Kevesebb ellátás és mozgás – Új szabályokkal lehet repülni Európában

Publikálás dátuma
2020.05.21. 15:33

Fotó: JOSE JORDAN / AFP
A repülőtérre érkezéstől megérkezés után annak elhagyásáig minden folyamatot átdolgoztak.
Új ajánlásokat fogalmazott meg az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a légiközlekedés számára, amelyeket a koronavírus-járvány idején kell betartani. A javaslatok a légiutazás minden szegmensére kiterjednek, az induló repülőtérre lépéstől az érkező repülőtér elhagyásáig minden folyamatra kidolgoztak új szabályokat.
Az EASA és az ECDC irányelve szerint testhőmérséklet mérés után csak azok léphetnek be a repülőtérre, akik utaznak, kísérő csak rendkívül indokolt esetben lehet az utassal. A megelőzés azonban már a repülőtérre lépés előtt kezdődik: a légitársaságoknak is tudatosítani kell az emberekben, hogy csak ők léphetnek be a terminálokba, és csak akkor utazzanak, ha egészségesnek érzik magukat, és nem mutatnak tüneteket. Ellenkező esetben az utastól meg lehet tagadni a repülőtérre belépést, vagy a repülőgépbe beszállítást. Ez megtagadható attól is, aki nem hajlandó a szabályokat betartani.
Minden utasnak kötelező lesz a maszk viselése a repülőtéren, és a repülés közben is, ahogy ezt az utasokkal foglalkozó személyzetnek is előírják. Az utasokat ösztönözni kell az online utasfelvétel, és az önkiszolgáló poggyászleadó automaták használatára, hogy csökkenteni lehessen az érintkezést.
A repülőtereken az utasfelvétel, az utasbiztonsági ellenőrzés és a beszállítás során is be kell tartani a másfél méteres fizikai távolságtartást, folyamatosnak kell lennie a fertőtlenítő takarításnak.
Amennyiben a járaton valaki tüneteket produkál, akkor lehetőség szerint az utolsó sorban az ablak mellett kell leültetni, és két sor távolságot kell hagyni a többi utastól. Ha a fedélzeten utazás közben valaki nem hajlandó maszkot hordani, a gép nem szakítja meg az útját, de a szabályt be nem tartó utassal szemben a fogadó ország hatóságai eljárást indítanak. A gépek fedélzetén az ellátás minimálisra csökken, ahogy a kabinban az utasok mozgását is csökkenteni kell.
Az EASA és az ECDC nem támogatja a biológiai útlevél bevezetését, illetve a teszteléseket, mert az emberek immunreakciója eltérő mértékű lehet, a gyorstesztek pedig nem elég megbízhatóak.
Szerző

Tavaly több közép-európai távozott Nagy-Britanniából, mint ahány érkezett

Publikálás dátuma
2020.05.21. 14:48
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az EU-tagállamokból tartós letelepedési és munkavállalási céllal érkezők száma a 2016-os népszavazás óta folyamatosan csökken.
A brit statisztikai hivatal (ONS) legfrissebb összesítése szerint a közép- és kelet-európai EU-országok állampolgárai közül többen távoztak tavaly Nagy-Britanniából, mint ahányan tartós letelepedés céljából érkeztek. A kimutatás alapján a folyamat egyértelműen a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) négy éve tartott népszavazáshoz köthető. A csütörtökön ismertetett éves becslés szerint az ONS által EU8-csoportként jelölt országok – vagyis az Európai Unióba 2004-ben felvett nyolc közép- és kelet-európai tagállam, köztük Magyarország – nagy-britanniai bevándorlási mérlege a teljes EU-adatsoron belül egyedüliként negatív:
ezekből az országokból 2019-ben 33 ezren érkeztek, viszont 44 ezren távoztak Nagy-Britanniából, vagyis az EU8-ak nettó bevándorlási egyenlege mínusz 11 ezer volt a decemberrel zárult naptári évben.

Az Európai Unió egészéből még mindig többen települnek le Nagy-Britanniában, mint ahányan elköltöznek:
az ONS csütörtöki ismertetése szerint tavaly 196 ezer EU-állampolgár érkezett egy évnél hosszabb idejű tartózkodás céljából, 147 ezren távoztak, vagyis a teljes nagy-britanniai uniós bevándorlás nettó egyenlege plusz 49 ezer volt 2019 egészében.

A közvetlenül munkavállaláshoz kötődő okokból Nagy-Britanniába áttelepült EU-állampolgárok száma azonban mindössze 76 ezer volt tavaly, 2004 óta a legalacsonyabb. A statisztikai hivatal az uniós bevándorlás markáns visszaesésének okai között nem említi kifejezetten, hogy Nagy-Britannia januárban kilépett az Európai Unióból, de a csütörtökön ismertetett összesítésben számos helyen hangsúlyozza, hogy az EU-tagállamokból tartós letelepedési és munkavállalási céllal érkezők száma a 2016-os népszavazás óta folyamatosan csökken. Az ONS külön kiemeli, hogy az unió egészén belül a nyolc közép- és kelet-európai EU-tagországból Nagy-Britanniába irányuló bevándorlás esett vissza a legnagyobb mértékben a referendum óta. A statisztikai hivatal grafikus kimutatása szerint ennek az országcsoportnak a bevándorlási egyenlege már két éve negatív, vagyis 2018 első fele óta több közép- és kelet-európai EU-állampolgár távozik, mint ahányan a térségből érkeznek. A statisztikai kimutatásban szereplő grafikus ábrák is egyértelműen mutatják, hogy a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazás után – amelyen a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt – éles töréssel meredek ívben csökkenni kezdett a Nagy-Britanniába irányuló bevándorlás az Európai Unió társállamaiból, különösen az EU8-csoportból.
Az Európai Unión kívüli országok nagy-britanniai bevándorlási egyenlege ugyanakkor minden eddig rekordot megdöntött tavaly: az ONS csütörtöki kimutatása szerint 2019-ben 282 ezerrel többen érkeztek a nem uniós országokból, mint ahányan távoztak.

A statisztikai hivatal kiemeli: az unión kívüli országok nettó bevándorlási egyenlege soha nem volt ilyen magas azóta, hogy ennek az adatnak a rendszeres ismertetése 1975-ben elkezdődött. Az ONS szerint ennek elsődleges oka az, hogy folyamatosan emelkedik a brit egyetemeken tanuló kínai és indiai hallgatók száma. A konzervatív párti brit kormány az Európai Unióból és az unión kívüli országokból érkezőkre egyformán érvényes, pontozásos elbírálásra alapuló bevándorlási szabályozást kíván életbe léptetni a Brexit pillanatában kezdődött, december végéig tartó átmeneti időszak lejárta után. A tervezett új szabályozási rendszer előnyben részesíti az angolul jól beszélő, magas szakképzettségű munkavállalókat, és sarkalatos eleme, hogy Nagy-Britannia a jövő évtől nem kívánja érvényesíteni az unión belüli szabad mozgás alapelvét.
Szerző

Rács mögé került Szibéria „királya”

Publikálás dátuma
2020.05.21. 10:00

Fotó: Grigoriy Sisoev / Sputnik/AFP
Nem egyedi eset, hogy egy orosz oligarchát gyilkosságra való felbujtással gyanúsítsanak meg.
 A már-már legendásnak nevezett Andrej Bikov üzletember rajtaütésszerű megbilincselései és őrizetbe vételei azonban olyan gyakorisággal követik egymást, hogy az már-már bohózatba illő. Sokszor került rács mögé ugyanazzal a váddal, hogy aztán trükkök egész sorát alkalmazva, mindig ő kerüljön ki győztesen a törvényhozással vívott csatából. Története betekintést enged a mai orosz viszonyokba. Ki ez az ember, akire gyakran aggatják rá a „legendás” jelzőt? S akit egyesek egyenesen Szibéria, a Krasznojarszki terület alvilága királyának tartanak. Márpedig Bikov fő terepe, a kelet-szibériai Krasznojarszki terület 2366 ezer négyzetkilométerével Oroszország második legnagyobb szubjektuma. Az ország ásványkincsekben egyik leggazdagabb vidéke. Az 1960-ban született Bikov az építőipari technikum és a krasznojarszki pedagógiai főiskola testnevelési szakának elvégzése után fényes karriert futott be. 1990-ben saját céget alapított, majd a bútor iparban menedzserként dolgozott, a Krasznojarszki alumínium vállalatnál kereskedelmi igazgató, az igazgatótanács elnöke. Az Orosz Hitelbank alelnökeként a pénzügyi világban is befolyást szerzett. Bikov az évek folyamán ellenőrzése alá vonta a Krasznojarszki terület legnagyobb fémipari és energetikai vállalatait. 1998-ban megalapította saját közvetítő üzemanyag cégét. Vezetett hidroelektromossági üzemet, timföldgyárat. Tulajdonosa lett egy mezőgazdasági komplexumnak. Irányított biztosítótársaságot. Közvetítő szerepet vállalt a régió összes szénbányájának pénzügyi ügyeiben. Túl hosszúra nyúlna azoknak a cégeknek a felsorolása, amelyeket a kezében tartott. És ráadásul mindvégig megküzdött a politikai színtéren. Képviselő volt a Krasznojarszki terület törvényhozásában, vezető pozícióhoz jutott a később eltűnt Eurázsiai Pártban, majd kikötött az Oroszország Patriótái nevű pártnál. Putyinnal is levelezésbe kezdett a nép gondjainak képviselőjeként. Népszerűségét növelte széleskörű jótékonysági tevékenysége és az is, hogy az orosz boksz-szövetség tiszteletbeli elnökévé választották. Számos kitüntetése között találjuk a pravoszláv egyházét is. És most bilincsbe verték… A médiában ellene felhozott vádak sokasága még az 1990-es évek elejére nyúlik vissza, amikor Bikov és a helyi bűnözői csoport kétszer elítélt helyi vezetője Vlagyimir Tatarenkov megszervezték a konkurens bűnözői nagyságok megölését és ennek révén Krasznojarszk majdnem valamennyi szállodását, kaszinóját, autószervizét, valamint prostitúciós hálózatát az ellenőrzésük alá vonták. A „Novaja Gazeta” értesülése szerint a Bikov köréhez tartozó embereket több mint 20 gyilkosság elkövetésével vádolják. Az első bírósági ügy 1999-ben robbant ki, amikor megfogalmazták ellene az első bűnlajstromot. Bikov Magyarországon keresett menedéket, de orosz megkeresésre letartóztatták, majd kiadták Oroszországnak. Görögországban Tatarenkov került rendőrkézre és mindent bevallott, megvádolva Bikovot a gyilkosságokban. Aztán gyorsan vissza is vonta a beismerő vallomást, Bikovot pedig Moszkvában mintha mi sem történt volna, szabadon engedték. 2000-ben Bikovot ismét letartóztatták, majd bérgyilkosság megrendeléséért 6 és fél év szabadságvesztésre ítélték, de feltételesen szabadon bocsátották. 2003-ban újabb gyilkosságban való részvételt bizonyítottak ellene, az egy év szabadságvesztést sem kellett leülnie, rögtön amnesztiában részesült. Bikov kérésére az Európai bíróság 26000 euró kártérítésre kötelezte Oroszországot, mert ügyében nem járt el szabályszerűen. Ezúttal az 1994-ben elkövetett kettős gyilkossággal összefüggésben lépett a krasznojarszki bíróság. Akkor két befolyásos üzletemberrel végeztek, akiről Bikov azt gondolta, hogy az ő életére törnek, miután üzleti vita robbant ki közöttük. Egyetlen hónapra vették most őrizetbe. Most vajon ki fog utánanyúlni, hogy tisztára mossák? Sietniük kell: Bikov közvetlen céljai között szerepel a nagypolitikába való még aktívabb bekapcsolódás.
Szerző