rendkívüli jogrend;Gulyás Gergely;

2020-05-21 11:45:14

Katonák, közmunkások, migránsok és az egészségügyi Pintér Sándor - Gulyás Gergely tolmácsolásában

A Miniszterelnökség vezetője szerint mi sem természetesebb, hogy a belügyminiszter egyre mélyebbre megy az egészségügyben.

Az első hullám és a védekezés első fázisa sikerrel zárult, hirdette ki a járvány végleges visszaszorítását Gulyás Gergely, és azonnal Európa egyik legsikeresebb vírusellenes fellépésének minősítette a hazai gyakorlatot – a számok rideg valósága alapján. És tényleg, a kormány gyorsabban reagált a vírus feltűnése után mint számos európai állam, például Olaszország. Így előbb vezette be a kijárási korlátozásokat, az iskolalátogatási tilalmat, és így tovább.

Viszont – figyelmeztetett a Miniszterelnökség vezetője – az egyensúly roppant törékeny, így az operatív törzs, és a maximális víruskészültség velünk marad. A rendkívüli veszélyhelyzet viszont múlik, beszüntetését jövő héten javasolja a kormány a parlamentnek. Ennek kapcsán Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a rendkívüli jogrend idején hozott rendeleteket törvénnyé kell emelni, leginkább praktikus, az embereknek hasznos okok miatt (például változott az okmányok meghosszabbításának/megújításának rendje).

Arról a Miniszterelnökség vezetője nem beszélt, hogy számos rendeletnek semmi köze a veszélyhelyzethez (például önkormányzatok kivéreztetése, megfigyelési/adatgyűjtési lehetőségek kiterjesztése, közérdekű adatok intenzívebb rejtegetése), ám azokat is törvénybe teszi a T. Ház fideszes többsége. (Illetve arról sem esett szó, hogy az utóbbi napokban 100 milliárd forintot csoportosított át a Budapest-Belgrád vasútvonalról. Amikor kérdést kapott a Miniszterelnökség vezetője, annyit mondott: a beruházás álláshelyeket teremt, és mint ilyen, igenis köze van a járványügyi védekezések).

Hogy a második hullám esetén visszatér-e a rendkívüli jogrend, arról Gulyás Gergely nem akart találgatni. Abban viszont határozottabb volt, hogy a járvány során begyűjtött tapasztalatokra alapozva érdemes meggondolni, hogyan lehet jobbá tenni az egészségügyet. (Magyarán: a vélhetően ebkövetkező reformra utalt.)

Az, hogy Pintér Sándor egyre mélyebbre hatol az egészségügyben, a fideszes politikus magától értetődő, hiszen ő mozgatja a védekezést irányító operatív törzset, ezért tárgyal például a Magyar Orvosi Kamara elnökével. (Elsőként a Népszava írta meg, hogy miképp játszik egyre fontosabb szerepet az egészségügy irányításában a belügyminiszter.) Arra a kérdésre, hogy Kásler Miklós bírja-e még a miniszterelnök bizalmát, Gulyás Gergely kitérő választ adott, mondván: azt nem tudja, de egy sikeres járványügyi védekezés után köszönetet szoktak mondani az egészségügyért felelős tárca irányítójának.

Ami a járvány talán legfontosabb következményét, a gazdaság gyengülését, és az ezzel járó munkahelyvesztést illeti, a Miniszterelnökség vezetője úgy számol: a különböző állásvédelmi intézkedések a Miniszterelnökség vezetője szerint összesen 221 ezer munkahelyet sikerült megvédeni. Továbbá a kormány a közmunkaprogramok keretét 100 ezer fővel megemelte, és már 5 ezerrel nőtt a közfoglalkoztatottak száma. Valamint a honvédség 3 ezer új állást hozott létre.

Hogy a jövőben miképp gyengül a gazdaság, arról Gulyás Gergely annyit mondott: 3 százalékos recesszióval számol a kabinet. Az infláció mértékéről nem beszélt, hiszen úgyis benne lesz a mindjárt benyújtandó költségvetési tervezetben. (Amelyik hivatalosan azért késik, mert a kormány meg akarta várni az áprilisra vonatkozó adatokat.)

Persze a büdzsé lehetőségeit nagyban befolyásolja, miképp alakul az uniós költségvetés a következő hétéves ciklusban. Magyarország számára a Miniszterelnökség vezetője szerint az a legfontosabb, hogy a jövőben is a rászorultság és a gazdaság állapota alapján terítsék a büdzsét – ne pedig a járvány okozta kár legyen az elsődleges szempont. A Visegrádi 4-ek június elején alakítják ki közös álláspontjukat az uniós büdzséről, illetve a Merkel kancellár és Makron elnök által javasolt 500 milliárdos hitel és/vagy támogatási keret. (Csak összehasonlításképpen: az EU hétéves költségvetése 1100 milliárd euró.)