EMMI kivételével kilenc minisztériumnak és két tárca nélküli miniszternek küldte el. Bár mindegyik címzettnek van sajtóosztálya vagy titkársága és máskor képesek önálló nyilatkozatra is, most Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszolt helyettük - Rogán Antal szócsöveként. „Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy a baloldali pártok a járvány idején azt tekintik legfontosabb feladatuknak, hogy lejárató kampányt folytassanak a kormányzati döntéshozók és szakemberek ellen. Kásler Miklós több évtizedes pályafutása alatt folyamatosan bizonyította, hogy elkötelezett az emberélet védelme mellett. Az elmúlt hetek pedig azt bizonyítják, hogy a magyar egészségügyi rendszer a miniszter szakmai irányítása mellett eredményesen vette fel a harcot a vírus ellen. A járványt sikerült megfékezni, az egymillió főre vetített halálozásokat tekintve hazánk a jól védekező országok csoportjához tartozik” - írta Dömötör, aki azt is az ellenzék szemére hányta, hogy a válság idején sem fogtak össze a kormánnyal (értsd, nem szavazták meg a kormány rendkívüli, határozatlan idejű felhatalmazását biztosító koronavírus-törvényt.)

Fedezett visszavonulás

A mostani hangzatos kiállás az orbáni szellemiségről tanúskodik, hogy a támadott szövetséges mellett nyilvánosan minden körülmények között ki kell állni. Eközben azonban fokozatosan megkezdődött (a jelek szerint titokban kormányzati szinten is vállalhatatlannak érzett) Kásler Miklós hátraléptetése:  mint a Népszava elsőként beszámolt róla, megszaporodott az egészségügyi szakemberek látogatása a belügyminiszternél az elmúlt hetekben - Pintér Sándor ugyanis felhatalmazást kapott a miniszterelnöktől az ágazat átvilágítására, az állapotok felmérésére.
Kásler Miklós  megítélésén az sem javíthat sokat, hogy szerdán a kórházigazgatók és orvosok felelősségét emlegette, amiért teljesítették a 32 ezer kórházi ágy kiürítésének feladatát – bár a feladattal éppen  Kásler bízta meg őket.
 Az EMMI vezetője egy április 7-i rendeletben hirdette ki, hogy a teljes kórházi ágykapacitás minimum 60 százalékát egy héten belül szabaddá kell tenni; majd azon melegében ki is rúgtak az utasítást nem vagy nem egészében követő kórházigazgatót. A humánminiszter szerint azonban az már az intézményi vezetők és orvosok szakmai felelőssége volt, hogy kiket küldenek haza a kórházi ágyakból.  

Bruttó 161 ezer forintért toboroz olyan speciális önkénteseket a honvédség, akik bármikor felmondhatnának

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.21. 10:18

Fotó: Béres Marton / Népszava
Ezt az összeget munkábajárási támogatás és étkeztetés egészíti ki.
Magyarországnak szüksége van minél több kiképzett - hivatásos, szerződéses vagy tartalékos - katonára - hangsúlyozta a honvédelmi miniszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Benkő Tibor elmondta: az elmúlt két hónapban jelentősen nőtt azok száma, akik a honvédelem iránt érdeklődnek. A honvédség azon magyar állampolgárok számára, akik a koronavírus-járvány idején elvesztették munkájukat, most speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálatot vezet be, hogy arra az időre amíg nem találnak polgári életben elhelyezkedési lehetőséget, addig foglalkoztassák őket. Kiemelte: ennek a speciális foglalkoztatási formának nincs kötelező szerződési időtartama, közös megegyezéssel bármikor felbontható. A hat hónapos szolgálat alatt az emberek havi bruttó 161 ezer forintot kapnak, ezen felül munkábajárási díjat és étkeztetést is biztosít a honvédség - közölte Benkő Tibor.