Nincs tolongás a közmunkára

Publikálás dátuma
2020.05.22. 06:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A kormány részben a közmunkások számának drasztikus emelésével kezelné a növekvő munkanélküliséget, ám a Belügyminisztérium tájékoztatása alapján még nem határozták meg a létszám- és a pénzügyi keretet sem.
A Népszava információi szerint a kormány csak ezen a héten kért adatokat és véleményt a kormányhivatalok foglalkoztatási osztályaitól, hogy mennyivel kellene megemelni az adott térségben a közfoglalkoztatottak számát, s milyen programokat kellene bővíteni vagy elindítani. A koronavírus-járvány miatt viszont már áprilisban is meredeken emelkedett a munkanélküliek száma, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a múlt hónapban – tavalyhoz képest 26,5 százalékkal többen – 330 ezren kerestek munkát. Czirfusz Márton, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint abból nagy baj lehet, ha nem gyorsítanak a döntéshozatali mechanizmuson, mert azoknak is most lenne szükségük a segítségre, akik valami miatt nem kaphatnak álláskeresési támogatást. Új program, új létszám- és pláne új pénzügyi keret egyelőre nincs a közmunkásnak jelentkezők foglalkoztatására – erősítette meg a Belügyminisztérium (BM) sajtóosztálya. Azt pedig önkormányzatoktól tudjuk, hogy a kormányhivataloknak szétosztott idei létszámkeretet sem tudták mindenhol felhasználni, de nem tudni hol és mennyi szabad hely maradt, amire jelentkezni lehetne, ahogy azt sem, hány egyedi települési pályázatot fogadott be a BM az utóbbi hetekben. Egyelőre annyi biztos a közfoglalkoztatás veszélyhelyzethez igazodó kibővítésével kapcsolatban, hogy a kormány megszüntette a korlátozást, ami a piaci munkára alkalmas álláskeresőket és a szakképzetteket, különösen a diplomásokat 2017 óta kizárta a közmunkásnak felvehetők köréből. Az erről szóló módosítás május közepén jelent meg, alig több mint két héttel azután, hogy a kormány fontosnak tartotta nyilvánosságra hozni a közfoglalkoztatás idei általános céljait és azt is, hogy aki nem tart rendet a portáján, az három hónapra kizárható a lehetőségből. Így már csak épp azt nem tudni, hol mennyi embert foglalkoztathatnak a mostani közmunkásaik mellett a települések. – A járási kormányhivataltól jött körlevél, hogy nyártól felvehetünk plusz embereket a közmunkára – nyilatkozta a Dél-Somogyban a barcsi járáshoz tartozó alig 250 lelkes Heresznye polgármestere, Rengel László, aki élne is a lehetőséggel. A Hortobágy szélén fekvő ötezer fős nagyközség, Egyek nem kapott ilyen felhívást, de olyan sok új érdeklődő kereste meg az önkormányzatot, hogy Miluczky Attila polgármester kénytelen volt segítséget kérni a balmazújvárosi járási kormányhivatal foglalkoztatási osztályától, hogy kibővíthessék a település közmunkaprogramjait. Az önkormányzati hivatalban megtudtuk, azt a tanácsot kapták, hogy adjanak be pályázatot a tárcához mintaprojekt támogatására, így vehettek fel szeptember végéig újabb 50 főt az eddigi közmunkásaik mellé. A többségében a válsághelyzet alatt munkájukat elvesztő embereket hivatalosan tereprendezésre alkalmazzák. Körtelefonunkból kiderült, kevés helyen terveznek jelentős létszámbővítést, például azért, mert ha a külföldi munkavállalás megint elérhető lesz, és sokan otthagyják őket, akkor jövőre lecsökkentik az eredeti létszámkeretüket. A polgármesterek szerint a veszélyhelyzeti közmunkát sokkal rugalmasabban kellene kezelni, külön elszámolással és ha sikerül piaci munkát találni a felvetteknek, azért nem a települést kellene büntetni. Ráadásul a legtöbb településvezető szerint a mezőgazdasági idénymunkák miatt nem is a következő három hónapban lesz nagy szükség a létszámkeret bővítésére, sokkal inkább októbertől, amikor befejeződnek a feladatok a földeken, gyümölcsösökben, szőlészetekben. S akkor is megfontolja majd minden érdeklődő, hogy közmunkára jelentkezzen-e – tették hozzá, mondván, hogy a képzetlenek 81 530 forintos, s a szakképzettséggel bírók 106 ezer forintos bruttó bére már csak keveseknek vonzó. Czirfusz Márton, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa a végleges létszámok eldöntése előtt azt is megvizsgálná, mi lett azokkal a közfoglalkoztatott asszonyokkal, akik a veszélyhelyzetben nem tudták megoldani a gyermekeik felügyeletét, s így nem tudtak megjelenni a munkában. 

Nem lesz drága

A közfoglalkoztatás válságkezelő kibővítése vélhetően nem kerül nagyon sokba a költségvetésnek, ha az elkövetkező hónapokban sem emelkedik meg drasztikusan az érdeklődés. 2016-ban, amikor a legmagasabb volt a létszám, a 223 ezer emberre 340 milliárdot terveztek, idén 140 milliárd szerepel a költségvetésben a közmunka programokban foglalkoztatott százezer ember bérére, a programok működtetésére. Körképünk alapján szinte biztos, hogy a kétszeres mennyiségre nem lesz szükség, a legvalószínűbb az, hogy az év elején is megfogalmazott 20-30 százalékos plusz igényt próbálják majd kielégíteni az önkormányzatok.

Frissítve: 2020.05.22. 08:42

A Jahn Ferenc Kórház feljelentést tesz Bencsik János ellen a videója miatt

Publikálás dátuma
2020.05.21. 21:31
Bencsik János
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A független képviselőt arra szólították fel, hogy „kérjen bocsánatot a megtévesztett emberektől, valamint dolgozóiktól és fejezze be az igaztalan állítások felelőtlen terjesztését”.
A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház „a fennálló veszélyhelyzetben tett valótlan tényállításokra tekintettel” feljelentést tesz a Bencsik János független országgyűlési képviselő által közzétett videó ügyében – közölte az intézmény csütörtökön az MTI-vel. Kifejtették: néhány napja a képviselő egy „igaztalan állításoktól hemzsegő videofelvételt tett közzé”, melyben egy – állítólagosan a kórház dolgozójával folytatott – beszélgetésben keltették a kórház rossz hírét, ingatták meg a betegek és hozzátartozók hitét és bizalmát abban, hogy az ellátásukat a dolgozók nem megfelelő és biztonságos körülmények között nyújtják. Azt írták: a nyilvánosságra hozott felvétel kapcsán részletes belső vizsgálatot folytattak le. Ennek egyik eredménye: a kórház biztonsági kameráinak felvételei egyértelműen bizonyítják, hogy Bencsik János a kórház területére a járványügyi szabályokat és az általános látogatási tilalmat megszegve, a biztonsági és egészségügyi ellenőrzést tudatosan kikerülve, „bujkálva jutott be, két további ember társaságában”. Kiemelték azt is, hogy a képviselő videójában, a közvéleményt megtévesztve, nem a dolgozóik által ténylegesen használt védőeszközöket, hanem más célra alkalmazott egyszerű látogatói védőköpenyt mutatnak be és állítanak be úgy, mintha a járvány elleni védekezésben csak ezeket alkalmaznák. Ezt meghaladóan a sebészi maszkok, az FFP maszkok, továbbá a gumikesztyűk és a védőszemüvegek nem megfelelő minőségével és használatával kapcsolatosan tesznek valótlan, minden hozzáértést és szakmai alapot nélkülöző kijelentéseket – tették hozzá. A koronavírussal fertőzött, illetve a fertőzésgyanús betegek ellátását biztosító osztályok főnővéreinek, főápolóinak május 18-án tett írásbeli nyilatkozata alapján egyértelműen és kétséget kizáróan megállapítható, hogy a feladatok ellátásához szükséges minőségű és mennyiségű védőfelszereléseket a dolgozók számára a kórház maradéktalanul és folyamatosan biztosította. A fenntartó által rendelkezésükre bocsátott védőfelszereléseken túlmenően 68,4 millió forint értékben rendeltek védőeszközöket kollégáik részére – írták. A kórház kitért arra is, hogy a védőfelszerelésekkel történő felelősségteljes gazdálkodást, valamint a védőfelszerelések szabályozott kiadását és hatékony felhasználását a kórházparancsnok napi szinten ellenőrzi és azt példaértékűnek minősítette. Mindezek miatt a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház feljelentést tesz mind a járványügyi szabályok súlyos megszegése, mind a védőfelszereléseket és a kórházi munkát érintő kijelentések miatt. Felszólították Bencsik Jánost, hogy tartsa távol magát a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórháztól, „kérjen bocsánatot a megtévesztett emberektől, valamint dolgozóiktól és fejezze be az igaztalan állítások felelőtlen terjesztését”.
Bencsik János egyébként korábban a Facebook-oldalán közölte: feljelenteti magát rémhírterjesztésért. „Ha tehát valóban hazugság mindaz, amit a videómban bemutattam, csak le kell folytatni a nyomozást, és kiderül az igazság. A mentelmi jogomról természetesen kész vagyok önként lemondani” – írta akkor a képviselő.
Frissítve: 2020.05.22. 15:11

Nem mond le Varga-Damm Andrea, aki 1200 jobbikos üzenettel száll szembe Jakab Péterrel

Publikálás dátuma
2020.05.21. 20:57

Fotó: Népszava
A Jobbik elnöke szerint kizárás várhat a képviselőre, akit felelősnek tartanak, hogy az állami megfigyelőrendszerről szóló törvényt megszavazta a párt.
Nem adom vissza a mandátumomat – üzent csütörtökön a Facebook-oldalán Varga-Damm Andrea, a Jobbik parlamenti képviselője az erre őt szerdán szintén a közösségi oldalon felszólító Jakab Péternek. A pártelnök 24 órát adott frakciótársának, hogy ezt megtegye. Ugyanis őt tartják felelősnek azért, hogy a párt parlamenti frakciójának tagjai kedden tévedésből igent mondtak az állami megfigyelőrendszerről szóló salátatörvény tervezetre. A téma felelőse volt Varga-Damm Andrea, az Országgyűlés honvédelmi és rendvédelmi bizottság alelnöke. Az időközben elfogadott jogszabály-tervezetről a Népszava írta meg elsőként, hogy az az országot ért esetleges kibertámadások elhárítása érdekében akár korlátlan adatmegfigyelést is lehetővé tenne a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat számára. 

Felelősségre vonás vagy pálfordulás?

– A Jobbik vezetésében egy feloldhatatlan bizalmi válság alakult ki Varga-Damm Andreával szemben, és elvárjuk tőle, hogy vállaljon felelősséget az üggyel kapcsolatosan – írta szerdán Jakab Péter, és a Jobbik összevont elnöksége nevében felszólította Varga-Damm Andreát, hogy 24 órán belül adja vissza a mandátumát. Hozzáfűzte: „amennyiben ő ennek nem tesz eleget, akkor az ellenzéki párt frakcióvezetése kezdeményezi kizárását a Jobbik frakciójából. Az Orbán rezsimmel nincs alku.”   A felszólításra reagáló képviselő szerint szakmai alapon tette meg a jogszabályt támogató javaslatát, s mint írta a szavazás előtt „a frakcióvezetés meghozta a politikai döntést is, mely az én szakmai ajánlásommal egybehangzó volt. A frakcióvezetés döntése értelmében a frakció a törvénymódosító javaslatcsomagot megszavazta a frakcióigazgató felhívására.” Varga-Damm Andrea azt állítja, hogy  a szavazás utáni napon reggel a frakcióvezetés felülbírálta a saját korábbi döntését. – A mintegy összesen 1200 üzenetnek, levélnek, telefonhívásnak, vagyis az aktív tagság jelentős része kérésének eleget téve, nem hagyom cserben sem a Jobbik közösségét, sem az engem támogató polgárokat – támasztotta alá, hogy miért nem mond le. Azt a Jövő TV csütörtöki adásában mondta el, hogy ha rákényszerítenék a távozásra, függetlenként folytatja a munkáját.
Szerző