Törökország jött, látott és győzött Líbiában

Ankara annyira megerősítette a nemzetközileg elismert kormány helyzetét, hogy már a felkelők külföldi pártfogói is tűzszünetet szorgalmaznak.

Hónapok óta nem aludhattak ilyen nyugodtan Tripoli lakói: kedden és szerdán egyetlen robbanás sem zavarta meg álmukat. A líbiai fővárost hetekig válogatás nélkül lőtték a tobruki székhelyű felkelők, akik a lakónegyedeket, kórházakat és más polgári létesítményeket sem kíméltek, ám az ostromló erők a hét elején visszahúzódtak a frontvonalról. Szóvivőjük arra hivatkozott, hogy szeretnék, ha a Tripoliban élők szabadon ünnepelhetnének vasárnap, a böjti hónapot (Ramadánt) lezáró ünnep, az Íd al-fitr idején. A Halifa Haftár tábornok vezette fegyvereseknek azonban aligha az eddig szándékosan sanyargatott civileken esett meg a szíve, lépésük mögött inkább stratégiai megfontolások állhatnak. A lázadóknak rendezniük kell soraikat, miután hétfőn elvesztették egyetlen környékbeli légibázisukat, az al-Vatijját. A stratégiai jelentőségű támaszpontért vívott csata kimenetele bebizonyította, amit már április óta sejteni lehetett: a kormányerőknek nyújtott török segítség megváltoztatta a líbiai polgárháború erőviszonyait.

Noha Törökország év eleji beavatkozására reagálva a felkelők külföldi pártfogói – legfőképpen az Egyesült Arab Emírségek – is fokozták a fegyverszállítmányokat, úgy tűnik, nem tudták felvenni a versenyt Ankarával, amelynek drónjai kulcsfontosságúnak bizonyultak a konfliktusban. A pilóta nélkül repülők a beszámolók alapján még a – kifejezetten az elhárításukra szolgáló – légvédelmi rendszerekre is játszi könnyedséggel mérnek csapást: a kormányerők közlése szerint csak szerdán a felkelők hat orosz gyártású Pancir önjáró harcjárművét semmisítették meg. A drónok hatékonyságát bizonyítandó az al-Vatijja bázis megkaparintása után a líbiai katonák fényképeket tettek közzé egy harcképtelenné tett Pancirról. A szóban forgó légvédelmi üteget átszállították Tripoliba, és kiállították a Mártírok terén, ahol ünneplő civilek is fotózkodtak a zsákmányolt páncélossal. A hétfői győzelmet jelképező harcjármű sok líbiainak adhat reményt, hogy a véres harcok belátható időn belül véget érhetnek.

A kormányerők katonai sikerei látszólag közelebb hozták a tűzszünetet: a felkelők legfőbb pártfogói, az Emírségek, valamint a Haftárt közvetve, zsoldosokkal ellátó Oroszország is azonnali fegyvernyugvást szorgalmazott a héten. A kezdeményezést Törökország is támogatja – ezt Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter erősítette meg orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott mai telefonbeszélgetése során. Kérdés azonban, hogy a külföldi hatalmak mennyire komolyan elkötelezettek az elakadt békefolyamat újraindítása iránt. Az év eleji berlini konferencián az összes említett ország támogatta az ENSZ líbiai fegyverembargójának betartását, ez azonban nem akadályozta meg őket abban, hogy további harci eszközöket és zsoldosokat vigyenek a polgárháború sújtotta országba.

Kifejezetten kétséges Moszkva elköteleződése, amennyiben igazak a nemzetközileg elismert líbiai kormány információi, miszerint Szíriából orosz vadászgépek érkeztek a keleti országrészt uraló líbiai felkelőkhöz. Az értesülések megalapozottságára utal, hogy a lázadók ma délelőtt azzal fenyegettek, hogy órákon belül megindítják az ország történelmének legjelentősebb légi hadjáratát. A felkelők légi erejének parancsnoka azt is közölte: fenntartják a jogot, hogy bármilyen „török harcállást vagy érdekeltséget” célba vegyenek. Az ígért hadműveletek mindeddig nem kezdődtek el, Törökország pedig arra figyelmeztetett, hogy súlyos következményei lesznek annak, ha támadás éri őket Líbiában.