koronavírus;innovációs tárca;

Nem csak öli, élénkíti is a gazdaságot a koronavírus

Kutatók, orvos-professzorok, iparági szakemberek számoltak be arról, mire költöttek, hogyan hasznosították az elmúlt két hónapban hárommilliárd forintot.

A járvány első hullámának visszaszorulásával valóságos kis covid-iparág van kialakulóban a magyar gazdaságban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) online tudományos konferenciáján csütörtökön kutatók, orvos-professzorok, iparági szakemberek számoltak be arról, mire költöttek, hogyan hasznosították az elmúlt két hónapban hárommilliárd forintot. Az összeget a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kutatásokra az innovációs alapon belül különítette el a tárca.

– Több mint 100 koronavírus-kutatással kapcsolatos projektjavaslat érkezett a tárcához, ezek közül 24 támogatásáról már döntöttek, 52 ötlet döntés előkészítő fázisba jutott, további 12 pedig döntésre vár – összegezte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, hogy mennyire gyorsan és kreatívan reagáltak a hazai kutatóműhelyek a vírus elleni küzdelemben. A pályázatokról eddig gyorsított eljárásban döntöttek, a későbbiekben a támogathatóságról normál eljárási rendben születnek meg a döntések. Az eddig támogatott kutatások a vírus megismerésével, a fertőzés-elleni védekezéssel illetve a fertőzés nyomán kialakult betegségek kezelésével foglalkoznak – mondta.

Például ebből az innovációs alapból támogatták az orvosképző egyetemek reprezentatív lakossági szűrővizsgálatát, a Pécsi Tudományegyetem víruslaborjában zajló koronavírus kutatásokat, a Szegedi Tudományegyetem epidemiológia és matematikai modellszámításait. Az utóbbival kapcsolatban Röst Gergely matematikus közölte, az elmúlt hetekben több mint 25 kutatást végeztek, köztük azt is, amely azt mutatta meg, hogy 60 százalékkal kell csökkenteni a kontaktusok számát a járvány elfojtásához. Ő beszélt arról is, hogy van egy online kutatás a kontaktusokról, MASZK névvel, amit eddig 400 ezren ki is töltötték. Ennek eredménye nem reprezentatív, de természetesen segít a járvány terjedésének modellezésében. Elemezték az osztrák helyzetet, továbbá kialakítottak egy olyan interaktív vezetői döntés előkészítő rendszert, amelyben át lehet tekinteni az összes eddig megszületett információt a járvánnyal kapcsolatban. Megemlítette: már március végén volt anyaguk a kórházi járványokról, valamint, hogy körülbelül 40 prezentációt készítettek kormányzati, és állami szereplőknek.

Hamarosan elindul a hazai tervezésű lélegeztetőgépek sorozat gyártása, erről – Józsa János, a BME rektora, Rózsa Balázs, orvos-fizikus, a Femtronics cég valamint Kozlovszky Miklós, az Óbudai Egyetem képviselője is beszélt. Mindhárom intézmény saját eszközt fejlesztett, különböző lélegeztetési és terápiás specializációval. Kiderült az is, hogy a sorozatgyártás egyik akadálya, hogy a Kínából rendelt alkatrész szállítása akadozik. A Fetronics cég által gyártott gép különlegessége, hogy két perc alatt azok is megtanulhatják a kezelését, akiknek nincs semmilyen egészségügyi képzettsége. Elhangzott, hogy a műegyetemen fejlesztett lélegeztetőgép klinikai próbái már zajlanak a Korányi Pulmonológiai Intézetben, ahol 50 beteget vontak be az eszköz vizsgálatába. 

Lacza Zsombor, ortopéd-traumatológus szakorvos, az OrthoSera Kft. ügyvezetője ismertette az általuk fejlesztett vérplazma-terápiát. Csoportja gyógyult koronavírusos betegeket vérplazmáját gyűjti, hogy az abban lévő ellenanyagokkal koncentrált készítményt állítsanak elő. Ezt ha a súlyosabb állapotú betegek időben megkapják, szépen javulnak. Az első beteg, akit a Semmelweis Egyetemen kezeltek a szerrel, már levették a lélegeztető gépről. A fórumon kiderült az is, hogy a Dél-pesti Centrum Kórház, a Korányi, illetve a Szent Imre kórház nem vesz át kész plazmát a cégtől, noha van csoport azonos készítményük az érintettek betegei számára. Lacza Zsombor beszélt arról is, hogy befejezték az olimpikonok szűrésért, a sportolók tíz százaléka volt átfertőződött, ez az adat sokszorosa a lakosságénak, viszont a vírus ellen tartósan védő ellenanyagot nem találtak bennünk. Azaz a sportolók fokozottan veszélyeztettek, ezért az ő rendszeres szűrésük fontos.

A terápiás területről, hogy éppen milyen hatóanyagokat vizsgálnak Bogsch Erik, a Richter NYRT. elnöke, Greiner István, a cég kutatási igazgatója valamint Kacskovics Imre, az ELTE-TTK dékánja, és Keserű György Miklós beszélt. Kifejezetten a vírus ellen nincs gyógyszer, de egy hazai konzorcium által fejlesztett készítmény hatóanyaga megakadályozza, hogy megfertőződjön az emberi sejt. Ez az infúzió, ha sikeresek lesznek a klinikai próbái, akkor megelőzésként is alkalmazható lesz, például csökkenthető lesz orvosok és nővérek fertőzési kockázata. De zajlanak vizsgálatok, hogy mennyire hatásos a koronavírus ellen a Kínából kapott favipiravir. A Debreceni Egyetem rektora, Szilvássy Zoltán arról számolt be, hogy van konszenzus arról, hogy milyen vakcinát fejlesszenek, és úgy vélte 2020 októberében kis szériás gyártási próbák is elkezdődhetnek.