Afrikától Amerikáig – Televíziós kalandozás a Föld körül

Szinten minden kontinensen barangolhattunk szerdán, ha a képernyő előtt ülve az ismeretterjesztő programok mellett tettük le voksunkat.

A karanténidőszak végéhez közeledve egyre inkább úgy tűnik, ha könnyed kikapcsolódásra vágyunk egy átlagos hétköznapon, ritkán érdemes csak a távirányító után nyúlni. Ám ha az unásig ismételt filmeken, sorozatokon túl az ismeretterjesztő műsorok felkeltik kíváncsiságunkat, akár szerda délelőtt-délután is belefuthatunk egy-két érdekesebb találatba.

Ezúttal a napot Srí Lankán indíthattuk a Digi World Világunk gyöngyszemei című műsorával, s képzeletben az Indiai-óceán északi részén található szigetországban kalandozhattunk. A dél-ázsiai ország látványa és kulturális sokszínűsége bárkit könnyedén magával ragadhat, a buddhista hagyományok és rendhagyó építmények mellett a természeti adottságok egyaránt tartogatnak különlegességeket, közülük számos az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. Az epizód bepillantást enged a világkereskedelmi központ, Colombo viktoriánus épületekben kialakított irodaházainak sorába, a hatalmas fűszerválasztékkal rendelkező falusi piacokra, a XIX. század elején a britek által meghonosított teatermesztés mai folyamataiba, vagy a turisták által is kedvelt Pinnawala elefántmenhelyre. A kilencvenhárommillió téglából épült Jetavanaramaya sztúpa, Anuradhapura városának műemlékei, a Szigirija (Oroszlán szikla), az országszerte megtalálható Buddha-emlékhelyek és szobrok monumentalitása, szakrális jelentősége és közösség-összetartó szerepe egyedülálló élményt kínálhat az odautazóknak.

Az epizód után Európába visszatérve a Discovery Channel Monumentális történelem című műsorában a viking kultúráról, és legfőképp a trelleborgi erődítményről szerezhettünk új ismereteket. A dániai helyszínen épült hatalmas középkori építmény geometriailag tökéletes kört formál, a mágneses égtájakhoz igazított bejáratokkal rendelkezik. A régészek legújabb kutatásai alapján átformálja eddigi tudásunkat a legendás harcosokról: több száz év portyázás és fosztogatás után telepedtek le, hogy egy katonai mesterművet, komplett erőd-hálózatot alkossanak meg az északi országban. A közeli Borgringban felfedezett leletekből kiindulva mára bizonyított, hogy a kilencszázas évek végén Dánia leghíresebb viking uralkodója, Kékfogú Harald akarta kiterjeszteni a királyságot, ezért fogott lenyűgöző méretű építkezésekbe. Számos erődítmény épült ugyanazon terv alapján, hálózatot alkotva, egymástól harci távolságon belül – ahogy azt angliai portyáik során ellesték a szigetországiaktól. Ezek a felfedezések a viking kultúráról és társadalmi berendezkedésről az eddigieknél sokkal bonyolultabb képre engednek következtetni a kutatók szerint.

A szerda délutáni órákban természetfilmekkel is múlathattuk az időt: a National Geographic Wild csatornán közvetített, Okavango, az álmok folyója című műsor az Afrika délnyugati részén, a Föld egyik legnagyobb lápvidékén élő állatok mindennapjaiba kínál bepillantást. Az angolai hegyekből érkező Cuíto és Cubango folyók egyesüléséből létrejött Okavango-delta antilopok, vízilovak, kafferbivalyok, hiénák, leopárdok, oroszlánok, vaddisznók, cerkófmajmok, elefántcsordák és számos különleges madárfaj otthona. Emberi beavatkozásoktól mentes, háborítatlan természet tárul elénk a felvételeken, annak minden bájával és brutalitásával. A fennmaradást az alkalmazkodás jelenti az ott élő fajok számára: a mocsaras, vízi környezet – és annak hiánya – alapjaiban határozza meg az állatok létét, vándorlásuk útját és idejét.

Ezt követően a Spektrum A vademberek Ben Fogl-lal című dokumentumfilm-sorozatában a laoszi Don Det szigetére vitte el a nézőket: a Mekong folyó mentén elterülő, négyszáz lakost számláló faluban a kelet-angliai származású John Watkinsont ismerhetjük meg, aki huszonhét évesen bristoli otthonát maga mögött hagyva, egy csak odaútra szóló repülőjegyet vett Délkelet-Ázsiába. Az angliai városi környezetet és folytonos rohanást megelégelő férfi Ben Fogl műsorvezetőt körbevezeti egyszobás bambuszkunyhójában, vacsora előtt békavadászatra viszi, és a helyiek összetartó, támogató közösségével is megismerteti. Mesél arról, hogy a nehézségek ellenére megérte kockáztatni, a szigeten töltött idő alapjaiban változtatta meg a munkához való hozzáállását és visszaadta az emberekbe vetett hitét.

Afrika után az Egyesült Államok felé vehettük az irányt: a First Ladyk című széria a Digi Life csatornán az amerikai elnökfeleségek személyiségének, megjelenésének a politikában játszott szerepét tárgyalja. Jackie Kennedy, Nancy Reagan és az első „First Lady”-ként említett Dolley Madison egyaránt kiemelkedő volt a Fehér Ház történetében, rajzolódik ki az epizódból. Nyomon követhetjük Jackie Kennedyt a beiktatás napjától férje haláláig, amikor az ikonikus pink ruhát viselte. A francia divatot kedvelő elnökfeleséghez hasonlóan emlékezetes Nancy Reagan a sajtó által gyakran kritizált öltözködése, amelyet a fényűzés és a vörös szín jellemzett leginkább. A részből kiderül, mindkét huszadik századi elnökfeleség a Dolley Madison által meghonosított normákat követte, megjelenésükkel jelentős diplomáciai szerepet vállaltak a politikai küzdelemben, miközben a stílus hatalmát hangsúlyozták.