Előfizetés

Fischer Iván: Nem lehet koncertek nélkül élni

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.05.21. 17:14

Fotó: BFZ
Sajtótájékoztatót tartott online a Fesztiválzenekar a 2020–2021-es évad várható eseményeiről.
Az igazi hangversenyeknek minél hamarabb vissza kell jönniük, mondta Fischer Iván, mert nem lehet koncertek nélkül élni. Mielőtt azonban ő beszélt volna a számítógép kamerája előtt, elsőként Karácsony Gergely főpolgármester szólalt meg, aki elmondta, örömhír a mostani nehéz időkben, hogy a Budapesti Fesztiválzenekar finanszírozása hosszú távon biztosítottá vált a kormány és a főváros megállapodása eredményeképp. A Fesztiválzenekar olyan kulturális érték, amelynek megőrzése, fejlesztése politikai táborokon átívelő cél. A zenészek azt üzenik a világot járva, hogy Budapest a kultúra nagyon fontos fővárosa. Megköszönte a zenekarnak, hogy türelemmel kivárta, amíg az anyagi kérdések rendeződnek, külön köszönte, hogy tartották bennünk a lelket interneten közvetített karanténestjeikkel.

Volt ezután egy kis házimuzsikálás, otthonukban Fischer Iván kísérte zongorán Pivon Gabriellát, aki a zenekar fuvolistája. Utána Fekete Péter kulturális államtitkár arról beszélt: az hogy a zenekar alapítványi formában működik, sok vitát generált az elmúlt időszakban.  A sokakat foglalkoztató kérdés mostanában, hogy egységesíthető lehetne-e a magyar szimfonikus együttesek, zenekarok foglalkoztatási rendszere, hiszen egymás mellett létezik például az alkalmazotti és a szerződéses, számlázásos forma is. A főváros és a kormány szerződésének részese a Fesztiválzenekar sorsa, támogatása is, az új megállapodás idén 1 milliárd 650 millió forintot jelent számukra – tudtuk meg Fekete Pétertől.

Erdődy Orsolya, a zenekar menedzser-igazgatója ezután elmondta, hogy a bérletezést biztonságossá teszik, online vásárlási lehetőség is lesz, ehhez segítséget nyújtanak, több telefonvonal fog működni, és ha mégis el kell, hogy maradjon koncert, akkor a bérlethányad árát visszatérítik. Fischer Iván szerint a koncertek csodálatos rituálék, minél hamarabb vissza kell térniük: az eddigi a kompromisszumos megoldások, a felére csökkentett létszámú zenekarok, a félig üres termek szegényesnek bizonyultak. A zenekarnál ők alapvetően abból indulnak ki, hogy ősztől minden a megszokott rend szerint folyhat, de a megfelelő biztonsági feltételeket a helyszíneken megteremtik a majd, szükség lehet például maszkviselésre. A Fesztiválzenekar talán az egyetlen a világon, amely arról a sikertörténetről számolhat be, hogy fokozatosan nő bérletvásárlóinak száma – mondta el a zeneigazgató.

Erdődy Orsolya kapott szót ismét, aki rámutatott, összesen 11 bérletsorozat indul a következő évadban. Az új Fricsay-bérlet családoknak, „kezdő” klasszikus zene fogyasztóknak ajánlják, akik ismerkedni szeretnének a műfajokkal, hangversenyhelyszínekkel. Újdonság lesz az is, hogy igyekeznek a határokat átlépni, Molnár Noémi a zenekar hegedűművésze például egy dzsesszes, tangós Loussier-hegedűverseny szólistája lesz majd. Jellemző lesz, hogy sok fiatal magyar művésszel fognak fellépni, szerepel velük Baráti Kristóf hegedűművész, először lesz vendégük Madaras Gergely karmester.

Különösen kiemelendőnek tartotta Erdődy Orsolya, lévén a zenekar első női igazgatója, hogy 14 női szólistájuk lesz az évad során, köztük, Pivon Gabriella, Jóföldi Anett fuvolisták, Polónyi Ágnes hárfa, ők a zenekar művészei, mellettük vendégük lesz többek közt  Baráth Emőke szoprán, Elisabeth Kulman, mezzoszoprán, Midori Seiler, Julia Fischer, Vilde Frang hegedűsök.
Rögtön szeptemberben tarják a Müpával közös rendezésben az Európai Hidak fesztivált, amely most Nagy-Britanniába ível át. 2021 februárjában pedig a  megszokott éves maraton Liszt és Berlioz műveivel készteti akár egy napos hangversenysorozat hallgatásra is a kíváncsiakat.

Az állami és fővárosi támogatás rendeződésének köszönhetően – amint azt a járványhelyzet lehetővé teszi – a Fesztiválzenekar folytatja Közösségi Heteit: ingyenes, országos koncertsorozatuk keretében templomokban és elhagyott zsinagógákban játszanak, Zenevár című interaktív koncertjükkel pedig gyerekeket keresnek fel az ország különböző pontjain.

Lobbanó gyűlölet - Kivilágos kivirradtig Miskolci Nemzeti Színházból

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2020.05.21. 11:00

Fotó: Gálos Mihály Samu / Miskolci Nemzeti Színház
Csaknem négyéves előadás a miskolci Kivilágos kivirradtig. Mégis érdemes újra és újra látni. Rusznyák Gábor felkavaró rendezését kedd este az M5 csatornán vetítették.
Aki seftel, mind egyforma – hangzik el a Móricz regényből készült Kivilágos kivirradtig című előadás egyik jelenetében. Nem mondhatjuk, hogy nem kelthet mai asszociációkat. Az M5 most műsorra tűzte a nagy kritikai sikert megélt miskolci produkciót. Ebben a járványos, vagy talán a vírusból kilábaló időben, amikor még a színházak nem játszanak, színházi estéhez, online vagy a tévé képernyőjéről juthatunk. Hallottam olyanról, aki egy online koncert előtt otthon szépen felöltözött, kibontott egy üveg bort és úgy élvezte a hangversenyt. Megvallom, bor nélkül, otthonosan kezdtem nézni Rusznyák Gábor rendezését, pedig a sok mulatós jelenet miatt többször én is kacérkodtam már egy kis itallal. Otthon az ember ezt szabadon megteheti, nem kell várni a büfészünetig. De inkább beszéljünk az előadásról! Többször dicsértem már e hasábokon a Miskolci Nemzeti Színház társulatát, de ez a Móricz-adaptáció valóban az egyik csúcsa az elmúlt éveknek. A legnagyobb erénye a szókimondó, nyers őszintesége. Nem mismásol, tükröt tart keményen, bele a képünkbe, ahogy kell. Szembesít azzal, hogy gyakran egészen mást mutatunk magunkból, mint amilyenek valójában vagyunk. Szerepet játszunk, amíg le nem bukunk. 
A történet a XX. század húszas éveiben játszódik, de sok tekintetben a dátumát átírhatnánk napjainkra is. A belterjes hatalmi összefonódás, családi üzleti és magánéleti kavarás, az etika és a morál teljes eltűnése fájón szembeötlő. Mindezt annyi humorral, beszólással, összekacsintással tálalják, hogy bizony az élmény nem múlékony. Az önostorozó düh és az ellenségkereső gyűlölet, a zsidókérdés kinagyítása olykor szinte fellobbantja a deszkákat. Miközben mindenki csak élni, túlélni akar és élvezni egy kicsit az életet. A televíziós közvetítésnek köszönhetően sok közeli tekintetet, gesztust is kapunk. Nehéz lenne a színészek közül bárkit kiemelni, a főszereplők és a karakterfigurák is képesek meglepni egymást és a nézőt is. Kovács Márton zenész, a hegedűjével szinte végig jelen van a színpadon, sőt egy néma szerepet még el is játszik. Az utolsó jelenet egészen katartikus. A hóesésben keserűen, mégis önfeledten nótázó, mulató társaság tablója azt jelzi, a vágyainktól messzi csalódásaink egy darabig még biztos velünk maradnak, ha más nem, kivilágos kivirradtig. Infó: Móricz Zsigmond: Kivilágos kivirradtig,  Miskolci Nemzeti Színház, rendező: Rusznyák Gábor,  M5 május 19.

Őszig nem lesz múzeumi élet?

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2020.05.21. 09:00
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum a járványügyi és távolságtartási előírások betartásával a hét végétől látogatható
Fotó: Jászai Csaba / MTI
Bár a kulturális államtitkárság tájékoztató levele előrevetíti a közgyűjtemények újranyitását, erre vonatkozó kormányrendelet egyelőre még nincs.
A múzeumi vezetők hétfőn félreérthető levelet kaptak az Emberi Erőforrások Minisztériuma kulturális államtitkárságától. Mint a dokumentumban áll: a járványügyi helyzettel kapcsolatos korlátozó intézkedések enyhítésével lehetővé válik a muzeális intézmények működésének fokozatos újraindítása, beleértve a látogatók újbóli fogadását. Ezért az államtitkárság javasolta: a belépésnél fertőtlenítőszert helyezzenek ki a látogatók részére, a belépést kössék a kötelező maszkviseléshez, de nem szükséges a múzeumoknak maszkokat beszerezniük – azaz minden látogató hozzon magával. A pénztáros munkatársak védelme érdekében ajánlott, de nem kötelező plexiüveggel elválasztani a pénztár terét a közönségtől, valamint lehetővé tenni a bankkártyás terminálon keresztül való fizetést. Erősen ajánlott a látogatók számának korlátozása, a 1,5 méteres védőtávolság betartásával. Az intézmények belső terében egyidejűleg „legfeljebb 15 fő tartózkodjon négyzetméterenként”. (Feltehetően ez elírás, és 15 négyzetméterenként kívánt javasolni egy főt. Másik lehetőség: a cirkuszművészet múzeumi meghonosítását célozta meg az államtitkárság, és embertorony-építéshez köti a múzeumlátogatásokat.) „A szabadtéri kiállítások létszámkorlát nélkül megnyithatnak, de a kormány döntése értelmében augusztus 15-ig nem lehet nagyrendezvényeket tartani. Emellett csoportos programokat, például múzeumpedagógiai foglalkozásokat, csoportos tárlatvezetéseket sem lehet még szervezni. Jelenleg még nem lehet tudni, hogy gyermektáborokat lehet-e tartani június 15-e után” – olvasható az államtitkárság levelében, ami nem tér ki arra, hogy a biztonsági intézkedésekkel járó esetleges többletköltségekhez, illetve a múzeumok kieső bevételeihez bármennyivel is hozzájárulna a kormány. (A múzeumok finanszírozásának kötelező része egy meghatározott nagyságrendű bevétel.) A Népszava információi szerint a kormány ráadásul elvonásokat tervez a múzeumi szférában, a közalkalmazotti jogviszony felszámolása ehhez volt bevezetés.
Az államtitkárság levele alapján akadt olyan intézményi vezető, aki úgy hitte, a szabadtéri múzeumok után most zöld jelzést kapott minden közgyűjtemény. Ám végül azoknak lett igaza, akik a dokumentumot úgy értelmezték, hogy arról szól, hogy milyen intézkedéseket kell majd megtenniük egy majdani újranyitáskor, a bizonytalan jövőben, az államtitkárság ezúton „hagyta jóvá” az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vonatkozó ajánlásait. Ezt Fekete Péter államtitkár szerdai online konferenciáján is megerősítette: az ausztriai múzeumokkal ellentétben nálunk egyelőre szó sincs a közönségforgalmi terek újranyitásáról. Egyébként több múzeum is jelezte lapunknak: szinte biztos, hogy e hónapban nem nyitnak ki. Van olyan közgyűjtemény, amelyik tervei szerint a nyáron a nagyobb kiállítóhelyeit fogja megnyitni – amennyiben ezt majd kormányrendelet lehetővé teszi –, egy másik szeptembert jelölte meg lehetséges időpontként, van, amelyik több forgatókönyvet is készített – a megvalósulás feltétele: „tényleg induljon be az élet”. A kulturális államtitkárságtól megkérdeztük: a nem szabadtéri múzeumok mikor nyithatnak újra, becslésük szerint az elmúlt két hónapban milyen látogatószám- és bevételkiesést szenvedtek el a múzeumok, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Május 4-től a magyarországi szabadtéri múzeumok tarthatnak nyitva – a látogatószámukat egyelőre nem csak az időjárás korlátozza. Legutóbb most szerdán a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum jelentette be: a járványügyi és távolságtartási előírások betartásával május 23-tól sétálójeggyel látogatható. A Magyarország népi építészetét, lakáskultúráját bemutató házak, épületek még zárva lesznek, de egyes épületbelsők megtekinthetők, korlátozott számú, üvegfallal ellátott kiállítás látogatható. A múzeum boltjai, vendéglátó egységei is nyitva lesznek.

Hatalmas érvágás

A Network of European Museum Organisations (NEMO) – Európai Múzeumi Szervezetek Hálózata  elsőkként indította el felmérését a múzeumok kényszerbezárása után, hogy minél átfogóbb képet kapjon az európai múzeumok COVID-helyzetéről – számolt be az Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ (OMMIK). Az online kitölthető kérdőívet március 24. és április 30. között 961 intézmény töltötte ki 48 országból (27 EU-tagországbeli), a válaszok 82 százaléka az Európai Unióban működő intézményé volt. A kutatás május 12-én közzétett eredménye szerint a megkérdezettek több mint felének okoznak ezer eurós heti kiesést a járványügyi korlátozások, a negyedének harmincezer euró heti veszteséget, a nagyobb múzeumoknál ez a szám heti száz- és hatszázezer euró között mozog. A múzeumok nagy része még nem bocsájtott el szakembereket, de a negyedük tervez elbocsátást hosszútávon. A 60 százalékuk állította le teljesen az önkéntes programjait, tízből három függesztette fel alvállalkozói szerződéseit. 

Minden nyolcadik

A múzeumok 90 százalékának átmenetileg be kellett zárnia a koronavírus-járvány miatt – írta a Magyar Távirati Iroda az UNESCO új tanulmányáról beszámolva, amely szerint minden nyolcadik múzeumnak számolnia kell azzal, hogy talán nem nyit ki többet. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete és a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) által jegyzett tanulmányok szerint a világ múzeumainak 90 százaléka, 85 ezer intézmény zárt be a világjárvány miatt legalább átmenetileg. Több múzeum került olyan helyzetbe, hogy mivel hónapok óta zárva tart, nincs bevétele, és nem is tudja, hogyan pótolhatná a kiesett összeget, talán nem is fog tudni többé kinyitni. Ám ha végül mégis kinyit, nem lesz kapacitása frissíteni az infrastruktúráját, hogy alkalmazkodni tudjon a járványmegelőzéssel kapcsolatos rendelkezésekhez.