„A költői tartalom a legfontosabb”

Publikálás dátuma
2020.05.22. 10:45
Hollós Máté a felismerhetőségre törekszik, nem a zenei feltalálók közé
Fotó: GRAMOFON
Before Farewell (Búcsú előtt) címmel jelent meg Hollós Máté zeneszerző portrélemeze. Pályájáról kérdeztük a szakmai közéletben is aktív művészt.
Hollós Máté a lemezre az elmúlt tizenöt évben komponált művekből – termékeny szerzőként bőséges kínálatból – válogatott. „Minthogy ritkán készít portré-CD-t a zeneszerző, műfaji többszínűségre törekedtem. Így került a műsorba magyar és angol nyelvű dal, szólódarabok, zongorakettős, trió és vonósnégyes” – mondja. Első vonóskvartettjét 2018-ban írta, vagyis viszonylag későn került közeli kapcsolatba e sokak által konvencionálisnak, szinte kizárólag klasszikus-romantikusnak képzelt műfajjal. „A vonósnégyes sok zeneszerző számára komoly próbatétel. Különös ez az érzet, hiszen korábbi mesterek szimfonikus vagy akár zongoramunkássága is szerénységre intheti az utódot. Három éve kaptam a kollegiális felkérést Bánkövi Gyulától, hogy a következő ArTRIUM sorozatára vonósnégyest írjak, s mindjárt a közel húszperces terjedelmet is megadta” – meséli a keletkezés körülményeit Hollós Máté. „A mai hallgató számára talán már Bartók kvartettjei is bonyolultnak vélt alkotások, de ez ugyanannak a fetisizálásnak másik vetülete, mint amiből a szerzők félelme fakad. Ha valaki átadja magát Első vonósnégyesem hallgatásának, dramaturgiát, lírát, talán katarzist élhet meg – s mire való a zene, ha nem éppen erre?”
Írók, költők családjából származik, így nem meglepő, hogy Hollós Máté számára a zenében a költői tartalom a legfontosabb. A formai építkezés is lényeges, de szerinte ennek feladata a poézis „porhüvelyének” biztosítása. „Jó zenét ma alighanem többen tudnak írni, mint szépet” – jegyzi meg arra a kérdésre: nem tart-e attól, hogy finom szövésű kamarazenéjét retrográdnak bélyegzik. „Sohasem foglalkoztatott az előremutatás – tudnom kell magamról, hogy nem a feltalálók sorát gyarapítom. A személyes hang, a felismerhetőség a fontos. Ha valaki meghallgatja három darabomat, s egy negyedikben nem ismer rám, elbuktam. Ahhoz pedig már hozzászoktam, hogy – nagyapám, Tóth Árpád versét felidézve – „szelíd dalom lenézi a garázdán káromkodó és nyersdalú jelen”. Mégis mindig megtalálta azokat, akik játsszák, illetve szeretik alkotásait. „Mivel az én zeném mégiscsak új, nem csúszik le úgy a fülön, mint a klasszikusoké, romantikusoké. De azokat is csak az odaadó hallgató tudja kellő falatokban magához venni, a felületes csak nyalogatja. Az előadókkal szerencsém van: általában megtalálják a zenémmel a hangot, s nagyon sokan következő darabot kérnek” – vallja.
Hollós Máté a szakmai közéletben is aktív: a rendszerváltáskor egyik alapítója volt, s több mint két évtizede elnöke a Magyar Zeneszerzők Egyesületének. Hogyan sikerült elérni, hogy ezt a szervezetet – számos jó szándékú kezdeményezéssel szemben – nem tette tönkre a politikai megosztottság? – kérdezem. „Másfél évtizeden át partnerséget tapasztaltunk a minisztériumtól, önkormányzatoktól, médiától, aztán fokozatosan leértékelődni látszottak a szakmai, társadalmi szervezetek. Holott ki látná jobban a szükségeket és megoldásokat, mint a legszélesebb szakmai közösség? Természetesen mindenféle világnézetű tagjaink vannak, és más személyes ellentétek is fennállhatnak közöttük. De ez nem elvbaráti társaság vagy klub, hanem olyan szerveződés, amelyben minden motivációjú kolléga a közös szakmai érdekek képviseletében vesz részt. Remélem, hogy ez a szellem és szerep a jövőben még visszatér” – mondja, hozzátéve, hogy jövőre már végképp átadja az elnöki stafétát.

Névjegy

Hollós Máté 1954-ben született Budapesten. Erkel Ferenc- és Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjas zeneszerző. A Hungaroton Music Zrt. vezérigazgatója, az Akkord Zenei Kiadó művészeti vezetője. A Magyar Zeneszerzők Egyesülete és a Vántus István Társaság elnöke, a Magyar Zenei Tanács alelnöke, az Artisjus vezetőségi tagja. Az Egyesült Államokból, Kanadából, Franciaországból, Japánból, Lettországból kapott megrendelései közül kiemelkedik egy angol zenekaré, amely az ENSZ alapításának 50. évfordulójára zongoraverseny írásával bízta meg.

Infó

Hollós Máté: Before Farewell Korvin Művészeti Kkt. KCD 00100

Afrikától Amerikáig – Televíziós kalandozás a Föld körül

Publikálás dátuma
2020.05.22. 10:00
A világ legmagasabb, 122 méteres sztúpája
Fotó: WIMUKTHI BANDARA
Szinten minden kontinensen barangolhattunk szerdán, ha a képernyő előtt ülve az ismeretterjesztő programok mellett tettük le voksunkat.
A karanténidőszak végéhez közeledve egyre inkább úgy tűnik, ha könnyed kikapcsolódásra vágyunk egy átlagos hétköznapon, ritkán érdemes csak a távirányító után nyúlni. Ám ha az unásig ismételt filmeken, sorozatokon túl az ismeretterjesztő műsorok felkeltik kíváncsiságunkat, akár szerda délelőtt-délután is belefuthatunk egy-két érdekesebb találatba. Ezúttal a napot Srí Lankán indíthattuk a Digi World Világunk gyöngyszemei című műsorával, s képzeletben az Indiai-óceán északi részén található szigetországban kalandozhattunk. A dél-ázsiai ország látványa és kulturális sokszínűsége bárkit könnyedén magával ragadhat, a buddhista hagyományok és rendhagyó építmények mellett a természeti adottságok egyaránt tartogatnak különlegességeket, közülük számos az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. Az epizód bepillantást enged a világkereskedelmi központ, Colombo viktoriánus épületekben kialakított irodaházainak sorába, a hatalmas fűszerválasztékkal rendelkező falusi piacokra, a XIX. század elején a britek által meghonosított teatermesztés mai folyamataiba, vagy a turisták által is kedvelt Pinnawala elefántmenhelyre. A kilencvenhárommillió téglából épült Jetavanaramaya sztúpa, Anuradhapura városának műemlékei, a Szigirija (Oroszlán szikla), az országszerte megtalálható Buddha-emlékhelyek és szobrok monumentalitása, szakrális jelentősége és közösség-összetartó szerepe egyedülálló élményt kínálhat az odautazóknak. 
Az Oroszlán-szikla
Fotó: ERNARD GAGNON
Az epizód után Európába visszatérve a Discovery Channel Monumentális történelem című műsorában a viking kultúráról, és legfőképp a trelleborgi erődítményről szerezhettünk új ismereteket. A dániai helyszínen épült hatalmas középkori építmény geometriailag tökéletes kört formál, a mágneses égtájakhoz igazított bejáratokkal rendelkezik. A régészek legújabb kutatásai alapján átformálja eddigi tudásunkat a legendás harcosokról: több száz év portyázás és fosztogatás után telepedtek le, hogy egy katonai mesterművet, komplett erőd-hálózatot alkossanak meg az északi országban. A közeli Borgringban felfedezett leletekből kiindulva mára bizonyított, hogy a kilencszázas évek végén Dánia leghíresebb viking uralkodója, Kékfogú Harald akarta kiterjeszteni a királyságot, ezért fogott lenyűgöző méretű építkezésekbe. Számos erődítmény épült ugyanazon terv alapján, hálózatot alkotva, egymástól harci távolságon belül – ahogy azt angliai portyáik során ellesték a szigetországiaktól. Ezek a felfedezések a viking kultúráról és társadalmi berendezkedésről az eddigieknél sokkal bonyolultabb képre engednek következtetni a kutatók szerint.
A szerda délutáni órákban természetfilmekkel is múlathattuk az időt: a National Geographic Wild csatornán közvetített, Okavango, az álmok folyója című műsor az Afrika délnyugati részén, a Föld egyik legnagyobb lápvidékén élő állatok mindennapjaiba kínál bepillantást. Az angolai hegyekből érkező Cuíto és Cubango folyók egyesüléséből létrejött Okavango-delta antilopok, vízilovak, kafferbivalyok, hiénák, leopárdok, oroszlánok, vaddisznók, cerkófmajmok, elefántcsordák és számos különleges madárfaj otthona. Emberi beavatkozásoktól mentes, háborítatlan természet tárul elénk a felvételeken, annak minden bájával és brutalitásával. A fennmaradást az alkalmazkodás jelenti az ott élő fajok számára: a mocsaras, vízi környezet – és annak hiánya – alapjaiban határozza meg az állatok létét, vándorlásuk útját és idejét.
Az Okavango folyó a természetfilmesek egyik kedvenc helyszíne
Fotó: NATIONAL GEOGRAPHIC
Ezt követően a Spektrum A vademberek Ben Fogl-lal című dokumentumfilm-sorozatában a laoszi Don Det szigetére vitte el a nézőket: a Mekong folyó mentén elterülő, négyszáz lakost számláló faluban a kelet-angliai származású John Watkinsont ismerhetjük meg, aki huszonhét évesen bristoli otthonát maga mögött hagyva, egy csak odaútra szóló repülőjegyet vett Délkelet-Ázsiába. Az angliai városi környezetet és folytonos rohanást megelégelő férfi Ben Fogl műsorvezetőt körbevezeti egyszobás bambuszkunyhójában, vacsora előtt békavadászatra viszi, és a helyiek összetartó, támogató közösségével is megismerteti. Mesél arról, hogy a nehézségek ellenére megérte kockáztatni, a szigeten töltött idő alapjaiban változtatta meg a munkához való hozzáállását és visszaadta az emberekbe vetett hitét.
Afrika után az Egyesült Államok felé vehettük az irányt: a First Ladyk című széria a Digi Life csatornán az amerikai elnökfeleségek személyiségének, megjelenésének a politikában játszott szerepét tárgyalja. Jackie Kennedy, Nancy Reagan és az első „First Lady”-ként említett Dolley Madison egyaránt kiemelkedő volt a Fehér Ház történetében, rajzolódik ki az epizódból. Nyomon követhetjük Jackie Kennedyt a beiktatás napjától férje haláláig, amikor az ikonikus pink ruhát viselte. A francia divatot kedvelő elnökfeleséghez hasonlóan emlékezetes Nancy Reagan a sajtó által gyakran kritizált öltözködése, amelyet a fényűzés és a vörös szín jellemzett leginkább. A részből kiderül, mindkét huszadik századi elnökfeleség a Dolley Madison által meghonosított normákat követte, megjelenésükkel jelentős diplomáciai szerepet vállaltak a politikai küzdelemben, miközben a stílus hatalmát hangsúlyozták.

Infó:

Világunk gyöngyszemei – Digi World Monumentális történelem – Discovery Channel Okavango, az álmok folyója – National Geographic Wild A vademberek Ben Fogl-lal – Spektrum First ladyk – Digi Life

Szerző

Fischer Iván: Nem lehet koncertek nélkül élni

Publikálás dátuma
2020.05.21. 17:14

Fotó: BFZ
Sajtótájékoztatót tartott online a Fesztiválzenekar a 2020–2021-es évad várható eseményeiről.
Az igazi hangversenyeknek minél hamarabb vissza kell jönniük, mondta Fischer Iván, mert nem lehet koncertek nélkül élni. Mielőtt azonban ő beszélt volna a számítógép kamerája előtt, elsőként Karácsony Gergely főpolgármester szólalt meg, aki elmondta, örömhír a mostani nehéz időkben, hogy a Budapesti Fesztiválzenekar finanszírozása hosszú távon biztosítottá vált a kormány és a főváros megállapodása eredményeképp. A Fesztiválzenekar olyan kulturális érték, amelynek megőrzése, fejlesztése politikai táborokon átívelő cél. A zenészek azt üzenik a világot járva, hogy Budapest a kultúra nagyon fontos fővárosa. Megköszönte a zenekarnak, hogy türelemmel kivárta, amíg az anyagi kérdések rendeződnek, külön köszönte, hogy tartották bennünk a lelket interneten közvetített karanténestjeikkel.

Volt ezután egy kis házimuzsikálás, otthonukban Fischer Iván kísérte zongorán Pivon Gabriellát, aki a zenekar fuvolistája. Utána Fekete Péter kulturális államtitkár arról beszélt: az hogy a zenekar alapítványi formában működik, sok vitát generált az elmúlt időszakban.  A sokakat foglalkoztató kérdés mostanában, hogy egységesíthető lehetne-e a magyar szimfonikus együttesek, zenekarok foglalkoztatási rendszere, hiszen egymás mellett létezik például az alkalmazotti és a szerződéses, számlázásos forma is. A főváros és a kormány szerződésének részese a Fesztiválzenekar sorsa, támogatása is, az új megállapodás idén 1 milliárd 650 millió forintot jelent számukra – tudtuk meg Fekete Pétertől.

Erdődy Orsolya, a zenekar menedzser-igazgatója ezután elmondta, hogy a bérletezést biztonságossá teszik, online vásárlási lehetőség is lesz, ehhez segítséget nyújtanak, több telefonvonal fog működni, és ha mégis el kell, hogy maradjon koncert, akkor a bérlethányad árát visszatérítik. Fischer Iván szerint a koncertek csodálatos rituálék, minél hamarabb vissza kell térniük: az eddigi a kompromisszumos megoldások, a felére csökkentett létszámú zenekarok, a félig üres termek szegényesnek bizonyultak. A zenekarnál ők alapvetően abból indulnak ki, hogy ősztől minden a megszokott rend szerint folyhat, de a megfelelő biztonsági feltételeket a helyszíneken megteremtik a majd, szükség lehet például maszkviselésre. A Fesztiválzenekar talán az egyetlen a világon, amely arról a sikertörténetről számolhat be, hogy fokozatosan nő bérletvásárlóinak száma – mondta el a zeneigazgató.

Erdődy Orsolya kapott szót ismét, aki rámutatott, összesen 11 bérletsorozat indul a következő évadban. Az új Fricsay-bérlet családoknak, „kezdő” klasszikus zene fogyasztóknak ajánlják, akik ismerkedni szeretnének a műfajokkal, hangversenyhelyszínekkel. Újdonság lesz az is, hogy igyekeznek a határokat átlépni, Molnár Noémi a zenekar hegedűművésze például egy dzsesszes, tangós Loussier-hegedűverseny szólistája lesz majd. Jellemző lesz, hogy sok fiatal magyar művésszel fognak fellépni, szerepel velük Baráti Kristóf hegedűművész, először lesz vendégük Madaras Gergely karmester.

Különösen kiemelendőnek tartotta Erdődy Orsolya, lévén a zenekar első női igazgatója, hogy 14 női szólistájuk lesz az évad során, köztük, Pivon Gabriella, Jóföldi Anett fuvolisták, Polónyi Ágnes hárfa, ők a zenekar művészei, mellettük vendégük lesz többek közt  Baráth Emőke szoprán, Elisabeth Kulman, mezzoszoprán, Midori Seiler, Julia Fischer, Vilde Frang hegedűsök.
Rögtön szeptemberben tarják a Müpával közös rendezésben az Európai Hidak fesztivált, amely most Nagy-Britanniába ível át. 2021 februárjában pedig a  megszokott éves maraton Liszt és Berlioz műveivel készteti akár egy napos hangversenysorozat hallgatásra is a kíváncsiakat.

Az állami és fővárosi támogatás rendeződésének köszönhetően – amint azt a járványhelyzet lehetővé teszi – a Fesztiválzenekar folytatja Közösségi Heteit: ingyenes, országos koncertsorozatuk keretében templomokban és elhagyott zsinagógákban játszanak, Zenevár című interaktív koncertjükkel pedig gyerekeket keresnek fel az ország különböző pontjain.
Szerző
Frissítve: 2020.05.21. 19:25