Jogszerűtlennek tartja szegedi szolgáltatási szerződésének felmondását az Affidea

Publikálás dátuma
2020.05.21. 18:06
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
„Jogellenesnek és sérelmesnek találjuk az Affidea szegedi működésének – veszélyes precedenst teremtő – kisajátítását, és a munkatársaink egzisztenciális elbizonytalanítására és alkalmazására vonatkozó törekvéseket” – közölték.
Jogszerűtlennek tartja az Affidea Magyarország, hogy a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) egyoldalúan felmondta képalkotó diagnosztikai vizsgálatokra kötött szolgáltatási szerződését – közölte a cég. Mint írták, határozott álláspontjuk, hogy az Affidea és az SZTE között 16 éve fennálló, 2029-ben lejáró szolgáltatási szerződés egyoldalú felmondása jogszerűtlen. „Jogellenesnek és sérelmesnek találjuk az Affidea szegedi működésének – veszélyes precedenst teremtő – kisajátítását, és a munkatársaink egzisztenciális elbizonytalanítására és alkalmazására vonatkozó törekvéseket” – fogalmaztak. „Az SZTE sajtóközleményében állítottakkal szemben, az SZTE magatartása folyamatos jogsérelmet, anyagi és erkölcsi kárt okoz az Affidea Magyarországnak és munkavállalóinak, illetve a felesleges párhuzamos kapacitások – közpénzből történő – kiépítése révén az adófizetőknek is. A felek között folyó jogi eljárások miatt különösen sajnálatosnak tartjuk, hogy az SZTE sajtóközlemények útján próbálja befolyásolni a közvéleményt, és ezáltal a szegedi bíróságok véleményét” – tették hozzá. Közölték, hogy az Affidea Magyarország jelenleg is minden harmadik magyar, mintegy 3,2 millió ember számára biztosít állami, azaz közfinanszírozott képalkotó diagnosztikai ellátást – négy budapesti és két vidéki kórházi központban. Az Affidea közfinanszírozott tevékenységét saját eszközökkel, az államilag megállapított – minden közszolgáltatóra vonatkozó – árszabás alapján, de annál mindenkor kedvezőbb áron végzi, profitját tehát nem magasabb árakkal, hanem hatékony és minőségi szolgáltatási modelljével éri el. A képalkotó diagnosztikai vizsgálatok ára mellett azok mennyiségét – azaz az adott időszakban végezhető, finanszírozott kapacitást – is az állam határozza meg – tették hozzá. Kitértek arra is: az Affidea Magyarország szegedi radiológiai központja 27 éve biztosítja a városi, városkörnyéki és a régióban élő pácienseink folyamatos, magas színvonalú képalkotó diagnosztikai ellátását. „2018-ban közel negyedmillió ember látogatott meg bennünket, és mintegy 330 ezer vizsgálatot végeztünk el” – írták a közleményben.

Az SZTE korábbi közleménye szerint a céggel kötött, 25 éves futamidejű szerződés nem tudta követni a finanszírozási, gazdasági, tudományos és társadalmi átalakulásokat, a jogszabályváltozásokat. A közbeszerzési eljárással kötött szerződés nem módosítható a felek pillanatnyi érdekei szerint, változás esetén új eljárás kiírására kötelezi a szolgáltatás igénybevevőjét. Ezt abban az esetben lehet megtenni, ha a felek a szerződést felmondják, ahogy ez az SZTE megtette. Hozzátették: az SZTE a tevékenységet saját maga hatékonyan, gyógyítási, tudományos, oktatási és nem utolsósorban anyagi érdekeit szem előtt tartva eredményesen tudja működtetni, így nem új szolgáltatási szerződéssel, hanem saját hatáskörben fogja ellátni a régió radiológiai igényeit. Ennek érdekében 4,8 milliárdos kormányzati támogatásból modern radiológiai és képalkotó berendezéseket – CT, MR, MRI –, vásároltak, amelyek heteken belül a betegellátás szolgálatába állnak, 21. századi színvonalra emelik a térség betegeinek ellátását.

Budapest már a második hullámra készül

Publikálás dátuma
2020.05.21. 17:48

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Elengedik a fővárosi kisvállalkozók üzletbérleti díjának negyedét, ha nem bocsátották el a dolgozóikat.
A fővárosi önkormányzat reményei szerint a május lesz az utolsó rendhagyó közgyűlés és a veszélyhelyzet feloldása után júniusban már a szokásos rendszerben vitathatják meg az előterjesztéseket a polgármesterek és listás tagok. A járvány ideje alatt összesen 85 javaslatot terjesztett be a városvezetés, mindegyikről kikérték a frakciók véleményét. Összesen 29 előterjesztést tárgyaltak sürgősséggel, amelyek túlnyomó része védekezéshez kapcsolódott, míg egy a Vígszínház igazgatói kinevezéséről szóló döntés volt – összegzett Kiss Ambrus a jövő heti közgyűlés előtti háttérbeszélgetésen. A fővárosi önkormányzat összesen 10 000 PCR-tesztet vásárolt, amelynek kétharmadát használtak el idősotthonokban és hajléktalanszállókon. A tesztek közül 132 mutatott pozitív eredményt, ezek aránya egyébként májusban jelentősen csökkent. További 5000 tesztet a kerületek között lakosságarányosan osztottak szét. A főváros mintegy 5000 tesztet tartalékol a járvány következő hullámára. A jövő heti közgyűlésen összesen 54 napirendi pontot tárgyalnak. Elsőként a tavalyi év pénzügyi zárását. A tervezett 477 milliárd forintos bevételből csak 365 milliárd folyt be, amelynek fő oka a tervezettnél alacsonyabb összegű hitelfelvétel. Ezzel párhuzamosan a kiadási főösszeg is csökkent 417 milliárdról 315 milliárdra. Ez a működési kiadások kismértékű csökkenésének, valamint a projektek lassan haladásának volt köszönhető. Kiss Ambrus ismét elmondta, hogy a szeptember 30-ig csak feltételes közbeszerzést írhatnak ki a fővárosi cégek. Így lesz a Lánchíd esetében is, bár egyelőre még zajlik a műszaki feltételek módosítása. A főváros ugyan egyetlen projektet sem szeretne törölni a listáról, de erről majd csak ősszel, a végleges védekezési költségek, az elvonások teljes összegének és az adóbevétel csökkenésnek az ismeretében dönthetnek. Kiss Ambrus a Népszava kérdésére válaszolva elmondta, hogy a 3,2 milliárd forintos buszvásárlásra ígért állami támogatást csak jövőre kaphatja meg a főváros. Fürjes Balázs mai Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy a törökországi Mercedes buszgyár amúgy is áll most és nem fogad rendeléseket. Kiss Ambrus azonban a BKV vezérigazgatójára hivatkozva állítja, hogy a gyár most is működik, de egyelőre nem teljesen érthető, hogy a kormány szerint miképpen vásárolhatnának buszt idén, ha a pénz csak jövőre érkezhetne meg. Egy tweet-nél komolyabb garanciákat várnak. Fürjes egyébként egy újabb kormányhatározatot ígért, de ugyebár az idei kifizetésről is volt egy ilyen. A városvezetés izgalommal várja a kormány döntését az ingyenes parkolással kapcsolatban, mert az autós forgalom érezhetően megnövekedett, a parkolás egyre nehezebb a belvárosi területeken. A közösségi közlekedés az elmúlt hetekben 9 milliárddal kevesebb bevételt könyvelhetett el, mint tavaly ilyenkor, a teljes jegyárbevétel kiesést a BKK 20 milliárdra becsüli. Ezt biztosan nem tudja egyedül kigazdálkodni a cég, a városvezetés pedig nem hiszi, hogy ezt a veszteséget egyedül kellene állnia. A fővárosi a járványra tekintettel június végéig haladékot adott a mikró és kisvállalkozásoknak a bérleti díjak fizetésére. Az új javaslat szerint a díj 25 százalékát elengedik azoknak a civil szervezeteknek és kisvállalkozásoknak, amelyek hitelt érdemlően bizonyítani tudják, hogy az árbevételük március óta 25 százalékkal csökkent és nem mondtak fel az alkalmazottaknak. A rászorultaknak korábban ígért 20 ezer forintos rezsitámogatás augusztustól igényelhetik a védendő fogyasztók a Hálózat Alapítványon keresztül. A juttatást a távhő és a csatornaszámlákban írják jóvá. Az idei 200 milliós keretet jövőre meg szeretné duplázni a városvezetés. Az idősotthoni dolgozók után a hajléktalanellátásban dolgozók is átlagosan bruttó százezer forintos egyszeri jutalmat kapnak a járvány ideje alatt végzett munkájukért. A differenciálást a helyi vezetőkre bízza a városvezetés. Ha a közgyűlés a jövő héten elfogadja az indítványt, akkor két héten belül meg is kapják a pénzt. Jövő héten megnyílik a Városházán kialakított hajléktalanszálló, most folyik a berendezése. Mint ismeretes, ezt a Németh Szilárd volt és Borbély Lénárd jelenlegi csepeli polgármester tiltakozása miatt a XXI. kerületbe tervezett átmeneti karanténszálló helyett alakították ki.
Szerző

„Nem azt mondta ki az ítélet, hogy be kell zárni, hanem a jogszerűtlen állapotokat kell megszüntetni”

Publikálás dátuma
2020.05.21. 17:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A menekülteknek jogi támogatást nyújtó Magyar Helsinki Bizottság (MHB) sem érti, hogy mi a célja a röszkei tranzitzóna bezárásának és a menekültügyi eljárás átalakításának.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője a kormányinfón bejelentette, hogy bár a luxembourgi Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélete elfogadhatatlan számukra, de Magyarország köteles betartani azt, így nem tehet mást, mint hogy megszünteti a tranzitzónákat. Az EUB május 14-i ítéletében kimondta, hogy jogellenes őrizetnek minősül a menedékkérők elhelyezése a röszkei tranzitzónában. A bíróság szerint 28 nap elteltével senkit sem lehet ott fogva tartani, ellenben biztosítani kell a belépést a menekülteknek Magyarországra, és gondoskodni kell elhelyezésükről is. Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy a tranzitzóna után idegenrendészeti őrizetbe kellett volna helyezni az érintetteket az ország területén. „Nem azt mondta ki az ítélet, hogy be kell zárni, hanem a jogszerűtlen állapotokat kell megszüntetni” – mondta a Népszavának Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi szakértője.  Gulyás egyébként közölte azt is, hogy ezután csak az ország határain kívül, a külképviseleteken lehet menekültügyi kérelmet benyújtani. „Nem tudok olyan európai uniós tagállamról, ahol létezne ez a gyakorlat” – fejtette ki Léderer András. Olyan kiegészítő lehetőség szerinte létezik, hogy a nagykövetségeken is befogadnak kérelmeket, de amíg nincs új jogszabály, addig elképzelni is nehéz, hogy a gyakorlatban mit eredményezne, ha a határon nem fogadnák a menedékkérelmeket. A miniszter kijelentései több kérdést is felvetnek, mint ahányra választ adnak. Például mi történik azokkal a menekültekkel, akik egy külképviseleten folyamodnak menedékstátuszért, de az eljárás elhúzódik. Magyarországon erre az időre nyílt vagy zárt táborokban, illetve a tranzitzónákban helyezte el őket a kormány, de erre egy nagykövetségen – különösen jelentős nemzetközi harci konfliktus esetén – nincs infrastruktúra és kapacitás sem. A bírósági ítéletnek ugyanakkor gyorsan eleget tesz a kormány. Az MHB úgy értesült, hogy csütörtök „hajnalra mindenki szabadult a tranzitzónákból”, az ott lévő közel 300 embert, nagyrészt kisgyerekes családokat a hatóságok mind átszállították teljesen vagy részben nyitott szállásokra.  Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth rádiónak korábban úgy nyilatkozott: a kormány ragaszkodik a határvédelem elemeihez, mert azok garantálják a belbiztonság stabilitását.